Friss Ujság, 1922. december (27. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-07 / 279. szám

T­T­ A rendjavaslat. Minden jel oda mutat, hogy Ma­gyarország kilábolt a forradalmi állapotból s közeledik a célhoz, hogy konszolidálódjék. Ez komoly hitünk és meggyőződésünk. És ezt a meg­győződést hirdeti és vallja az or­szág népességének legnagyobb ré­sze. Hisszük, legalább szeretnék hinni, hogy ezt a meggyőződést nem ingatja meg az a törvényter­vezet sem, amelyet Rakovszky Iván belügyminiszter ma terjesztett a nemzetgyűlés elé. Ez a törvényja­vaslat nem más, mint az eddigi rendeletek törvénybe iktatása, ami­re igazán alig van ma már szük­ség, mert a közállapotok, amelyek a rendeletek kibocsátását szükségessé tették valamikor, annyira javultak már, hogy a kormánynak immáron nincs is szüksége kivételes hata­lomra. Ez a mi meggyőződésünk és ép­pen ezért váltotta ki belőlünk a csodálkozás érzését a rendjavaslat. Mert aki a mai Magyarországot csak félig-meddig ismeri, meglepőd­ve látja a rendjavaslatból, hogy ezt a mai Magyarországot egy színvo­nalra helyezik a cárok idejéből va­ló Oroszországgal, ahol mindent rendőrségiig, mindent közigazga­tási úton, a rendes bírói ítélőszékek megkerülésével intéztek el. A rend­javaslat szinte fölöslegessé teszi a büntető bíróságot, mert a legsúlyo­sabb bűncselekményeket kivéve, minden vétséget, kihágást és bűn­tettet a közigazgatási hatóság kezé­be juttat, amely rövid úton végez a gyanúsítottakkal. És hogy a gya­núsítások mily buján tenyésznek ott, ahol a meggyanúsítottak üldö­zésére szinte felkínálja magát a törvény, ezt jól tudjuk az orosz rémuralom történetéből, no meg az orosz irodalomból. A rendjavaslatnak kétségkívül meglesz az a hatása, hogy megte­remti a földfeletti és a földalatti Magyarországot. A földfeletti Ma­gyarország azokból fog állani, akik minden rendszerhez hozzásimulnak, mert minden rendszerből hasznot húznak. A földalatti Magyarorszá­got pedig azok alkotják majd, akik elégedetlenek a mostani irányzat­tal. Minthogy azonban okuk van attól tartani, hogy véleménynyilvá­nításukat a mostani kurzus megto­rolja, titokban fognak politizálni, titokban fognak szervezkedni a mai rendszer megbuktatására. Hol vesz a mai rendszer annyi titkos rend­őrt, amennyi szükséges, hogy az elé­gedetlenek millióit szemmel tart­hassa! A magyar polgárság­­a szabadság légkörében nevelkedett. Nyugati le­vegőt szitt magába és ez csak annál elviselhetetlenebbé teszi rá nézve a rendőrállam levegőjét. Az orosz nép mindig orosz levegőn élt és mégis fájdalmasan érezte, hogy mit jelent orosz állampolgárnak lenni. A ma­gyar állampolgár megtanulta, hogy mi a szabadság és érezte annak ezer áldását. És a magyar állampolgár­ra most akarják rákényszeríteni az orosz szellemet? Kisz nem csak a ma­gyar jellemmel és egyéniséggel, de a magyar szabadság hagyományai­val is ellenkezik. Fizetik a kedvezményes földadót. Kállay pénzügyminiszter beszéde a nemzetgyűlésben. A mai nemzetgyűlésem Rakovszky Iván belügyminiszter beterjesztette a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot, Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter pedig a Budapesti Egyesített Villamosvasutak jogviszonyainak rendezéséről, vala­mint a kivételes intézkedések hatály­vesztése következtében az ipar és ke­reskedelem körében szükségessé vált rendelkezésekről szóló törvényjavasla­tokat Áttérve a napirendre, harmadszori olvasásban elfogadják ezután a tisztes­ségtelen versenyről és a szeszadóra vo­natkozó egyes rendelkezések módosí­tásáról szóló törvényjavaslatokat. Ezután következett a közadók keze­léséről szóló javaslat általános tárgya­lása. A javaslatot Orffy Imre előadó ismertette. Gaál Gaszton a javaslatot általános­ságban elfogadja, mert arra szükség van. A tisztviselőkérdésről szól é­s szóváteszi, hogy ma az állam három­szor annyi tisztviselőt tart,­­ mint a­mennyi szükséges és kétszer annyit, mint amennyit elbír. Bocsássák el a munkátlan és haszontalan tisztvise­lőket, a legkiválóbbakat pedig tartsa meg és fizesse is meg. Bizonyos hiva­talokban csak pénzért lehet bizonyos dolgokat megkapni Ez a kérdés ma közéletünk rákfenéje. Györki Imre szerint az új törvény nem védi az adózókat az esetleges zak­latástól. A személyi motozás hasonló a már megszűnt botbüntetéshez. Ez is a kispolgárokat, munkásokat és pa­rasztokat fogja sújtani, nem a banká­rokat és sikereket. A javaslatot nem fogadja el. Saly Endre sem fogadja el a javas­latot­ Ezután az elnök a vitát bezárta és a szót átadta a pénzügyminiszternek. Kolltay Tibor pénzügyminiszter arról beszél, hogy az adóreformjavaslat egy­szerűsíteni fogja az adóigazgatást Az új adótörvények végrehajtása is előre haladt. A földadó befizetésénél igen szép eredmény, hogy az első negyedév­ben a kedvezményes befizetésekkel együtt a földadó 80 százalékát fizették be. A tisztviselőket illetően neki is az volna a nézete, hogy a tisztviselő­ket oly mértékben kell javadalmazni, hogy félretehessenek minden más díja­zást, melyben ez idő szerint részesül­nek. Ma azonban ezt a javadalmazást az állam mostani helyzetére való te­kintettel nehezen tudnák megvalósí­tani. A legkisebb emelés is az államra nézve óriási terhet jelentene. Most is foglalkozik az állam alkalmazottai helyzete javításának kérdésével. Az egész kérdést ide kívánjuk hozni a nemzetgyűlés elé, hogy minél beha­tóbban megvitathassák a kérdést. Meg­fontolás tárgyává teszik, hogy váljon a tisztviselői létszám apasztásával meg lehet-e oldani ezt a súlyos problémát. A tisztviselők apasztásának lehetősé­geiről is szól, jelzi azonban, hogy nagy­számú, több ezerre menő apasztásra nem lesz mód, de minden intézményt és hivatalt felül fognak vizsgálni. Hadházy Zsigmond terjesztette be ezután a soproni népszavazási tör­vénybeiktatásáról szóló törvényjavas­latról a közigazgatási bizottság jelen­tését A nemzetgyűlés mai ülésén Rakov­­szky Iván dr. belügyminiszter benyúj­totta a közrend fokozottabb biztosítá­sáról szóló törvényjavaslatot, amely huszonegy szakaszban rendezi a bel­ügyi közigazgatás függőben levő kér­déseit. A törvényjavaslatról való véle­ményünket a vezércikkben írjuk meg. A javaslat 1. szakasza a bejelentési kötelezettségről szól. Eszerint minden magyar állampolgár, aki va­lamely községben a belügyminiszter által rendelettel megállapítandó idő­tartamnál hosszabb ideig tartózko­dik, érkezését és eltávozását a helyi hatóságoknál bejelenteni köteles. A 3. szakasz a személyes szabadság korlátozásáról szól és felhatalmazást ad, hogy azokat, akiknek működése, vagy ma­gatartása az ország belső rendjének és közbiztonságának, vagy külső po­­litikájának szempontjából az állam érdekeire aggályos, a rendőrhatóság kitilthatja, felügyelet alá helyezheti, vagy toloncházban elhelyezheti. A 4. szakasz a rendőri felügyelet alá való helyezés körülményeit szabályoz­za. E tekintetben a korábbi rendelke­­­­zések állanak fenn, vagyis rendes tar­tózkodási helyéről csak rendőrhatósá­gi engedéllyel lehet távozni, útlevelet az illető nem kaphat, politikai szerep­léstől tartózkodni köteles és nem ve­het részt semmiféle nyilvános gyűlésen vagy társas összejövetelen, nyilvános telefonállomást nem hasz­nálhat, levelezése, táviratváltása és telefonérintkezése ellenőrzés alatt áll, ettől esetleg el is tiltható, telefonál­lomása leszerelhető. Hetenként két­szeri jelentkezésre is kötelezhető, de a jelentkezés idejét akként kell meg­állapítani, hogy az új kereseti viszo­nyokat ne­ érintse. A dologházba való utalásnál az illető zárt helyen állandóan őrizet alatt áll és egyéni képességei szerint kijelölt munkát végez, valláserkölcsi oktatás és tanítás útján rendes és munkás élet­módhoz szoktassák. A beutalás legfel­jebb hat hónapra történhetik. A hatodik paragrafus jelöli meg a személyes szabadság korlátozásának jogalapját. Eszerint aggályos az illető személy, ha 1. az alkotmánynak, az állam vagy a társadalom törvényes rendjének fel­­fordítására irányuló tevékenységgel nyilvánvalóan egyetért, ilyenben részes vagy résztvenni készül; 2. az ország területének megcsonkí­­tására, vagy az állam vagy nemzeti egység megbontására alkalmas cselek­ményt követ el, vagy támogat; 3. az alkotmányt, vagy a nemzet be­csületét, hitelét, hagyományait, a ha­zafias vagy vallásos érzést, hatóságok tekintélyét gúnyolja, becsmérli, vagy sérti; 4. a katonaság, vagy állami intéz­mény ellen izgat, a karhatalmi szervek, a vasút, posta, távírda, telefon fegyel­mét lazítja; 5. a törvények, rendeletek, a vallás, MMI.WMWWMUMmMWamWtWOMi Itt az uj rendtörvény! Megszorítás minden vonalon. — A háborús kivételes állapotot törvénybe akarják iktatni. t ' i*2.. ti &') ■ '^nCTTt ''' A i i1 . xxvn. évfolyam, 279. szám. Afd d KOPOSt^l Budapest, 1922. december 7. Csütörtök POLITIKAI NAPILAP WBSm fBB&k B| J&S* QB fi jgk. Kk «erkkN­Tkel|£M?^,at08A0 _ ~ . 1*8^ na fPSTlia Banga Hl JaS ESS Orwa fiSnia BUDAPEST. tv., Berlóczy­ utca n. sí ELŐFIZETÉSI ÓRA, tej! J01 §§§ HL E* §§S »j§ IglIjB Ijaj 8nrl­otSeeiH telefon 137-51. - Ig.ig.KUáj. Negyedév-------------------------- 280.— H ll I il Ol Hl Pl M H­­l Egyes szám ára 5 koronáé Bj IB B B 'tjjypr vtgjyf tijty -^v.u KeMkeménXt^1 t Szigorú törvény készül az állam rendjéről December 7 7-töl 50 százalékkal drágul a villamos Az óbudai főrabbi a villamos kerekei alatt a házasság, a család vagy a tulajdon intézménye ellen izgat; 6. aki nem politikai célú egyesületet politikai célra használ fel; 7. aki tiltott szervezkedésben részt­­vesz, vagy belföldi politikai célra kül­földi pénzt gyűjt, elfogad, vagy fel­használ; 9. az ország közállapotait tudva va­lótlanul kedvezőtlen színben tünteti, fel, aki árdrágító vagy valutaüzér; 12. aki jogellenes viselkedésével a lakosság személyes szabadságát, vagy testi épségét ismételten nyilvánosan sérti, vagy veszélyezteti. A 7. szakasz a közszolgáltatásokról szól Eszerint ha szükségessé válik, köz­érdekű munka teljesítésére a közigaz­gatási hatóság, a minisztérium felha­talmazásával minden tizennyolc évet meghaladott és ötven évet be nem töl­tött egyént személyes szolgálat teljesí­tésére kötelezhet. Vonatkozik ez a köz­­lekedési eszközökre, nevezetesen vas­­utakra, iparvágányokra, sodrony, kö­télpályákra is. E szakasz értelmében karhatalom is igénybe vehető. A szol­gálatokért és a szolgáltatásokért térí­tés nem jár. A 9. szakasz a záróra és a szesztila­lom szabályozását a belügyminiszté­rium hatáskörébe utalja. A 11. szakasz a posta-, távírda- és távbeszélő-forgalom ellenőrzéséről szól. Eszerint a levelek ellenőrzése csak bi­zottság útján történhetik. Az ellenőr­zés során szerzett tudomás hivatali ti­tok, amelynek megsértését a büntető­törvény szerint büntetik. A 12. szakasz a lapalapítást a mi­niszterelnök engedélyezéséhez köti. Megtagadható az engedély, ha az ille­tő nem magyar állampolgár, nem nagykorú, nem őn­ogú, nem állandó lakosa az országnak, vagy aki büntető­jogi szempontból kifogás alá esik. A lapbiztosítékot a 14. szakasz az eddigi összeg tízszeresére emeli fel. A 16. szakasz a lapbetiltásról szól. A belügyminiszter határozott vagy határozatlan időtartamra betilt­hatja olyan lap megjelenését, amely a állam érdekeit, a közrendet, vagy a közerkölcsiséget sérti, vagy veszélyez­teti. A külföldi sajtótermékek ugyan­ilyen szempontból ellenőrizhetők és lefoglalhatók. A kommunista, bolsevis­­ta, anarchista irányú sajtótermékek birtoklása és forgalombahozatala tilos. A lap betiltása esetén, amelyet falra­gasz útján tesznek közzé, a lapot do­hánytőzsdében, üzletben, nyilvános he­lyen árusítani, ingyen szétosztani, közszemlére kitenni, vagy az előfizető­kön kívül másoknak szétküldeni tilos. A 19. szakasz az újságpapír ügyét rendezi. Eszerint a rotációs és az éves nyomópapír forgalmáról a miniszter­elnök korlátozásokat állapíthat meg. Diamant, a valutabeugrató. Néhány hét előtt egy Diamant Ernő nevű fiatalember jelentkezett a rend­őrségen és előadta, hogy több olyan tőzsdést ismer, akik a Devizaközpont megkerülésével tiltott valutaüzleteket kötnek. Felajánlotta a rendőrségnek, hogy ezeket az üzéreket tudomására adja, de kikötötte, hogy a lefoglalt ér­tékek tíz százalékát részesedés gyanánt kapja. A rendőrség erre a célra három mil­lió magyar koronát és ötszáz dollárt bocsátott Diamant rendelkezésére. Diamant azután beállított több tőzs­debizományoshoz, hogy valutákat akar

Next