Friss Ujság, 1922. október (27. évfolyam, 223-248. szám)
1922-10-01 / 223. szám
. A családi perpatvarnak házasság lett a vége. Vilmos császár menyasszonyának családja, Reuss Hermina hercegnőnek Vilmos császárral való eljegyzése alkalmából sok érdekes dolgot írnak a külföldi lapok a menyasszony családjáról. A menyasszony, mint ismeretes, az uralkodó Reuss hercegek greitzi — idősebb — ágából származik, amely családnak volt országocskája az összes német államok közt a legkisebb. Ez a hercegi család még arról is nevezetes, hogy összes férfitagjait Henriknek hívják és kor szerint számokkal jelölik meg őket. Ez a számozás 1693-ban kezdődött, de most — ebben az ágban — valószínűleg véget ér, mert a legutolsó férfisarj, a lemondatott XXIV. Henrik, mint ismeretes, elmebajos és nincsenek fiutódai. Vilmos császárnak Reuss Hermina hercegnővel kötendő házassága már csak azért is érdekes, mert körülbelül két évtizeddel ezelőtt nagy háborúság tört ki a két dinasztia közt. Az akkor uralkodó XXII. Henrik herceg ugyanis nagyon csélcsap férfiú volt és Vilmos császár az udvari ebédek alkalmával gyakran csipkedte a herceget, akinek kalandjait gúnyosan találta fel. A legnagyobb sikert akkor érte el, amikor egyszer ebédközben adta tudtul környezetének a legfrissebb szenzációt, hogy „XXII. Henrik kollegája szerelmének legújabb tárgya egy szolgáló, akinek fényes lakást rendezett be palotájában és aki a greitzi udvarban kegyencnő szerepét fogja játszani." Amikor a herceg fülébe jutottak a császár pletykái, végtelen haragra lobbant és úgy állt bőszert, hogy székvárosának, Gerának egyik újságjában szellőztette a potsdami udvar pletykáit Ekkor még Vilmos császár gerjedt nagy haragra és egyenesen azt követelte a hercegi családtól, hogy nyilváníttassa elmebajosnak a herceget s helyezze el egy ideggyógyintézetben. A hatalmas uralkodóval nem lehetett szembeszállni és az akarata teljesült is. Ilyenformán szomorú vége lett a potsdami és gerai rezidenciák közt lefolyt furcsa háborúnak. Innen-onnan. — A tátrai fürdők sorsa. Késmárkról jelentik: Vrbenszky egészségügyi miniszter vezetésével egy bizottság vizsgálta felül a tátrai fürdőket. Tátrafüreden egy harminc tagból álló küldöttség járult a miniszter elé, akinek elmondták, hogy milyen súlyos anyagi viszonyok közé kerültek a Tátra egykor híres, jómenetelű fürdői. A küldöttség szállítási kedvezményeket és adóelengedést kért a fürdők megmentése érdekében. Erre a miniszter szokatlanul éles hangú nyilatkozatot tett, amelynek az a lényege, hogy a tátrai fürdők a magyar irredentizmust szolgálják. S hogy ez így van — mondotta az egészségügyek minisztere — annak egyik frappáns bizonyítéka az a körülmény, hogy az adóelengedés és különböző kedvezményeket sürgető szónok egyetlen egyszer sem említette beszédében a ,,mi respublikánkat ‘. ..Na én önöknek adóelengedéseket vagy kedvezéseket helyeznék kilátásba, — fejezte be nem éppen ékesszóló beszédét a miniszter — meg vagyok róla győződve, hogy ezért megköveznének." — A kicsalt bőrkabátok. Reisz Manó kereskedő a Weisz és Roth cég beltagja, feljelentést tett a rendőrségen, hogy üzletében megjelent Andreánszky Sándor üzleti szolga és Kell István szücsmester nevében 31 darab, félmillió értékű bőrkabátot vitt el. A kabátokat átadták, mert Kell a cégnek állandóm dolgozott. Később tudták meg, hogy a szücsmester kabátokért nem küldött és azokat nem is kapta meg. A feljelentésre a nyomozás megindult. A rendőrség megállapította, hogy Andreánszky a kabátokat a Szövetség u. 2. számú házban levő Hoffmnn Béla kereskedőhöz vitte el és ott 16.000 koronáért el akarta adni, de Hoffmannak feltűnt az olcsó ár és Andreánszkyt felszólította, hogy igazolja a kabátok honnanszerzését, addig azokat visszatartotta. A detektívek kézrekerítették Andreánszkyt és előállították a főkapitányságra, ahol őrizetbe helyezték. FRISS ÚJSÁG 1922. oetebr 1. Mi van a földbirtokreformmal. Tanulságos vita a gazdasági egyesületek értekezletén. — A kormány a reformmal áll vagy bukik. Az OMGE tanácstermében ma kezdődött meg a vármegyék gazdasági egyesületeinek országos értekezlete a földreformtörvény végrehajtása tárgyában. Sok szakszerű és tanulságos fejtegetés hangzott el a vita során különösen figyelemreméltó volt Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár nagy beszéde, amelyben hangsúlyozta, hogy a kormány a földreformmal áll vagy bukik. Az értekezletről a következő részletes tudósítást adjuk: Keglevich Gábor gróf elnöki megnyitója után Budai Barna főelőadó ismerteti a földreformtörvény végrehajtása tárgyában kidolgozott kérdéseket. Ha az amputációnak meg kell történnie, úgy történjék ez meg minél előbb, hogy ezáltal a birtoklás bizton- sága helyreálljon. A vagyontalan földkérőket képtelenség földtulajdonhoz juttatni és éppen ezért a legcélszerűbb a kisbérletek adása. A legelőnyösebb lenne, ha a vagyontalan földigénylőknek részes földeket juttatnának. Kívánatos, hogy ne a törpe birtokok gyarapodjanak, hanem kisebbszámú, de haladásra képes kisbirtokok alkottassanak. Vigyázni kell, hogy az eldarabolt birtokok alkalmával kiszorult cselédek ne maradjanak hajlék és kereset nélkül, hanem kisbirtokokkal, vagy részes földekkel kell őket kárpótolni. Kégl János Pest vármegye Gazdasági Egyesülete nevében kifejti, hogy a pénzügyi helyzetet nem látja annyira rendezettnek, hogy a reformot hiteloperáció nélkül megoldani lehessen, így tehát ezt a kérdést búzáról szóló záloglevelekkel akarják megoldani. Miklós Ödön szerint a mezőgazdasági kultúra fejlesztésének kell a jövőben a legfőbb feladatnak lenni, mert ha ezt elmulasztják, vagy figyelmen kívül hagyják, úgy az ország a züllés útjára kerül. Dóri Frigyes a Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület nevében kifejti, hogy véleménye szerint, amennyiben az általános adózásnál elfogadják a buzavalutát, akkoor a földbirtokreform végrehajtásánál a fizetőeszköz szintén a buzavaluta lehetne. A vagyonváltságból származó földeknek az legyen az ára, mint annak a földnek, amelyet magánkisajátítás útján adnak el. Maschatern Ernő a Vasvármegyei Gazdasági Egyesület megbízásából a megváltás folytán kiszorult gazdatisztek, alkalmazottak és cselédek elhelyezkedését teszi szóvá és kérdezi, hogy nem lehetne-e ezeket úgy elhelyezni, hogy" a birtok tulajdonosa mindegyiknek 200 négyszögöl házhelyet és fél—egy hold szántóföldet adna, a gazdatiszteknek pedig tisztességes végkielégítést. Vásári József kifejti, hogy azok a leghangosabbak a birtokreform végrehajtásának követelésében, akik csak virágcserepekből ismerik a földet. A reform célja az, hogy javítson a helyzeten, mégis azt halljuk, ahol eddig megvalósították, ott mindenütt elégedetlenséget keltett. Elmondja, hogy Debrecenben 400 katasztrális hold birtoktestből 300 holdat bérletre éppen azok kapttak meg, akik a konmün alatt a legszálasabbak voltak. _ Ezek azután annyit sem termeltek, mint amennyit egy alig megművelt 500 holdas birtok hozott, földjüknek háromnegyed részén még a mag sem kelt ki. Sürgeti a földreform körül dúló demagógia megszüntetését. Kegletsics János 15.000 gazdatiszt, gazdasági alkalmazott és cseléd megbízásából szólal fel. Ezek létérdekének megvédése az egész ország elsőrangú fontos érdeke. Matha Árpád szerint ki kellene mondani, hogy a középbirtok semmi körülmények között nem kerülhet feloszlás alá, kivéve a bakancs-szállításból szerzetteket, mert a középbirtokra szükségünk volt, van és lesz. A törvény egyáltalában ne nyújt védelmet a középbirtoknak. Azután Schandl Károly államtitkár emelkedett szólásra. Kifejti, hogy a kormány ragaszkodik a földreform végrehajtásához és a reformmal áll vagy bukik. Ha a kormány bukik, csak radikálisabb reform következhetik. Tolmácsolja a földművelésügyi miniszter kérését, hogy a földbirtokosok hazafiasan mozdítsák el a törvény végrehajtását, annál is inkább, hogy minél hamarabb átessünk a bizonytalanságokon. Kijelenti, hogy akik földjének egy része már megváltás alá került, azoknak nem kell félni attól, hogy újabb földterületeket vesznek el tőlük, annál kevésbé, miután még csak három esztendő van hátra a megváltási eljárásra. A földművelésügyi kormány nagy súlyt helyez arra, hogy a reform végrehajtása ne legyen egyoldalú. A föld az ország közkincse, amit nem lehet azoknál hagyni, akik azt elherdálják. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy a kisembereket rászoktatja a föld jobb megművelésére. Azzal a váddal is találkozott, hogy nyakló nélkül történik a reform végrehajtása. Eddig nem egészen százezer hold került megváltás alá, ezeknek egy része olyan, amely megváltás útján került a kisemberek kezébe. A kormány mindent elkövet, hogy a gazdasági érdekek érvényesülhessenek. 150.000 gazdasági cseléd van Magyarországon, ezek közül csak 5 százalék kerül elbocsátásra, ezeket pedig könnyen lehet elhelyezni. Még néhány felszólalás után az elsök az ülést berekesztette. r püspök rendelkezése alatt maradnak. Az elszakított terület katholikus papsága esperesi kerületi gyűlést tartott és azon kifejezte azt a véleményét, hogy ők tovább is a Szent István által alapított győri egyházmegyét tekintik édesanyjuknak, amelytől fájó szívvel kénytelenek elbúcsúzni, de él bennük a viszontlátás reménye. Ugyanez az értekezlet Piffl bécsi érsekhez kérvényt intézett, amelyben hivatkozva arra, hogy Ausztria minden tartományának van védőszentje, a Burgenland Szent István királyt kívánja védőszentjének tekinteni és mint ilyent megkülönböztetett módon tisztelni. — A magyar Himnusz miatt. Rimaszombatról jelenti tudósítónk: Ruszkay István református tanító ellen fegyelmi vizsgálatot indítottak. A bűne, hogy a kis tanulókkal egy ünnepség alkalmából elénekeltette a magyar himnuszt. A fegyelmi vizsgálat megindításával egyidejűleg beszüntették a tanító javadalmainak kiutalását is, aki most minden jövedelmi forrás nélkül várja ügyének végleges elintézését. A feljelentést egy csendőrőrmester tette, aki irredentizmust látott abban, hogy a magyar tanító a magyar gyermekekkel a magyar himnuszt merte elénekeltetni. A felvidéki bíróságok előtt nem első ízben szerepel a magyar haimnusz kérdése, sőt már elvi jelentőségű ítélet is szól arról, hogy zárt helyiségben énekelve a magyar himnuszt, az illetők nem követnek el büntetendő cselekményt. Megállapították a vagyonváltságbúza és a vámgabona októberi árát. A pénzügyminiszter a vagyonváltság fejében október folyamán leadott búza árát kilencezer koronában állapította meg. A mialmok által szeptemberben és októberben beszolgáltatott vámgabona árát pedig következőképen szabta meg: Rozs 5500—6000 korona, árpa 6200—6500, tengeri 7600—8100, zab 6100—6400, köles 5500—5500, tatárka 6000- 9000, ocsu 450-500. — Bosszúból gyújtogatott 1918 novemberében történt, hogy Lévay József gazdálkodó lakodalmát ülte és a lakodalmi menet Mezősásra ment át a menyasszonyért Nagy Péter pusztai és földműves ült az egyik szekéren, míg a másikon Csorvári József. Menet közben Nagy Péter szekerével Csorváriék elé hajtott és eközben telefrecskendezte a Csorváriék kocsiját. Ebből aztán szóváltás támadt közöttük, amit nem sikerült békésen elintézni, még, a lakodalmi vacsora alatt sem. Javában folyt a mulatság a lakodalmas háznál, amikor az öreg Nagy Péter odakiáltotta Csorvárinak: „Én elmegyek, de nemsokára utánam jöttök". Senki sem értette, ennek a dodonnai kijelentésnek jelentőségét. Rövidesen kiderültazonban, hogy mire értette a bosszúálló Nagy Péter ezt a kijelentését Míg egy félfával távozása után hatalmas lángnyelvek csaptak fel, mert Nagy Péter felgyújtotta a Csorváriék tanyáját. A tűz nagy károkat okozott. Gyújtotgatással vádolva most állott a bíróság elé Nagy Péter. A perbeszédek meghallgatása után a bíróság négy évi fegyházbüntetéssel sújtotta a gyújtogató gazdát. — Az élelmiszerek piaca- A csarnokban ma a tojás és a baromfi ára egy kissé esett. Talán a külföldi tojáspiac ellanyhulása okozta, hogy 30 koronáért is lehetett kapni tojást, a baromfi árát pedig a hétfői zsidó ünnepre való tekintettel a nagy felhozatal mérsékelte. A húsdrágaság azonban változatlanul igen nagy. A zsír ára úgy látszik megáll a 840—860 koronánál, már csak azért is, mert erre az óriási árra való tekintettel az utolsó hét zsírfogyasztása a hentesek előadása szerint is az eddigi fogyasztásnak a negyedénél is kisebbre csökkent. A marhahúst ma 260—360, a sertéshúst 390—460, a borjúhúst pedig 260—400 koronájával adták. A burgonya az árvizsgáló bizottság ■ újabb felemelt irányáraira való tekintettel nagy mennyiségben került piac■ rá. A sárga burgonyát 30, a Wolkmann-féle nemes burgonyát 32, a rózsaburgonyát 34 koronáért adták. A kertgazdasági termények közül ma a fejeskáposzta 2 koronával 34 koronára drágult. A paradicsom bent a csarnokban 25, a Vámház előtti piacon 180 koronába került. A zöldséget ma 18— 20, a vöröshagymát 91—90, a fokhagymát 80, a vöröskáposztát 60—70, a kert 42, a céklát 30, a karfiólt 160—180, a gombát 250—300, a sárgatököl 22, a vaj babot 60—70 koronáért árusították kilónként. — Ki találta fel a tankot? Emlékezetes, hogy a világháború sorsát, különösen a nyugati fronton, azok a szörnyű gépek döntötték el, amelyeket tanknak neveztek a hadijelentések. Angol és francia katonai körökben még mindig sokat vitatkoznak arról, hogy vájjon ki találta fel ezt a pusztító gépét. A roppant erejű fegyveres páncélos gépkocsik hadi alkalmazásától erősen húzódoztak a hivatalos katonai körök és Churchill érdemének tartják, hogy az angol hadsereg alkalmazni kezdte. A Morning Post egyik legutóbbi számában azonban azt írja, hogy Kitchener lord is foglalkozott a tank gondolatával. Ugyanis Kitchener 1914 októberében felhívta a hadügyminisztériumba Betley kapitányt, aki kevéssel ezelőtt jött vissza Délafrikából, ahol autón nagy utakat tett meg. A lord megkérdezte a kapitánytól, hogy mi a véleménye azokról a páncélos autókról, amelyeket akkoriban készítettekWoolwichben. Benney kijelentette, hogy ezeket az autókat csak sima országúton lehet használni, mire Kitchener megbízta, hogy dolgozzon ki egy másik tervet. A kapitány nemsokára kész volt a tervével, amelyben már megvolt a „hernyószalagnak", a tankok óriási forgó talpának gondolata. A tervet azonnal elküldte Kitchernek, aki ismét magához hivatta s ezen a második találkozón megbeszélték a mai tankok minden fontosabb alkatrészét. Kitchener még azt is kérte a kapitánytól, hogy a feltalálást tartsa egészen titokban, ő majd gondoskodni fog érdekeinek megvédéséről. A Morning Post cikke szerint azonban az történt, hogy Kitchener halála után a kapitányt hivatalos helyeken szándékosan mellőzték és elnyomták, úgyhogy most az ügyét kénytelen a lapok útján szellőztetni. — Az időjóslás új módja. Mesnard Jenő, a roueni múzeum igazgatója, a francia akadémiában felolvasást tartott az általa feltalált új módszerről, mely által az időjárást hosszabb időre, is meg lehet jósolni. Mesnard a szeizmografikus feljegyzésekről, a ciklonok irányából, a vulkánikus kitörésekből és a fő meteoroligai észleletekből nyert összehasonlításra alapítja módszerét. Eszerint, ha például Chilében, Középamerikában vagy Ausztráliában földrengés, vagy Guam szigetén ciklon, Javában erőszakos vul-káni kitörés történik, avagy a Vezúv I vagy Stromboli egyszerű megmozdulására is Mesnard világosan meghatározta a meteorológiai változásokat európai nyugat részének legkülönbözőbb helyein. Tizenöt hónapon át folytatta észleleteit és tíz napra szóló időjóslásai ez alatt az idő alatt mindig pontosan bekövetkeztek. — Szent Istvánt kívánják a ..burgenlandi" magyarok védőszentjükül. Pisi' bécsi hercegérsek tegnap átvetteXyngíismagyarország egyház kormányzatát. A bécsi biborosérsek csak lelkiekben — in spirituálibus— leli apostoli adminisztrátora a ,,Burgenland“nak. Hatalma tehát egyházi javakra nem vonatkozik, azok tovább is a győ