Friss Ujság, 1922. december (27. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-08 / 280. szám

2 Nemzeti Tanács részéről pedig Bozsik Pálét és Somogyi Istvánét. Azonkívül kéri hogy József főherceget és Herczeg Ferencet is hallgassák ki arra vonat­kozólag, hogy a forradalmat lelkes sza­vakkal dicsőítették-e. Horváth Dénes dr. azzal válaszol, hogy a minisztertanácsi jegyzőkönyvek szerint Károlyi kormánya már novem­ber 16. előtt is megszűntnek tekintette az országgyűlést. Hozzájárul ahoz, hogy az eckartsaui levélre nézve a bíróság kihallgassa a megnevezett zászlósura­kat, akiknek vallomásból ki fog de­rülni, hogy Károlyi megfélemlítő befo­lyásával vette rá az uralkodót a trón­­­ról való lemondásra. Majd felesleges­nek mondja nagyatádi Szabó és a töb­bi tanuk kihallgatását, mert ezek csak azt tudnák bizonyítani, hogy ők Ká­rolyi intézkedéseit helyesnek tartották. Nagy Vince válaszában újból megis­métli, amit már többször hangoztatott, hogy az 1920. évi I. t.-c. értelmében sem történt semmiféle hivatalos lépés arra vonatkozólag, hogy a kormány a Nemzeti Tanács tagjait és a Károlyi­kormányzat embereit bűnvádi után fe­lelősségre vonja. A tárgyalást kedden folytatják. FRISS ÚJSÁG Hass n Spifi­fin miniszter a tiKishirdés mesoMösörfi!. Kavarodás Ulain vádjai körül. — A nemzetgyűlés mai ülése. A nemzetgyűlés mai ülésének elején a kormány több törvényjavaslatot nyújtott be, amelyek a kivételes hata­lom megszűnésével függnek össze és a megszűnő rendeleteket vannak hivat­va pótolni. Azután megkezdték a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló javaslat tárgyalását. A javaslat­hoz Ostör József, Csik József és Peidl Gyula szólaltak fel. Bethlen gróf miniszterelnök szólalt fel azután. A trianoni szerző­dés részben győzelme annak a rágal­mazó hadjáratnak is, amelyet Ma­gyarország ellen évtizedeken át foly­tattak. Sajnos, rá kell mutatnom, hogy Ausztria is egyike volt azoknak a tényezőknek, amelyek lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a rá­galmak velünk szemben hitelre talál­janak. Horváth Zoltán: A közösügyes po­litika! Bethlen István gróf: Mert hiszen az az irigység, amellyel Ausztria a mi függetlenségi mozgalmunkat nézte, oka volt annak, hogy a maga részéről itt a nemzetiségi kérdést folyton boly­gassa és külföldön úgy tüntesse fel, mintha Magyarországon is hasonló ál­lapotok volnának, mint Ausztriában. Horváth Zoltán: Ez a munkapárt halálos ítélete. Bethlen István gróf: Ennek a rágal­mazási hadjáratnak következménye volt hogy ellenfeleink, még ha voltak­ is közöttük jóhiszeműek, azt hitték, hogy Magyarországon mindenki, aki nem magyar, csatlakozni akar más ál­lamhoz és el akar távolodni hazájától. Hiába követeltük a népszavazást, hiá­ba követeltük a wilsoni elvek végre­hajtását. Végre alkalmat nyújtott a népszavazásra Sopron és Nyugat-Ma­­gyarország kérdése. Azért van nagy jelentősége a soproni népszavazásnak, mert bebizonyította, hogy az a felte­­r­vés, amelyből a trianoni szerződés ki­­­indult hamis és valótlan. (Zajos he- I­lyeslés.) A soproni népszavazással megdőlt a trianoni szerződés erkölcsi alapja. Miután a Ház a javaslatot egyhan­gúan elfogadta, Rupert Rezső szólalt fel személyes kérdésben, hogy Bogya tegnapi vádjaira feleljen­ Elmondta, hogy Devecserben nem volt pogrom és hazugság az, mintha 6 ébredővezér lett volna. A Bogya által említett 21 gyil­kosságot egy siófoki különítmény kö­vette el. Felemlítette végül, hogy Bogya tagja volt a Károlyi-pártnak. A közadókról szóló javaslat részle­teit tárgyalták azután. Viharok Ulam­ vádjai miatt. Napirendi vita keretében Hegymegi Kiss Pál jelentkezik ezután szólásra. Indítványt terjeszt elő, hogy a Ház kü­ldjön ki egy parlamenti bizottságot azoknak a vádaknak tisztázására, ame­lyeket Ulain Ferenc a tegnapi ülésen Rassay Károly, illetve pártja ellen han­goztatott. Ismerteti a tegnapi ülésen Rassay és Ulain között lefolyt vita részleteit, amely szerint Ulain azzal vádolta meg a pártot, hogy a esetiek­től választási célokra pénzt fogadott el. Bethlen István gróf miniszterelnök a következőket fejtette ki: — Több ízben voltunk szemtanúi an­nak a szomorú jelenségnek, hogy egyes képviselő urak egymás becsüle­tébe gázolnak és a vita hevében olyan kifejezésekkel illetik egymást, amelyek igazán mélyen sértők. Ez szomorú je­lenség, amelynek meggyőződésem sze­rint csak az elnöki jogok szigorú gya­korlása vethet véget. Semmiesetre sem találom helyesnek, hogy két képviselő személyes ügyét parlamenti bizottság segítségével intézze el. Ugron Gábor kifejti, hogy a vádakat tisztázni kell annál is inkább, mert egy egész pártot illettek velük. Pesthy Pál kijelenti, hogy felesleges a parlamenti bizottság, mert már tisz­tázva van Ulain kijelentéseiből, hogy bizonyítani nem tud. Szabó Géza szerint Ulain bizonyí­tani fog. Rassay Károly ismét kivánja a vád tisztázását, majd így folytatja: Én most már nem a képviselőtársaimhoz, ha­nem az emberekhez, az úri gondolko­­zású emberekhez fordulok. (Nagy zaj a jobboldalon. Helyeslés a baloldalon.) Rakovszk­y István zajosan tapsolt és helyeselt. Bethlen István gróf miniszter­elnök ezeket kiáltja Rakovszky felé: Kikérjük magunknak ezt a hangot! Rakovszky István: Kérje ki! A nagy zajban Szilágyi Lajos és Ho­yos Miksa gróf között szenvedélyes párbeszéd folyik, majd Gömbös az el­lenzék felé ezt kiállja: • — Tessék egyénileg elintézni. Már régebben elintézhették volna, vag’,’ bí­róság, vagy becsületbiróság útján! Rakovszky István és Gömbös Gyula között is szóharc támadt és észre le­hetett venni, hogy Bessenyei Zeno és Hermann Miksa között a kormánypárt padjaiban szenvedelmes vita keletke­zett. A zaj olyan nagy, hogy az elnök kénytelen erélyesen csendet követelni. A kormánypárt tagjai még mindig he­vesen vitatkoznak egymással. Rassay nagy nehezen be tudja fejezni beszédét, azután újra a miniszterelnök szólal fel és a következőket mondja: Semmiféle kitanítást az úri gondol­kozás és az úri becsület tekintetében nem fogadok el. Gömbös lovagdaskodni akar. Gömbös Gyula ezeket fejti M. Ulain képviselő urat itt a teremben a men­telmi jog védi, de szólítsa fel a képvi­selő úr, hogy menjen ki vádjával a nyilvánosság elé- Akkor Ralsay kép­viselő úrnak módjában lesz ez ezért a bíróság elé állítani. Ez az egyik lova­gi a­só­felfogás. A másik, amelyet én ten­nék­ az ő helyében az, hogy azonnal felelősségre vonnám Ulain képviselő urat, mint lovagot. (Nagy derültség.) Ebben a pillanatban lép be a terem­be Ulain Ferenc. Óriási zaj támad, a közbeszólások özöne zúdul Ulain felé: — Itt van Ulain, a lovag! Megjött a lovag! Gömbös Gyula: Lehurrogni, hogy valaki lovag-e vagy sem, azt nem lehet. Mindaddig, míg a lovagias elégtétel­­adás alól az illető nem vonja ki m­agát. Ulain képviselő úr éppen olyan lovag, mint Rakovszky képviselő úr. Rakovszky István: Nagyon meg va­gyok tisztelve. Vass miniszter a lakásbajok enyhítéséről. Szünet után az interpellációk kerül­tek sorra. Benárd Ágoston a gyógy­szertártulajdonosok és gyógyszerész­­segédek harcáról interpellált, a­mire Vass József nyomban válaszolt. Utána Haller István interpellált a lakáskér­désben. A legnagyobb izgatás nem sza­vakkal folyik,­ hanem bizonyos tények­kel, amelyek szemben állanak az igaz­sággal, a szociális felfogással, a köz­renddel, a törvényekkel. Néha egész utcasorokat háborítanak fel a lakáshi­vatal egyes intézkedései. A lakáskér­dés megoldásának csak egy módja van, a lakásépítés. 1921-ben ezt megoldhat­tuk volna, amikor két milliárd korona befektetésről volt szó, de azt mondták. Kjnyi CIPO-OCCASIO! Mielőtt beszerezné cipőszükségleteit, okvetlen tekintse meg üzleteim kirakatait. A kirakatokban feltüntetett árakból új évi­g minden 0 f engedményben egyes vevő­j­e részesül Vl„ Teréz-körut 10 Vl­„ Riskóczi-út 64 hogy nem lehet a jegybanktól ennyi pénzt elvonni. Vass­­.József azonnal válaszol az in­terpellációra. A lakáskérdést lehetetlen udrminisztratív után megoldani. A ba­jon csak építéssel lehet segíteni. Elismeri, hogy humánus szempont­ból lehet kifogást emelni, de az egész helyzet, amelyben ma vagyunk, nem humánus, nem jogos és nem méltá­nyos. Ezt a szomorú helyzetet minden­kinek hordoznia kell. Arra törekszik, hogy a paragrafusokba szociális gon­dolkodást vigyen. Tárgyalásokat is in­dított és megállapodott a Lakáshiva­tallal, hogy változtatnak azon a tűr­hetetlen állapoton, hogy a Lakáshiva­­talban, ahol naponkint ezren és ezren fordulnak meg, akiket a Lakáshivatal elnöke személyesen nem tud fogadni. Éppen ezért a Lakáshivatal bírói közül egy bírót egy titkárral külön szobába rendeltek abból a célból, hogy fogadni tudják a feleket, hogy legalább pa­naszkodni tudjanak az emberek. Egy irány a baloldalon: De lakásuk nem lesz! A Lakáshivatal meg fogja vizsgálni egy most kiadandó rendelet értelmében az összes, kiutalásra rendelkezésre álló szükséglakásokat, hogy a szociális hi­giénia szempontjából alkalmasak-e emberi lakás céljaira. El fogják ren­­­­delni továbbá ezzel kapcsolatban, hogy előbb szabadítsák fel és csak azután utalják ki a lakásokat. Elrendeli, hogy amikor valaki ren­des bírói ítélet alapján kéri valakinek kilakoltatását, úgy a költségeket, ha a kilakoltatott szegény, minden esetben a kilakoltató fedezze, és gondoskodjék az illetőnek a kiutalt új lakásba való ■beköltözése költségeiről. Végül gyors vizsgáló­bizottságot kívánnak rendsze­resíteni. Az építkezésről szólva, kijelenti, hogy az állami lakások építése teljes erővel folyik. Éppen a napokban bo­csátanak kétszázhúsz elkészült lakást rendelkezésre. Haller István és a Ház a miniszter­­válaszát tudomásul vették. Zárt mulatság a Britannia-bárban. A VI. kerületi kapitányság detektív­­jei a minap a mulatóhelyeket ellen­őrizték, hogy a zárórarendeletet betart­ják-e. Értesültek arról, hogy a Britan­niában zárt ajtók mögött reggelig fo­lyik a mulatság. A Britanniába is bementek, kaput nyittattak, a portás azzal akarta őket elutasítani, hogy a záróra­ már elmúlt és a szállodában nincsen senki. A de­tektívek akkor megnevezték magukat Beljebb kerültek, de ott meg a pincérek nem akarták őket beengedni, mert nem voltak estélyi ruhában. A detektívek ekkor igazolták magu­kat, a vendéglőt és kávéházat zárva ta­lálták, ellenben a bárhely­iség­ben kö­rülbelül háromszáz férfit és nőt csak­nem valamennyien estélyi ruhában. Nagyban folyt a dinom-dánom, a de­tektívek megállapítása szerint némely asztalnál óriási összegeket költöttek el. Miut­án ez hajnali fél négy órakor volt, a detektívek az üzletvezetővel hazaküldették a mulatókat, az üzlet­vezetőt, Jirvicsek Rezsőt pedig felje­lentették a VI. kerületi kapitányságon-Itt ma tárgyalták az ügyet és Jirvi­­csek Rezsőt háromrendbeli záróraát­hágás miatt harminc napi elzárásra és kétezer korona pénzbírságra ítélték. Jiriicsek az ítélet ellen feledhezett. , 1922. december 8. Iparosok és kereskedők az Árvizsgáló Bizottság és az Uzsorabíróság ellen. Az ipari és kereskedelmi érdekeltségek tiltakozó gyűlése. Csütörtökön délután hat órakor tar-,­tolták meg az összes ipari és kereske­delmi érdekképviseletek kiküldöttei az árvizsgálat és uzsorabírósági eljárás során hónapok óta tapasztalt súlyos sérelmek tárgyában közös értekezletü­ket a Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében. Az értekezleten Bar­­czen Gábor, a Baross Szövetség alel­­nöke elnökölt.­­ A megjelentek élénk helyeslése mel­lett olvasták fel ezután a határozati ja­vaslatot, amely a legnagyobb elkesere­déssel állapítja meg, hogy az árvizsgá­lati és statáriális uzsorabírósági eljá­rás még mindig teljes erővel folyik to­vább. Az uzsorabíróság működése — mondja a határozati javaslat — nem csökkentette a drágaságot, mert az ál­lam és a főváros drágításai emelték az árakat minden téren. Az árvizsgá­lat mai módja csak azt eredményezi, hogy lerontja a magyar ipar és ke­reskedelem jó hírét és tönkre teszi őket. Ezek után az ipar és kereskedelem összessége kéri, hogy szereljék le az Árvizsgáló Bizottság intézményét, szüntessék meg az ár­razziákat, oszlas­sák fel a repülő uzsorabíróságot és az árdrágítási ügyeket utalják át a rendes bíróságokhoz. Végül kérik a határozati javaslatban, hogy az eddigi uzsorabí­rósági ítéleteket revideálják. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták és kimondották, hogy el­juttatják a kormány illetékes tagjai­hoz, valamint a nemzetgyűlés drágasá­gi bizottságába is. Az értekezlet a késő esti órákban ért véget Pátnkglőzö­tt msscnsils rézből *­ rézflánc, raffia, rézk­énpor, szab Balaton, Turul, Verm­orel*rend­szerű szőlőpermetezőő­azénkö­­pep­ezők, híd­ és egy kezes kén­­porozó gépek legolcsóbb gyári áron beszerezhetők: SZOMTROMPAI rézárugyakr Budapest, IX. kerület, UHCi­sst 19. szám. Milliós sikkasztás a Leszámítoló Banknál. A tettest nem találják. Még ez év szeptemberében történt, hogy a Kossuth Lajos­ utcában levő Toplák és Koráb terménynagykereske­dő cég küldöncöt küldött a Leszá­mítoló Bank Dorottya­ utcai központjá­ba, hogy a bank a cég folyószámlájá­nak terhére sürgősen fizessen ki egy millió koronát. A bank azonban tech­nikai okokból nem fizethette ki az ösz­­szeget, hanem azt az üzenetet küldték a Topiák és Korák cégnek, hogy más­nap reggel kifizetik a milliót. Másnap azonban a cégnek nem volt már szüksége a millió koronára, mert nagyobb tételek folytak be pénztárába. Néhány nappal ezelőtt mindamellett arról győződött meg a Topiák és Korák cég, hogy az egymillió koronát a bank mégis kifizette, amiről az év végi folyó­számla kivonata tanúskodott. A cég azonnal értesítette a Leszámítoló Ban­kot, hogy valami tévedés történhetett, mert ők nem vették fel az egymillió koronát, aminek a kifizetését előzete­sen kérték. A bankban házivizsgálat indult meg.

Next