Friss Ujság, 1922. október (27. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-29 / 247. szám

4 A vörös szekitt Szombathelyen. Szombathely, október 28. Esztergályos János szociáldemokra­ta nemzetgyűlési képviselő Szombat­helyre utazott, hogy az ottani pártve­zetőség tagjaival érintkezzék. Este a képviselő a vezetőség tagjaival s az újonnan megválasztott szociáldemo­krata városi képviselőkkel együtt va­csorázott a Saharia-vendéglőben. Va­csora után a Herczeg-kávéházba men­tek át, ahol egy jókedvű társaság mu­latott. Kevés vártásva egy éjszakai virág­árus asszony lépett a szociáldemokra­ták asztalához és szegfűt kínált. A tár­saság tagjai vásároltak a virágból és többen közülök kitűzték a vörös szeg­fűt. A vörös virág szemet szúrt a má­sik mulató társaságnak, magukhoz in­tették a pincért s egy csokor fehér szegfűt küldtek át a szociáldemokra­ták asztalához azzal a megjegyzéssel, hogy ezt a mulató urak küldik. Esztergályos képviselő erre kitűzött egy szál fehér virágot, a maga vörös szegfűjét pedig átadta a pincérnek az­zal, hogy a figyelemért viszonzásul küldi ezt a szál virágot az uraknak. A mulató urak átvették a küldeményt és összetiporták a vörös szegfűt. Pár perc múlva azután rendőr ér­kezett s felszólította a szociáldemokra­tákat, hogy tegyék le a vörös szegfűt. Esztergályos ezt az egész társaság ne­vében megtagadta, amire a rendőr ki­jelentette, hogy neki parancsa van a vörös szegfű esetleges erőszakkal való eltávolítására is. A szombathelyi szo­ciáldemokraták engedelmeskedtek vé­gül a felszólításnak, Esztergályos kép­­­­viselő azonban még egy pár vörös szegfűt tűzött a gomblyukába és igy szólott a rendőrhöz: — Azért se teszem le! Hadd puk­kadjanak a szombathelyiek! Másnap Esztergályos felkereste Lin­f­auer Albin képviselőt s arra kérte, isérje el őt a rendőrhatósághoz, mert reparálni óhajtja az esti elhamarko­dott kiszólását Csakugyan fel is ment a kerületi kapitányságra, ahol Éhássy főkapitány és Joody Endre rendőrta­nácsos előtt kijelentette, hogy nyilat­kozatának sem a várossal, sem a ható­ságokkal szemben semmiféle bántó célzatot adni nem akart. Csupán pilla­,­natnyi felhevülésében tette azt a kije­lentést. A főkapitány előzékeny udva­riassággal vette tudomásul ezt a lova­­gias elintézést. Innen-onnan. — Száraz, hűvös idő. A Meteoroló­giai Intézet jelenti: Hazánkban or­szágos eső volt, több helyen még ma reggel is esik (Egerben havazik). A hőmérséklet nem változott lényege­sen. Jóslat: Túlnyomóan száraz, hű­vös idő várható éjjeli fagyokkal­­— A mulatság vége. Molnár József napszámos te­gnapelőtt este a^Vajda- Hunyad-kávéházban egy ismerősével, akiről csak annyit tud, hogy Kissnek hívják, borozgatott. Éjféltájban, a­mikor már mind a ketten ittasak volt­ak, fizettek és eltávoztak egy idősebb szőke sovány nővel, aki ak­kor csatlakozott hozzájuk. A­­Ver­seny­ utcánál Kiss és a nő elváltak Molnártól, akit nemsokára ezután két ismeretlen egyén megtámadott és ütlegelni kezdték. A verekedés zajá­ra rendőr sietett a dulakodás színhe­lyére. Mivel a Verekedés­ a rendőr felszólításának ellenszegültek, ez kar­dot rántott, mire mind a hárman fu­tásnak eredtek. Molnárt a közeli ut­cábam sikerült ellfogni, azonban sé­rülései miatt, amelyek a verekedésből származnak, kórházba kellett szállí­tani.­­ Az erőszakos vándorok. A Buda­örs mellett levő Vigadó-dombon egy szőlőházban az arra járó rendőr két fiatal embert talált- igazolásra szólí­totta őket, de azok ellenszegültek, hogy csak az arra járók segítségével tudták őket ártalmatlanná tenni. Elő­állították őket a főkapitányságra, a­hol elmondották, hogy Bécsből jöt­tek Budapestre, hogy mind a ketten állás nélküli keresik edősegédek és azért jöttek, hogy a csendőrség kö­telékébe lépjenek- Az utat gyalog tet­ték meg, mivel útlevelük nem volt. A két vándor keresik edősegé­de­t, Hor­váth Ferencet és Szilágyi Dénest, mi­vel rendes foglalkozásuk és lakásuk nincsen, a toloncházba kisérik. FRISS ÚJSÁG 0322. október 29. Magyar beszéd a prágai nemzetgyűlésem Súlyos vádak tömege a „demokratikus" cseh kormány ellen. Amikor a miniszterelnök úr a de­mokrácia jelszavát használja, elhall­gatja azt, hogy mit ért ő demokrácia alatt, már­pedig enélkül mindannak, amit a demokráciáról mondott, alig van komoly súlya. Mert ha demokráciának nevezi azt, amikor egy miniszter, akit a legször­­nyűbb olyan bűnök halmazával vádol­nak meg az ország nyilvánossága előtt amilyenekért fegyház dukál, a vádak elől az ország egyik legfőbb bíróságá­nak elnöki székébe menekül, hogy ő ítéljen mások felett; amikor az a csendőrtiszt, aki ártatlan, megkötö­zött embert sajátkezűleg leszúr, egy csendőrörs éléről egy csendőrszárny élére avanzsál; amikor a tisztán cseh csendőrség nálunk a saját felebbvalóit ellenőrzi, denunciálja, valóságos csend­őr-rémuralmat valósít meg, amely el­len védekezni semmiféle hatóság előtt nem lehet, amikor nálunk besúgások áldozataitól telnek a börtönök, amikor aggokat, özvegyeket és árvákat a leg­borzasztóbb éhhalálnak teszi ki a kor­mány, nyugdíjaik és illetményeik ha­zug ürügyek alatt való törvénytelen megvonásával, amikor a cseh katona­ság által egy kaszinó billiárdszobájá­­ban ártatlanul lemészároltatnak, ár­vák, atyjuk, kenyérkeresőjük, nevelő­jük elvesztéséért kártérítést kérve, az­zal a cinikus válasszal utasíttatnak el, hogy a hadműveletek közt okozott kárért az állam nem felel, mert hi­szen a cseh hadsereg az ő hadművele­teit nagy előszeretettel űzi a kaszi­nóknak dákókkal felfegyverzett tag­jai ellen, amikor a kormány megen­gedi, hogy gyűlölködő, alantjáró lelkű közegei mindennapi betevő falatjuktól fosszák meg becsületes lelkészek szá­zait, csak azért, mert ezek egy ellen­zéki párt tagjai; amikor hatóságok­­ fontos jogi jelentőségű okmányokat , csak azért, mert magyarok, ellenzé­kiek részére jogokat állapítanak meg, 16 hónap alatt nem kézbesítenek; mii­kor a kormány a magyar egyetem, a magyar fő- és középiskolák elkobzásá­val és a külföldre szóló útlevelek meg­tagadásával a magyar ifjúsággal szem­ben valóságos nemzet- és kulturgyil­­­­kosságot követ el, amikor hatóságok a magyar emberektől elkobozzák útle-­­­veleiket azért, mert az illetőknek nagy­­ külföldi összeköttetéseik vannak és­­ ezek utján a köztársaságnak árthat­ s nának; amikor gyűlések megtiltásával,­­ feloszlatásával, lapok elkobzásával meg i­s fojtják a szabad vélemény szavát; a­­­mikor ellenzéki pártokat rendszeresen rágalmaznak s a bíróság elé állított rágalmazókat gyáva ürügyek alatt ki­bújni segítik és engedik; amikor a parlament tagjai ellen is rendszeres hajszát folytatnak nevetséges, hazug ürügyek alatt; amikor a nemzeti ki­sebbségek és a kereszténység ország­szerte pár ferce űzött vaddá vált, ha ezt nevezi a miniszterelnök úr és a magát szociálisnak, meg demokratá­nak tartó párt demokráciának, akkor ezzel a demokráciával szemben vakok és süketek vagyunk, de vak és süket maga a kormány is s az azt támogató többség, sőt megérdemli a másik, erő­sebb bírálatot is, azt hogy gonosz és hazug. A miniszterelnök úr azzal fejezte be expozéját, hogy a kormány elegendő erőt érez magában ahhoz, hogy a jö­vendő elé bizalommal tekinthessen. Hát én ezt a miniszterelnök úrnak éppen úgy el nem hiszem, mint ahogy ő maga sem hiszi. Legalább is nincs reális alapja arra, hogy hogyye,­dig nyilván szintén hallotta a jajga­tást, nem jelzett a vezetőnek, hanem hagyta, hogy a villamos teljes erővel elrobogj­on. Az utca közönségéből már tegnap többen jelentkeztek az újpesti rendőrk­­apitányságon, ahol bemondták a kocsi számát. A szerencsétlen leány­nak a villamos jobblábát teljesen szét­­roncsolta. Első segítségben az újpesti mentők részesítették, majd a Károlyi­­kórházb­a szállították. — H­olnap leplezik le Félegyházán a Petőfi-szobrot. Annak idején több cikkben számoltunk be a kiskunfélegy­házi Pe­tőfi-szobor leleplezése körül le­játszódott kínos eseményekről. A saj­nálatos előhangok után végre holnap megtörténik a leleplezés országos ün­nepség keretében. Az utolsó percben azonban megint újabb zavaró momen­tumról kell beszámolnunk. Az ünnep­ség pr­ogrammján szerepelt Paulay Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője néhány Petőfi-verssel A művésznő péntekéin este váratlanul levelet inté­zett Pikots Józsefhez és ebben közli, hogy b­tegsége miatt nem vehet részt az ünnepen. Kiskunfélegyháza egész lakossá­ga lelkesedéssel készül a hol­napi napra és minden jel azt mutatja, hogy az ünnepség ennyi akadály után is méltó lesz a magyar hazafiság leg­nagyobb költőjéhez. — Szentesen tilos a bál. Szentesről jelentik. A szentesi közélelmezési hi­vatal vezetője a jelenlegi nehéz gazda­sági viszonyokra való tekintettel elő­terjesztést tett a városi tanácshoz, hogy intézkedjék a táncmulatságok korlátozása iránt. A városi tanács az előterjesztést magáévá tette és megke­reste az államrendőrség kapitányát, hogy a jövőben addig is, amíg a meg­élhetés nem javul, ne engedélyezzen annyi láncmulatságot, mint eddig.­­ A románok nem engedik vissza a kitoloncolt magyarokat. Békéscsa­báról jelentik: Azt a negyven kitolon­colt magyart, akiknek a gyulafehér­vári koronázás alkalmával a román hatóság rendelkezése folytán el kel­lett hagynia Erdélyt, a békéscsabai menekü­ltügyi hivatal vezetője Lökös­­házán át Kürtösre továbbította. A ro­mán hatóságok azonban a legerélye­sebben visszautasították a kitoloncolt magyarokat és még azt sem engedték meg nekik, hogy a vonatról leszállja­­nak. A menekültügyi hivatal azonnal a külügyminisztérium sürgős közbelé­pés kérte. A kitoloncolt és Romániába visszatérni kívánó emberek száma­­időközben 154-re szaporodott, akik kö­zül 98 magyar, a többi osztrák, né­met és török nemzetiségű. A kitolon­coltak egy része Békéscsabára tért vissza, a többi elszéledt hozzátartozói­hoz és most onnan várják ügyük el­intézési­­t. — Lopott holmik a cseh miniszté­riumot dan és múzeumokban. Amikor a cseh légionáriusok Vladivosztokban­­ garázd­álkodtak, nemcsak magánhá­­zakban fosztogattak, hanem az idegen­­államok konzuli hivatalaiban is. A dán­­konzul házából hurcolták el a legtöbb­­ tárgyat. A konzul mindent megtett, hogy visszakapja a holmiját, amelyről tudta, hogy Prágába vitték, de minden jegyzék­váltás eredménytelen maradt. Mivel az ellopott tárgyak anyagi és művészi értéke rendkívül nagy, a kon­zul nem­ akart belenyugodni a veszte­ségbe. Hazautazott Kopenhágába és állami bizottsággal utazott Prágába, hogy felkutassa az ellopott tárgyakat. Néhány nappal ezelőtt jelentette Prá­gából, hogy mindent megtalált a mú­zeumokban és a minisztériumokban. A csehek nem tagadhatták meg­ a tárgyak visszaadását, de nem is mentegetőztek a lopetti jószág állami tulajdonba vé­teléért. — C­surgony­adrágit­­á­s miatt 10.090 korona pénzbüntetés. Az Árvizsgáló Bizotts­ág mellett működő úszóra­­bíróság ma Ádám Jakab Garai-téri piaci árust, ki a spenót kilogramját 40 koronáért árusította, 4000­0 korona pénzbüntetésre ítélte. Grüm­ Mór Jakab Garay-tér 9. szám alatti zöldségárus a kifli burgonya kilóját 70 koronáért árulta. Az uzsorabíróság meghallgatta Bök Albert szakértőt, aki előadta, hogy az OKaB a kifliburgonyát luxuscikk­nek tekinti és így, aki ennek az árát drágának találja, ne vásárolja. A bí­róság bűnösnek mondta ki Órán Mór Jakabot árdrágító visszaélésben, mivel a burgonya akármilyenfajtájú, köz­szükségleti cikk és nem luxuscikk és­­ ezért 10.000 korona pénzbüntetésre­­ ítélte. I — A csehek kiadják Petőfi, Kossuth és Madách műveit- Kassáról jelentik. A Felvidéken működő cseh színházak újabban felvették műsorukba Ma­dách Ember tragédiáját­ és nagy tet­szés­ mellett kerül színre az összes felvidéki városokban. Értesülésünk szerint a cseh kulturegyesületekben mozgalom indult meg arra, hogy Ma­dách, Petőfi és Kossuth műveit cseh nyelvre fordiítva kiadják. Ennek okát azzal magyarázzák, hogy a három fenti magyar író voltaképpen szláv nemzetiségű volt s ilyformán a szláv kultúrának képviselők — Megzavart gyűlés. Prágából je­lentik: A felvidéki keresztény szocialis­ta párt a napokban népgyűlést hívott egybe Besztercebányára, amelynek megtartását a városbeli cseh települtek meg akarták hiúsítani. A gyűlés meg­nyitása után a nagyszámban megje­lent csehek lármájukkal lehetetlenné tették a keresztényszocialista szónokok meghallgatását és a rendőrség jelen­levő képviselője azzal az indokolással hogy Besztercebányán csak tíz keresz­tényszocialista van, berekesztette és feloszlatta a gyűlést. — Elfogták a betörő bankszolgát. Még szeptember végén Horváth Lipót dr., a Magyar Általános Takarékpénz­tár vezérigazgatója bűnvádi feljelen­tést tett a rendőrségen ismeretlen tet­tesek ellen azért, hogy szeptember 21-ére virradó éjszaka Bulyovszky­ utca 7. szám alatti villájába betörtek és on­nan 3 és félmillió korona értékű ék­szert és ruhaneműt vittek el. A rend­őri bizottság a helyszíni szemlén láb­nyomokat talált, amelyek alapján hó­napokon keresztül folyt a nyomozás. Egy újabb helyszíni szemle alkalmával dr. Mezey rendőrkapitány arra a fel­tevésre jutott, hogy a balkonajtó fel­törése, valamint a lábnyomok csak fél­revezetésre szolgáltak. Ezen a nyomon haladva, Ember József, Fa István és Czakó József detektívek kinyomozták, hogy a Magyar Általános Takarék­­pénztár egyik szolgája. Somogyi Elek, aki több év óta a vezérigazgató villá­jának felügyeletével volt megbízva és ott is lakott, követte el a betörést. So­mogyit előállították a főkapitányságra, ahol hosszas vallatás után elmondta, hogy a betörést nővérével, annak fér­jével és egy Országh József nevű vas­utas társával követte el. A rendőrség Somogyi Eleket, nővérét, sógorát és Országh Józsefet előttes letartózta­tásba helyezte. A vezérigazgató villá­jának betörőit már átkisérték a kirá­lyi ügyészségre. — Egy lengyel-magyar összeeskü­vés. Miskolcról jelentik. A csehek által kigondolt lengyel-magyar össze­esküvés ügyében a cseh hatóságok újabban mintegy 60­—70 letartóztatást foganatosítottak, Sátoraljaújhely és Beregszász környékén. A letartózta­tottak nevei közül eddig a következő­ket sikerült megtudni: Tankovics vo­­lóci esperes, Tankovics Andor fülöp­­szállási lelkész, Ferency volóci jegy­ző, Kazincs Dezső dudinszki lelkész, Tám László főerdész, Majkalovits Ár­pád nyugalmazott százados, bereg­szászi lakos, Viresházy Sándor gazda­tiszt, Szők Aladár és Toldi bereg­szászi ügyvéd. A letartóztatások 26-án éjjel történtek. A csehek a legnagyobb kegyetlenséggel jártak el a letartóz­tatottakkal szemben, még a ruháza­tukat sem engedték magukkal vinni, amit a nagy hideg miatt kértek. A letartóztatottak sorsa egyelőre isme­retlen­ Újabb letartóztatások várha­tók. A felvidéki magyar intelligencia körében nagy a rémület. — Vilmos császár menyasszonya repülőgépen megy Doornba- Hágából jelentik. A doorni kastélyban immár minden előkészület megtörtént az es­küvőre, amely november 5-én fog megtörténni a kastély egyik kisebb ter­mében. A polgári esketést Schimmel­­ferrisch báró doorni polgármester sze­mélyesen fogja végezni a hollandi tör­vények által előirt hat tanú jelenlété­ben. Ezek a tanúk lehetnek külföldiek is, föltéve, hogy állandóan Hollandiá­ban laknak, de miután az excsászár környezetében csak ketten vannak ilyenek, a többi négy tanú funkcióját hollandi hivatalnokok fogják betölteni és ezek egyike, hir szerint, az utrechti kormányzó lesz. A polgári esküvőt nyomon követi az egyházi és ezt a potsdami kastély volt lelkésze­ fogja végezni. Reuss Hermina Hercegnő, az excsászár menyasszonya, az esküvő előtt való napon érkezik meg, még pe­dig valószínűleg repülőgépén az ex­császár szárnysegédének kíséretében, aki császári ura részére megkérte a hercegnő kezét. — Gázolt és tovább robogott a vil­lamos. Tegnap este Újpesten, a Rá­­kóczi-utca sarkán egy B. jelzésű villa­moskocsi elgázolta Reisz Irén 19 éves hivatalnoknőt. A szerencsétlen leány fel akart szállni a villamosra, azonban a kalauz sietve lecsengette a kocsit, mire az elindult, a leány a kocsiról le­bukott és a kerekek alá került. Ekkor olyan felháborító eset történt, mely az egész utca felháborodását váltotta ki. A villamoskocsi vezetője ugyanis, aki valószínűen meghallotta a­ szerencsét­len leány sikoltozásait, nem állította meg a kocsit, hanem véres kerekekkel tovább igyekezett a szerencsétlenség­­ helyéről. A villamos kalauza, aki pe­

Next