Friss Ujság, 1922. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-01 / 146. szám

7^ - \ / / XXVII. évfolyam, 146. szám. Ara 2 korona Budapest, 1922. julius 1. Szombat ^ ✓ POLITIKAI NAPILAP BSfe g ■ ■ ■ A Ék A “““SlSf5&^aSf,40a ELŐFIZETÉSI ÁRAi HBf SSHBS BpTlfj® ggfcJ gg| Sági Máj p3ffl BUDAPEST, IV., GERLÓCZY­ UTCA 11. SZ.­valyben­i házhoz hordva, vidéken portai «ék­ b2b Wfcfcv ©6a $3&á­ra?3 rotfEa/ j3p$0$ft £&i$$ Szerkesztőségi telefon 137-51* — Igazgat­ósági küldéssél egy hónapra——-------K 35.— E&v* ífSm? Hm El ffgfje flBjjBfii 05p telefon 137-51* — Kiadóhivatal* telefon St-Sia Ne^vedévra.« m ^ — — — — K 90.— HE**®* H^^iSi/IefI *ji8|w ^V^ai fafíj& í$*j| frBffvSr$A ht­jrí Nyomdai telefon 32-99.­­ fc..::::::::í!S: M HIUlS H B ■ B ■ B KM W1B ílH!siáuiii;^X.ITM2 kar. E­fR ■ 19 ^Hpr ^90^A^sHs­^0b!ib 6. ni. Kecskeméti-oto* lL*KájL Helfferich levelezett Rathenau gyilkosaival Andrássyék Friedrich ellen fordulnak Három gyanús hullát találtak Budapesten Bethlen István nagy beszéde a nemzetgyűlésen. A pénzügy­miniszter pénzügyi helyzetünkről. — Friedrich is beszélt: megszüntetni az internálást, sem a bör­tönök ajtait kinyitni, ellenben hat hó­nap múlva megszünteti a kivételes ha­talmak Sok szépet és jót is ígért a mi­niszterelnök, ha valóra válnak, az or­szág jobb jövőnek néz elébe. A nemzetgyűlés ma nagyérdekű ülést tartott Mindjárt az ülés elején felállott Bethlen István miniszterelnök s nagy beszédben ismertette kormányzati cél­jait és taktikáját Válaszolt a szociál­demokraták minapi szónokainak is, feljelentvén, hogy még nem hajlandó Bethlen programmja. Bethlen miniszterelnök azzal kezdte meg beszédét, hogy az országnak min­denekelőtt békére van szüksége. Min­den társadalmi osztálynak arra kell törekednie, hogy egyedül az ország érdekében dolgozzék. Felekezeti békére is szükség van. Az internálás kérdését felülvizsgálás tárgyává tette a kormány, de Peidlnek azt feleli, hogy nem hajlandó kinyitni a börtönök kapuit. Rupert Rezső: Gyilkosokat szabadon bocsátottak! Bethlen miniszterelnök kifejtette az­után, hogy biztosíték van arra, hogy 1­8 kivételes hatalom hat hónapon belül­­ teljesen megszűnik. Az úgynevezett emigránsok közül csak az jöhet haza, aki a külföldön nem terjesztett rágal­makat Magyarországról. Jóvátételt nem tudunk fizetni, már megfizettük a bé­kekötéskor. Hogy pénzünk romlása ne folytatódjék, fedezetlen bankjegyeket nem bo­csáthatunk ki. Át kell térnünk a kétkamarás rend­szerre. Vázsonyi Vilmos: Árpád nem a fő­rendekkel lovagolt be a vereckei szo­­­­roson! Bethlen miniszterelnök azután el­mondta, hogy milyen törvényjavasla­tok vannak előkészítés alatt. Többek közt: a magánalkalmazottak szolgálati viszonyáról, a gyermek és a női mun­ka védelméről, a gazdasági szakegye­sületek reformjáról, a munkáskamarák felállításáról, egyes iparágakban a munkaidő megszabásáról és a testi ép­ség megóvásáról, az iparfelügyelet re­formjáról, a Postatakarékpénztár, va­lamint a Pénzintézeti Központ módo­sításáról, az ipari energiák felhaszná-­ lásáról, a munkaközvetítésről, vala­mint az új autonóm vámtarifák élet­­beléptetéséről szóló törvényjavaslat. A földművelésügyi minisztériumban — folytatta a miniszterelnök — készen van ezenkívül: a pest megyei belvizek lecsapólásáról szóló törvényjavaslat, az erdei törvényjavaslat, a gazdaságok­ban foglalkozók balesetbiztosításáról szóló törvényjavaslat, a bortörvény­­javaslat. (Közbekiáltások a baloldalon: Hát a földbirtokreformtörvény végre­hajtása hogy megy?) Rakovszky István: A kiviteli engedé­lyek beszüntetéséről nem lesz törvény­javaslat? Bethlen miniszterelnök: Majd im képviselő úr lesz a miniszterelnök, ak­kor ön szabja meg azokat a törvény-­ javaslatokat, amelyeket tárgyaltatni akar. Rakovszky István: Az én fiam bizto­san nem fog kiviteli engedélyt kapni. Bethlen miniszterelnök végül arra kérte a nemzetgyűlést, hogy tegye le­hetővé a törvényjavaslatok megalko­tását. Kállay pénzügyminiszter a pénz­ügyi helyzetről. Kállay pénzügyminiszter azzal kezd­te beszédét, hogy­ Magyarországon sen­­ki sem vágyik már szenzációkra.„ Tor­kig vagyunk azzal, hogy történelmi időket élünk. A magam részéről — folytatta Kál­lay — programmom gerincét az ál­lamháztartás egyensúlyának helyreál­lításában látom. Ez biztosítja egyedül, hogy valutánk további esése megszűn­jék. Ez lehet az első feltétele az előbb említett gazdasági programmpontok megvalósításának. Egész adórendszerünket át kell ala­kítanunk. A földbirtokadónál a búzaalapra kell helyezkedni és meg kell reformálni a többi hoza­déki adókat is. Három-öt év alatt hely­re kell állítannk­ államháztartásunkat, különben elérjük a bolsevizmust, vagy az államcsődöt. Remélem, hogy ez a belátás úrrá lesz Magyarországon is a lelkeken. Remélem azt is, hogy egyet­értünk e cél elérésében és az idevezető utak kü­lönbözősége nem választ el bennünket. Megerősít engem ebben a hitben a szociáldemokratáknak a nemzetgyűlé­sen felolvasott deklarációja. Azt kívá­nom leszögezni, hogy a szociáldemo­­kraták is megtalálták Magyarország­ban ezeréves őseiket. A jövőre nézve nagy kihatása lesz annak, hogy szük­ségét érzik a szocialisták is, hogy kap­csolatot keressenek az ezeréves Ma­gyarországgal. A magyar eszme diada­lát látom ebben." ­ Mit mond Friedrich? Friedrich István: Nem a budapesti palotákban fog eldőlni az ország jövő­je, hanem a kis falusi házakban, a bu­dapesti bérházakban és a főváros kül­ső területének nyomortanyáján. Zala­egerszeg intézményes fentartását lehe­tetlennek tartja. Azt mondják rá, hogy reakciós, pedig ő az általános választójog alapján áll. Szerinte egy milliárddal több papír­pénz kibocsátása életet vinne a köz­gazdaságba. A lakbérek és boltbérek felemelése újabb drágaságot fog okozni.­­ Az ülés végén Temesváry Imre be­szélt és arra kérte a pénzügyminisz­tert, hogy a cukor árát, mint közszük­ségleti cikkét, mérsékelje. *■■■ Két szocialista képviselő. Ketté válik a keresztény ellenzék. Friedrich nem megy tovább Andrássyval. Egyes ellenzéki pártokban különös mozgolódás észlelhető. A szociálde­mokraták és a liberális ellenzék egy­öntetű magatartást tanúsítanak a kor­mánnyal szemben, de a keresztény el­lenzék kebelében erős ellentétek dúl­nak, amelyek kifelé is éreztetik hálá­jukat. Friedrich nyiltan kijelentette Rakovszky István, Andrássy Gyula gróf és Rassay Károly előtt, hogy ő az in­­demnitás vitájában mérsékelt hangot fog megütni. Megállapítható, hogy Friedrich kijelentése Andrássyék köré­ben nem talált megelégedésre. Mind­ezekből tehát az következik, hogy a legközelebbi politikai események egyike a keresztény ellenzék kettéválása lesz. De külső jelek is bizonyítják ezt. Az a körülmény, hogy a Wenckheim-palo­­tából kiköltözik a keresztény ellenzék politikai pártja és bent marad Fried­rich politikai klubja, már azt jelenti, hogy Andrássyék ki akarják vonni magukat Friedrichék légköréből Ettől eltekintve, határozottan tapasztalható a két vezér közötti elkanyarodás is, a­melyet főkép a kormány ellen haszná­landó hang tekintetében felmerült el­lentét okozott. Andrássyék a választá­sok kudarcát Friedrichéknek tulajdo­nít­ják, s azt mondják, hogy ők sokkal többen jöttek be a választásokon, mint Friedrich emberei, tehát a magu­k szá­mára kívánják a keresztény ellenzék körében a vezetést s maguk kívánják megállapítani a kormánnyal szemben folytatandó taktikát. Andrássyék körében Friedrich mai beszéde visszatetszést keltett és felkí­­nálkozásnak minősítik a Friedrich hir­telen letompított hangját Friedrich pártjában minden valószínűség szerint csak Dinich Ödön, Csik József és eset­leg Haller István és Homonnay Tiva­dar maradnak meg. ’­­ Az ipari munkások ellátásának kérdése. Egyes lapok híradása szerint a leg­utóbbi minisztertanács úgy határozott, hogy az ipari munkásokat törlik az el­látatlanok névjegyzékéből. Más lapok viszont azt az információt közük, hogy Walko kereskedelemügyi miniszter eb­ben a tárgyban tanácskozást folytat a gyárosokkal, amelynek eredményekénnt legfeljebb arról lehet szó, hogy az ál­lam az ellátásnál felmerülő deficit 50 százalékát a munkaadókra fogja áthá­rítani, a többit pedig továbbra is maga­ viseli Bod János közélelmezési államtitkár ma kijelentette, hogy a kérdés még tárgyalás alatt áll és semmiféle döntés még nem történt. A kormányzat Szegecsen és Szolnokon. Horthy Miklós kormányzó tegnap reggel Szegedre érkezett, hogy részt­­vegyen a Kolozsvárról áthelyezett Fe­renc József-egyetem ötven esztendős,­ jubileumi közgyűlésén. Az üdvözlések elhangzása után az egyetem tanácsa József főherceget, Bethlen István gróf miniszterelnököt,­ Somogyi Szilveszter dr. szegedi polgármestert és Dohnányi Ernő zongoraművészt tiszteletbeli dok­torrá, ifj Bőés* Eleket, ifj. Diószeghy Istvánt és Dudits Ernőt pedig sub aus­­spiciis gubernatoris (a kormány színe előtt) doktorrá avatta. A kormányzó az új doktorokhoz beszédet intézett, amelyben a többi között azt mondja, hogy a gyűrű komor vasanyaga, amely megfelel az­ ország mai helyze­tének, emlék­ez­tesse őket mindenkor a haza iránti komoly feladatok teljesíté­sére. Este különböző ünnepségeí­­tak és éjfélkor a kormányzó elutazott Szegedről. Ma reggel Horthy Miklós Szolnokra érkezett, ahol a polgármester üdvözlé­sére ezt válaszolta: Aki velünk akar tartani, az jöjjön velünk. A széthúzó­­kat azonban kiközösítjük sorainkból. Egy széthúzó nemzet egyáltalában nem életképes. Számtalan párt indult a vá­lasz­tásokba, de a nemzet Bethlen Ist­vánnak olyan hatalmas pártot adott, a­mellyel egyetlen kormány sem rendel­kezik a világon. Békéscsabáról jelentik: Ma délután érkezett ide kíséretével Horthy Miklós kormányzó, akit a város közönsége, élén a­ polgármesterrel nagy lelkese­déssel fogadott. A polgármester üdvöz­lésére a kormányzó szép szavakkal vá­laszolt. Délután három Után Békéramlé-

Next