Friss Ujság, 1923. január (28. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

E XXV 111. évfolyam, 1. szám. Ara 10 korona Budapest, 1923. január 3. Szer POLITIKAI NAPILAP MMáMA BB ffl ATO. ZS&L “BHKKI2T«^&n^£ATO . T­HTwl KB (UbbbS MM VS By kM BTB mmM tUrWim Budapest, rv., gerlóczy-utca i tLCnZETESl Aha, BM-----M m ^ B| M m* «i m *** SMrkcztőnc^i telelő. 137^1. - ig.ej. Helyben , házhoz hordva, vidéken postai oAD­S9K telefon 137-51. Kiadóhivatali telefon 3 küldéssel egy hónapra — . K 200.— |ggg|" ^68 Nyomdai telefon 32-99. N^gecévr.____________________K 560^- Hl HH ^ H9 ^ MM n Bl Wl ttlMBk H*Bi FIÓKKIADÓHIV­ATALOK i V„ Honve ■ ■' H ^ mUBm BmBBBB (Kálmán-.. ..rok), - VII., Rákóczi-II. Egye. szám­ára 10 kor. | | ■ V W V W VfBlI ^'3^ Külföldi diplomaták újévkor a kormányzónál Megint öt koronával emelték a liszt árát Egész ország ünnepelte Petőfi emlékét íI'í- • rí^í^/C /<%/] \ "1 n l ] C^\ J " // i m i u U y / MaMorszfó hivatási. Schioppa nuncius, a Vatikán ma­gyarországi képviselője, igen sok szeretettel, tisztelettel és nagyrabe­csüléssel nyilatkozott Magyaror­szág magas kultúrájáról és fejlett civilizációjáról abban a beszédben, amellyel újév napján a diplomáciai testület nevében az ország kormány­zóját üdvözölte. Ez a kultúra és civi­lizáció nem mai keletű, nagy múltja ,van és gyökérszálai belenyúlnak abba a liberális korszakba, amelyet a kurzus minden rossz szülőanyjá­nak mond. Értse tehát meg a Wolff- Gömbös-féle fajvédelmi szövetkezet a pápai nuncius szavaiból, hogy Magyarország igen tekintélyes er­kölcsi tőkét gyűjtött a múltban és ha az európai kultúrnépeknek jó véleményük van rólunk, ezt a jó véleményt a sokat­ szidott, sárig csepült liberális korszaknak kö­szönhetjük. De Wolff és Gömbös sokkal elva­­kultabbak és sokkal inkább ragasz­kodnak tévedéseikhez, kisiklásaik­hoz és gyűlölettől átitatott politi­kájukhoz, semhogy az okos szó el­tántoríthatná őket attól az állásfog­lalástól, amelyhez a ,,aza nevében oly csökönyösen ragas­zkodnak. De nemcsak ez a fajv­édelmi szövet­kezet tart ki az évek bizonyító ereje ellenére álláspontja m lett, hanem kitart a nagyántánt is, me­lyet éppúgy nem lehet meggyőzni politikájának helytelen voltáról, mint Gömböséket. Az ántánt hatal­mak igen jól tudják, hogy Magyar­­ország kultúrája és civilizációja mily magas színvonalon áll. És a trianoni békeszerződés mégis har­madára csonkította me­g az orszá­got. Így bántak el azzal az or­szággal, mely a múltban törté­nelmi hivatást teljes­tett a kult­úa és civilizáció terén és­­amelyről a pápai nuncius azt mondotta, h h­ogy történelmi hivatás­­ a b béke, kul­túra és a civilizál­t rétek boldo­gulásának egyik legértékesebb té­nyezőjévé jelöli . Igen, Magyar­­ország teljesszer forrja ezt , hivatá­sát, még­pedig mindama akadályok ellenére is, amely­eket az antant­­hatalmak eléje gördítenek. Pedig ezek e akadályok igen je­lentőse­nd­m át hi­dalhatatlanok. Miller­end, szarma köztársaság elnök­e tal­án abban az órában, amelyben pa­­uicius a mi tör­­t­eh­ at­ásunkat méltatta, ak­kor fogy a békeszerződé­seken Uv. változtatni. Ezt izén­te Ty-tcat és agykori szövetsé­geseinknek ujt napján Millerand. És ezt j­ t, gondoljuk, hogy az olyan mag­asztaló szavakat, amilyenekkel a mi­­: gyötört nemzetünket akar­­­yék­oztatni jóbarátaink, azok fülébe k­ellene harsogni, akik mind­­unt­­an a kultúra és civilizáció szükségét emlegetik, de ugyanekkor oly politikát követnek, amely­­súrolása a kultúrának és civi­lizációnak. Nehéz, igen nehéz feladat lesz ránk nézve kulturhivatást telje­síteni, amelynek misszionáriusául Schioppa kijelölt bennünket Nehéz lesz, mert kulturhivatásunk elé nem a barbárok, hanem a kultúrnépek gördítenek akadályokat. A IMI missziók üdvözölték a kormányzót. Schioppa pápai nuncius szép szavai Magyarországról. Újév délelőttjén a Budapesten időző külföldi diplomaták ünneplés kihallga­táson keresték fel Horthy Miklós kor­mányzót, hogy üdvözletüket átadják. Megérkezésükkor a díszszázad üdvö­zölt minden egyes diplomatát. Az üdvözlő beszédet francia nyelven Schioppa Lőrinc pápai nuncius, mint a legidősebb követ, mondotta. A be­széd így hangzott: Főméltóságu Urt A mai nap különösen fontos ese­mény Magyarország történelmében. Ez az első eset, amikor majdnem az Ösz­­szes nemzetek diplomáciai képviselői együtt jelentek meg a független Ma­gyarország államfője előtt, örvendetes előjelnek vehető, hogy ittlétünkre az újévi jókivonatok k­icserélése adott al-' kalmat, rftára nézve pedig nagy meg­­tsztel­ető, hogy mint a diplomáciai ijpar d.' y. 'legöregebbje), éjt­e­l SÍM aki Főméltóságod hazáját oly sok téri úti szépséggel és gazf­ag­­sággal, oly magas kultúrával, oly fej­lett civilizációval­­ és oly dicsőség­­teljes nyittat áldotta meg, továbbra is olr­a Magyarországot, hogy sze­rencsi' s teljesíthesse, történelmi híva­­t, , mely őt a béke, a kultúra és a civiliá­lt nemzetek boldogulásának egy­ik legértékesebb tényezőjévé jelöli ki. Ez az a kívánság, amelyet a diplo­máciai testület azoknak az uralkodók­énak és államfőknek nevében, akiket képviselni szerencséje van, úgyszintén a saját nevében a nemes magyar nem­zet irányában nyilvánít. Ehez a kíván­sághoz, Főméltóság Ur, a személyé­nek boldogsága és kormányzásának sikeressége iránt táplált nagyon őszin­te jókívánságainkat fűzzük. A kormányzó a következő, szintén francia nyelvű beszédben válaszolt: Kegyelmes Uram, Szívem mélyéből köszönöm Nagy­­méltóságodnak és a diplomáciai misz­sziók jelenlévő főnökeinek a jókivo­natokat, amelyeket Magyarország és személyem boldogságáért kifejezésre juttatni méltóztatott Valóban a békés munkára irányuló politikával reméli Magyarország teljesíteni azt nelmi hivatást, amelyet a g­­viselés számára kijelölt, amit Ön őt e­ejtett kultúra és egy dics­séges a­dmi­rmut enyéke.nek ré­szesí­tette, i Magyarors­zág réme a­z összes nemzetek hathatós­í­tásabra számíthat a békének el­len a munkájában, amelyben aldogulásá­­nak és jövő fejlődésének alapjait látja. Kérem Nagyméltóságodat és Önöket, igen tisztelt missziófő urak, hogy az általuk Magyarországon oly­a­n képviselt uralkodóknak és államfőknek tolmácsolják szerencsekívánatait­­, a­melyeket személyes boldogsága e­­nemzetük jóléte iránt táplálék. A beszédek után a kormányzó­­­szélgetett a diplomatákkal. Petőfit ünnepelte Szilveszter napján az egész ország. Rákosi Jenő beszédei a Petőfi-Tár­saságban és az újságírók ünnepén — Fáklyásmenet — Szilveszter éjszaka a Petőfi-szobornál. — A költő szülővárosa és a vidék is ünnepelt. Az idei Szilveszter napján Petőfi halhatatlan emléke valósággal felvil­lanyozta a fáradt és közönyös Buda­pestet és ragyogó és lelkes ünnepet varázsolt a főváros utcáira, ame­lyeken százezrekre menő tömegek mozogtak, hogy Petőfi emlékét ünne­pelve lelkeikben, kegyeletes zarán­dokutat tegyenek a halhatatlan költő szobrához. Szilveszter napján Petőfi­­ünnepeket rendezett a fővárosnak majdnem minden számottevő testü­lete, este ünnepélyesen kivilágított utcasorok, feldíszített utcák és terek és nemzetiszínű kokárdás közönség adózott Petőfi emlékének. A Petőfi­ Társaság díszközgyűlése. Vasárnap délelőtt, Petőfi Sándor szü­letésének századik évfordulója alkalmá­ból hangversennyel egybekötött dísz­közgyűlést tartott a Petőfi­ Társaság a Zeneművé­szeti Főiskola nagytermé­ben. Az ünnepélyen a kormányzó és József főherceg családjaikkal jelentek meg. Nagyszámú és díszes közönség töltötte meg a nagytermet és a Budai Dalárda éneke­s Pekár Gyula elnöki megnyitója után Móra Ferenc elsza­valta alkalmi költeményeit. Ezután Rá­kosi Jenő tartotta meg az ünnepi be­szédét, amelyben Petőfi születésének és halálának misztériumaival foglal­kozva­ kiemelte, hogy Petőfi apja szerb mészáros, anyja tót cselédleány volt s ezek gyermekében tündöklők legdicsőségesebben a magyar nemzeti géniusz. Majd a másik nagy miszté­riummal. Petőfi halálával foglalkozva, a következőket mondotta: — Petőfi egy volt Magyarországgal és Petőfinek el kellett buknia Magyar­­országgal. A sors űzte szöges korbács­csal a halálba. És mi kérjük őt, áll­jon ismét elénk a legkeservesebb idő­ben, amely sokkal szomorúbb, mint az ő ideje volt, jöjjön ma közénk és sza­valja el a Múzeum lépcsőjéről: Talpra magyar, ki a Haza... Az újságírók ünnepe. Vasárnap délután az Otthon Kör­ben a Magyarországi Újságírók Egye­sülete rendkívüli választmányi ülésen ünnepelte Petőfit, akinek emlékét Rá­kosi Jenő méltatta. — Szóval és írásban, költeményben és prózában — mondotta — a felvilá­gosodás fáklyahordozójaként, a ma­gyar kultúra fáklyájaként ünnepüik­ ma Petőfit és elvégre ha tűzoszlop éppen nem is, de fáklyahordozók va­gyunk mi, újságírók is, a kultúra szol­gálatában. Igaz ugyan, hogy ma so­kunk fáklyájának több a füstje, mint a lángja, de ez a kor hibája és nem a mienk. Petőfi ünneplése olyan di­csősége ennek a népnek, amely nem maradhat hatástalan. Nemcsak költő, hanem hős is volt, nagy magyar is volt, és mi büszkék lehetünk arra, hogy Petőfi újságíró is volt. A Központi Demokrata Körben Szil­veszter estéjén ünnepelték Petőfi Sán­­­dor születésének cen­tennáriumát. Bénii.I­dek János nemzetgyül méltatása után Takálts - színház tagja Petőfi-ven Székely Ilona operaéne dalokat énekelt, végül olvasta fel Petőfiről sz Az ifjúság fáklyát Este hat órakor az egy, a szabadságiért irredenta­gyülekezett és innen már vonult fel a Dunaparton szoborhoz. Itt hazafi mondtak, több Petőfi es az Fluság’ k­épvis­­szofűztek a szobrr a Magyar Hiszek fáklyákkal voni utcáin. Hét óra úté­­­szes harango­k úsztak a kór lágossagot ír .­3? utcaoMH fiáherék lobor Pontban djj 1 ezer elültér gy körül. Harangi­­ negyen öt ágyulo­­­énkor egy székely ; a szoborhoz és a s. i ben koszorút helye­z ra. A tömeg a Hírnök ; ó. ekene el. éj. o/inházak ünnnepi k ’ A 'inházak ünnepi előa. I Ifik Petőfi emlékének; Petőfi i gyaló dar okát vagy szava­t lesz te­ttek m­arukba. Az O I Petőfi-ünnepély ■'■olt, melyet jen első felvonása követett Színház előti Költő és­­ melyet­t Ifi. Ilak Magyarhoz vetett. A zinházban az O­l­i gadérost adták, a Király ''ai. pedig éjjel félegy órakor, a nagy ünneplések között , a János vitézt. A közöns­é r. megtöltötte a színházakat és viharos tapsokkal köszönte meg az u. opi .,16- adásokat A vidék is ünnepelt Csonka-Magyarország egész térü­­­lén lelkes ünnepélyeket rendeztek Szil­­veszter napján Petőfi emlékezetére. A költő szülővárosában, Kiskunfélegyhá­zán éjfélkor megkondult a nagyharang. A Piac­ téren felállított Petőfi-szobor villanyfényben úszott és ezrekre menő tömeg hullámzott a téren. A Petőfi­­szobor előtt kegyeletes ünnepség folyt le, amely újév napján délelőtt tizenegy órakor folytatódott. A Petőfi-szobor­­bizottság hatalmas koszorút helyezett el ezzel a felírással:­­­agy fia születé­­sének százéves évfordulója emlékére — szülővárosa." Békés vármegye minden községe meg­ünnepelte Petőfi százéves emlékét. Bé­késcsabán és Gyulán Szilveszter nap­ján áldoztak nyilvános népgyűlés ke­retében a költő emlékének. Tótkomlós, Békés, Endrőd és Gyoma az év első napján rendeztek ünnepélyeket, Oros­háza, Mezőberény, Szeghalom és Kő­­röstarcsány január első felében tartja Petőfi­ ünnepét. Ezenkívül az ország számos helyén tartottak lelkes Petőfi-emlékünnepet

Next