Friss Ujság, 1922. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-01 / 172. szám
Kimerítően válszott a hosszas vita szónokainak. Betartja a törvényt és fentartja a rendet mindenkivel szemben. A nemzetgyűlés mai ülésén Huszár Károly alelnök bejelentette, hogy az indemnitás vitája befejezést nyert. Ezután Daruváry igazságügyminiszter beszélt. Az igazságügyminiszter a magyar bíróságot érttámadásokkal és Nebell erre vonatkozó beszédével foglalkozik. A magyar bíróságot eddig nem volt szokásos a parlamenti vitákba belevonni, ezt így kívánja a bíróság érintetlensége és függetlensége. Súlyos és indokolatlan volt Hébert támadása, mert a bírák előmenetele nem hozható kapcsolatba a bírói függetlenséggel. Reméli, hogy a szociáldemokrata párt nem azonosítja magát Hebelt kijelentéseivel. A nemzetgyűlésnek egy kötelessége van: mielőbb segíteni a bírák helyzetén, tízután az amnesztia-rendeletről szól. A trianoni szerződés 78. szakaszát nem lehet oly bűncselekményekre ■ Vonatkoztatni, amelyeknek a monarchia szétdarabolásával nincs összefüggésük. Rossz szolgálatot tesznek a nemzetnek azok, akik a trianoni szerződést úgy értelmezik, hogy módot nyújtanak vele volt ellenségeinknek a belső ügyeinkbe való beavatkozásra. Amnesztiát 26209-an kaptak, abból a kommunista és a Károlyi-forradalomban részt vett egyének száma 25 ezret tesz ki. Ilyen számadatok mellett nem lehet az amnesztiai rendeletet lekicsinyelni. Majd a Propper által kifogásolt rabmunkákról, továbbá a legközelebbi igazságügyi teendőkről beszélt. Ezek a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendelkezéseket pótló javaslatok elkészítése, a törvénytelen gyermekek fokozottabb védelméről, a bírói és ügyvédi vizsgákról és az ügyvédi gyakorlatról, valamint a kivételes viszonyokra való tekintettel, az államhatalom fokozottabb erejét célzó javaslatok, továbbá a váltótörvényről, a főrendiházról szóló javaslatok és a polgári törvénykönyv feldolgozása. A jogrend kérdéséről szólva, szerinte ennek egyik meglevő alapfeltétele, hogy a mai jogrendet a nemzet zöme a magáénak vallja, a másik alapfeltételé pedig, hogy az államhatalom kezelőinek meglegyen az ereje és akarata ahoz, hogy a jogrendnek érvényt szerezzen. A kormány megmutatta, hogy van erre ereje és akarata is és így nálunk a jogrend fennállásának minden feltétele meg van. Ajánlja az indemnitást elfogadásra. A miniszterelnök beszéde. Bethlen István gróf miniszterelnök az indemnitáusi vita elnyujtásából azt látja, hogy házszabályaink elavultak. A kormány ma három ellenzéki táborral áll szemben, amelyeket egymástól elvi ellentétek választanak el és így taktikai összefogásuk elvi szempontból nem volna hasznos rájuk nézve. A kormány azonban az ellenzéknek ezt a gyengéjét nem fogja a maga részére taktikailag kihasználni, már csak azért sem, hogy a polgári társadalom együttesen álljon szembe a szocialistákkal. A kormány a normális békét akarja. Az ellenzék öt feltételt szabott az együttműködésre. Az egyik, hogy a kormány szüntesse be a politikai üldözést, semmi nehézségbe nem ütközik. Ilyen üldözésről jelenleg szó nincs. A reparáció kérdése is könnyű álláspont, mert reparációt lehet kérni a bíróságnál, peticionálás révén és fegyelmi útán. Ez utóbbi esetben a kormány az ellenzék rendelkezésére áll, a másik kettő kívül esik a kormány hatáskörén. A Ház munkarendjét a kormány bármikor hajlandó az ellenzékkel megbeszélni. Mellékkormány nincs. Az ellenzék negyedik feltétele, hogy ne legyenek mellékkormányok. Mellékkormány nincs. A kormány csak addig marad , a helyén, míg meggyőződését követheti. Egyetlen esetben volt csak mellékkormány, amikor fegyveres erővel puccsszerűen, akarták a kormányt helyéből kiemelni, ez azonban a túloldalt terheli. Az utolsó feltétel, hogy a pénzügyminiszter kifejtse programmját, megtörtént. A kormány az ősz folyamán költségvetést fog benyújtani. A szociáldemokraták távolabbi céljai. Ezután áttér az ellenzék kritikájára, amelyet a vita során gyakoroltak. A szocialistákkal kezdi. Peidl deklarációja nagyjában az októberi program, kiegészítve a jelenlegi gazdasági kérdésekkel. Radikális irányú polgári programm tehát, de csak munkaprogramm, de távoli céljaik felől beszéljenek. Itt növeli a homályt, hogy az emigránsok hazajövetelét követelik. Foglalkozik ezután Garami személyével, aki külföldön lapot alapított és kezet fogott ellenségeinkkel, akiket további megszállásra biztatott. (Zaj.) A magyar állam saját fiaiból nem nevezhet Coriolanusokat. Amíg Garami Bécsben a Jövő-t fentartja, addig vele szóba nem állhat. Már elegen kaptak amnesztiát és még egyénenként is lehet amnesztiát kapni. Egy hang a szocialistáknál: Csak a gyilkosoknak adnak amnesztiát. Bethlen István gróf: Ezeknek a száma még százat sem tett ki. Ezek is azért bűnösök, mert bolonddá váltak a bolsevikiek miatt. Iletven embert nem lehet keresztre feszíteni. A kiengesztelődés kétoldalú. Ha ezt nem értik meg, akkor ne beszéljenek. A kivételes hatalomról azt mondja, hogy Németországban és Csehországban is ezzel kormányoznak a szociáldemokraták, tehát ez nem magyar specialitás. A viszonyok kényszerítik erre az egyes kormányokat. A kormány nem engedheti meg a vasutisták szakszervezeti alapon való működését A kommunista cselekedetek miatt elbocsátott tisztviselők ügyének revíziója a február 20-iki minisztertanácsi határozat óta már lehetséges. A többi ellenzéki pártok kritikája. Ezután áttér a többi ellenzéki pártok megjegyzéseire. Rassayval polemizál a választójogi rendelet kérdésében. Rendeleti után csak azt léptette a kormány életbe, amire az ellenzékkel megvolt a megállapodása. Rassay az államforma és nem a legitimizmus és szabadkirályválasztás kérdésében akarja a nép döntését. Ez rejtett republikanizmus. A Jáss!— Károlyi-féle radikalizmusnál, amely burkolt formában ismét életre akar ébredni, semmi se se-, KJVv.y XXVII. évfolyam, 172. szám, JjliTtli ICOSTC^I fali Budapest, 1922. augusztus 1. Kedd POLITIKAI NAPILAP ft’JKgg ttk ü^l ü ül ““ifi&Gi«S,ATCs40 _ r . MsTtbB Isii §®Ss ii5|ági w jfiBrBB BUDAPEST, ív., gerlóczy-utca u. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAr (lbhi&SSB'l rí-■ív tS** - PjViá Yv* ’ bt ) Szerkesztőségi telefon 137-51. — igazgatósági ÉP HE Ilii SB ISI fcí ka . *a p Kiso- M sre? wl ■il' “ríiM jra MD IfJ F?k rí' fiókkiadóhivatalok. v, Honvéd-., a. Ifatyeoevro ----------------------- K1S0- » ftó *? iWi éo ’ (Kilmin-u. urak). - VII., RASczi-ut 34. vz. r.,,inr Pt^ín 3F3 • vidéken MB&S l&jjiS lEfc. (Telefon: József 118—20). — VI., Andrássy-at * tgiffo llm m. és pályaudvaron« H9 V • Ülfe-ia teái' SÉSlMi 6. szám. — IV., Kecskeméti utca 14. szám. 1 . A kormány nem tiltja be a szabadelvű lapokat A miniszterelnök nagy beszédet mondott Kállay a korona esésének okairól" kataisztszemts nagy Beszélte. hét veszedelmesebb az országra. A radikálisokat terheli az összeomlásért a legnagyobb felelősség. Majd Andrássyval polemizál. A kormány nem forradalmi alapon, hanem az 1920. I. törvénycikk alapján áll. Ha a detronizációs törvény forradalom, akkor a trianoni béke hazaárulás. [Hangsúlyozza végül az intelligencia vezető szerepe fentartásának a szükségét. A földbirtokreformot becsületesen és gyorsan végre kell hajtani. Azzal zárja "szavait, hogy becsületes magyar demokráciát akar, amelyben mindenki megállja a maga helyét. . A miniszterelnök után Rakovszky Iván belügyminiszter beszélt. Az ülés ezt a részét lapunk más helyén közöljük. Janas EisaiESiGEi Udeker—Acoz báró belsta várur, akinek arisztokrata gyilkosait, Gagern— Richoldt bárót és Stolberg herceget a bruggei bíróság halálra ítélte. Kel szavaznk általánosságban a tehitelismási lakásral il. A délutáni ülés. — Kállay pénzügyminiszter a korona eséséről. A délutáni ülésen Szakács Andor befejezte délelőtt megszakított felszólalását. Azután Kállay Tibor pénzügyminiszter felelt a vita során elhangzott beszédekre. Amikor átvette a pénzügyi tárcát, a legteljesebb zavar uralkodott. Gyökerében akar változtatni a dolgokon, ezt azonban csak akkor teheti meg, ha mellette áll az egész nemzetgyűlés és az egész közvélemény. Az új költségvetés előmunkálatai folyamatban vannak. Ismerteti az okokat, amelyek eddig a költségvetés összeállítását akadályozták. A háború alatt az állam sok oly kötelezettséget vállalt, amelyek teljesítése egyes városok vagy községek kötelessége lett volna. Ezeket vissza kell hárítani. A termelő munka eredményesen megindult. A háborús üzemek nagy részét visszaállítottuk a békés termelés szolgálatába. Azután az utak építéséről és a beruházások szükségességéről beszélt. Vitatkozikóragy. Emillel, aki azt javasolta, hogy a beruházásokra még a bankóprést is vegyék igénybe. Ez szerinte lehetetlen, mert csak bevételekkel szabad kiadásokat fedezni. Nem engedi a kérdést úgy feltenni, hogy beruházásokat kell keresztülvinni és egy rossz pénzügyminiszter nem akarja ezt megtenni. Meg akarja tenni, de csak ha a kiadások fedezve lesznek. Ez lehet régi, ósdi felfogás, de így tanulta és ragaszkodik hozzá. A szótlanul dolgozók közül emelkedett fel és a politikai cél, amely vezérelte a társadalmi osztályok közötti megértés és az egyenletesebb teherviselés. Ezt csak az fogja biztosítani, ha a vezetők mindig a közt tartják szem előtt. Meg van győződve, hogy a vezető osztályok meg fognak felelni ebbeli kötelezettségüknek. Be kell szüntetni a bankóprést, mert nem akarjuk Ausztria és Oroszország példáját követni. Ezt a célt szolgálják az új adójavalatok, amelyeket követni fognak a jövedelmi adó és a községek ház. flaBRaa*8K3nnB«Ba»SB*KBaaa»nM«Bi3aBMeB»aaíaa«»!BBB«BBBHISBIHeBB»B8HaB«EaHHHHSB»BBiBHEa