Friss Ujság, 1923. március (28. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
a . r .,,/ Kállay pénzügyminiszter beszéde a költségvetésről. Kállay pénzügyminiszter ma benyújtott költségvetéséből elsősorban az derül ki, hogy a deficit több, mint negyven milliárd. Bármily nagy ez a szám, nem kell tőle túlságosan megijedni. Békebeli koronákban ez összeg 80 milliót jelent s békeidőben ilyen deficittel meg tudtunk birkózni a pénz értékének sülyedése nélkül. Igaz, hogy akkor Nagy-Magyarországban éltünk!__ A pénzügyminiszter egyébként semmi újat nem mondott Az eddig járt után kiván tovább haladni. Nehéz, keserves út, s ki tudja hova vezet?* Kállay pénzügyminiszter ma a költségvetés benyújtásával kapcsolatban nagyobb beszédet mondott a nemzetgyűlésen. Az ország pénzügyi helyzetét vázolta és nagyjában a következőket mondta: A forgalmi adók előirányzata 34 milliárdot tesz ki. Ez a legnagyobb bevétel. Ez az adó még fokozható. A fogyasztási adó 10,8 milliárddal szerepel. A háború előtti államadósságok terhe mintegy 400 milliárdot tesz ki. A másik igen jelentékeny tétel a költségvetésben a közalkalmazottak természetbeni ellátása. Ez 24 milliárd koronával szerepel. Kétségtelen, hogy ez a megterheltetés olyan nagy, hogy tovább ilyen mértékben fenn nem tartható. Rendet csak úgy teremthetünk, ha a tisztviselőkön és rokkantakon kívül mindenkit kirekesztünk a természetbeni ellátásból. Az államvasutak deficitje mintegy 25 milliárd. A legfőbb baj a kibontakozást illetőleg az, hogy állandóan igénybe kell vennünk a bankóprést. Fontos a hadsereg gazdálkodásának kérdése. A trianoni szerződés akadályozza meg azt, hogy elérem, olyan módon rendezkedjünk be, mint ami a viszonyoknak megfelel,mert a zsoldos hadsereg nem felel meg a mi viszonyainknak. Grieger Miklós: Sok a törzstiszt, több mint a baka. Kállay Tibor pénzügyminiszter: Ezzel a kérdéssel komolyan kell foglalkoznunk, ha kiadásainkat úgy akarjuk leszállítani, hogy azok megfeleljenek a viszonyoknak, annál is inkább, mert mi békés nemzet vagyunk. A kivitel tekintetében a tilalmi listát, teljesen törölni kellene. Állandóan szem előtt kell tartani a végcélt, a szabad gazdálkodásra való áttérést. A lakástermelés emelésére csak akkor vállalkozhatunk, ha a parlament elhatározza, hogy megfelelő összeget bocsát a pénzügyi kormányzat rendelkezésére. Bíztam abban egykor, hogy a kapitalista Európa segítségünkre fog sietni és sikerülni fog állami kölcsönt kapnunk. Ez a reményem azonban nem vált valóra, éppen ezért minden belső erőt és lehetőséget fel kell használnunk az ország talpraállítására. Ezekben mutattam rá a költségvetés legfőbb szempontjaira. Rámutattam a bevételekre és kiadásokra és hangsúlyozhatom újból, hogy nem szabad új kiadásokat előirányoznunk anélkül, hogy megfelelő bevételekről ne gondoskodjunk. Óriási drágításra készül a főváros. A külföldi kölcsönök törlesztését a közönség fokozottabb megadóztatásával akarják megoldani. A vigalmi-, szálloda-, pezsgő- és fogyasztási adók felemelését, a közlekedési vállalatok viteldíjának drágítását és a közlekedési adó életbeléptetését tervezik. A főváros pénzügyi osztálya ezidőszerint állandóan a külföldi törlesztési tervezeten dolgozik. Az illetékes köröknek az a véleménye, hogy a székesfőváros külföldi kölcsöneinek törlesztéséhez szükséges összeget csakis fokozott adóztatással lehet előteremteni. Egyelőre még az adónemek biztosításának kérdésével foglalkoznak, mert az eddig érvényben levő összes adónemeket továbbra is fenn akarják tartani, így a szállodai adó fentartása ügyében is tett lépéseket a pénzügyi osztály, mert ezt az adónemet a belügyminiszter csak a jövő évi január 1-ig engedélyezte. Ezenkívül új alapokra kívánják fektetni a vigalmi adó, a pezsgőadó, a fogyasztási adók és az új kereseti adó behajtására vonatkozó rendelkezéseket és szó van arról is, hogy ezeket az adónemeket lényegesen felemelik, ehhez azonban a belügyminiszter és a pénzügyminiszter előzetes jóváhagyását fogják előbb kikérni. A főváros taggása elrendelte a fővárosi üzemekteljesítőképességének a megvizsgálását is, mert bár az árak nem sokkal olcsóbbak a piaci áraknál, az üzemek alig jövedelmeznek, aminek az oka a nagy adminisztráció melletti túlságosan nagy üzemköltség. Végül szó van a közlekedési vállalatok viteldíjának újabb emeléséről és a közlekedési adó életbeléptetéséről is, ha a külföldi kölcsönök törlesztéséhez szükséges pénzösszeget más módon előteremteni nem tudnák. Szóval — újabb hatalmas drágítást készítenek elő a fővárosnál. Razziák az élelmiszerpiacokon. Ma a húspiacokon az elsőrendű marhahús árát kilogrammonként 40 koronával, tehát újra tetemesen emelték. A hús ára megfizethetetlen. A marhahús: I-a 660—760, II-a 420—640, sertéshús, I-a 860—900, Il-a 750—860, kocsonyahús 400—550, borjúhús, I-a 660-900, Il-a 500-660, birkahús 420- 480, zsírszalonna 860—900, zsír 1000— 1040, hús 980—1020, füstölt- és paprikásszalonna 960, töpörtyű 740—780, császárhús 1300, disznósajt 680—800 kg.-onkint. A húspiacnak az élénk felhozatal és a lanyha kereslet ellenére is folyton fokozódó drágulását az sem mérsékeli, hogy az Árvizsgáló Bizottság detektívjei tegnap újra megkezdték a külső városrészekben a piaci árak felülvizsgálását és különösen a tej és tejtermékek, de a hús és zöldségfélék drágítói közül igen sok piaci árust, a piacon levőknek mintegy harminc százalékát árdrágítás miatt feljelentettek. Az Árvizsgáló Bizottság detektívjei ezeket a razziákat most napról-napra folytatni fogják. A tejtermelők a tej árának felemelését kérik. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tejgazdasági bizottsága ülést tartott, amelyen Konkoly Thege Sán- átvette__y XXVlIL^évfolyam^ Ára 10 korona Budapest, 1923. március 1L. Csütörtök POLITIKAI NAPILAP — f ^ mm a M Jm ******Z£T&£giail$Í£,ATC*Xa . —7 , ass**-'* slr'fit Sw aBrela gBPBS H fi! MR Hh9| Budapest, jv., gerlóczy-utca u. sz. előfizetési Aha. ifijj___ 81 JM h mL Wl— KB BH ML®8 Kami iBs *■* ■»<■?. telefon 137-51. - kmS»*míp Helyben: fc.ihc. lordve, vidéken portéin*- BjHH| ■HBSf BS SOjk SS EK &n3 §3j|m H| telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-5*. kuieeWd egy hónapra___ _ _ K 200.— ATVVptjl KHI -Bah H JHM ^M a Vájjak SsPl Nyomdai telefon 32-99. Negyedévre---------------------------------K 560.- K 3H WB H MR ■» ■ H8 M B — Wk g$f 1®§ ggg MM) FIÓKKIADOHIVATAI.OK , V., Honvéd.. 8. HjS HB IP r. r«T KB H H HELHel in Jm wm. ES Bgfe&a KP ocáimána. «arok. - vu., rac^-di m. «. Egyes szám ára 10 kor. §§ §§ ^ ffi."1 A főváros újabb árdrágításokat tervez Negyven és fél milliárd a költségvetés deficitje Tíz évre ítélték a román király merénylőit dár titkár a legutóbb végzett adatgyűjtés alapján ismertette a tejgazdaságok súlyos helyzetét A tej termelési költsége az adatok szerint ma literenként 2.3 kilogramm korpa árának felel meg, amivel szemben a termelők most csak 1.3 kgr. korpa árát kapják. A kérdés alapos megvitatása, után a tejtermelő gazdák elhatározták, hogy személyesen fogják panaszaikat és kéréseiket előterjeszteni Bod János közélelmezési miniszternek. A miniszter a tejtermelő gazdák küldöttségét szerdán délben fogadta az országházban. A miniszter kijelentette, hogy behatóan fog már a legközelebbi jövőben a tejkérdéssel foglalkozni s igyekszik olyan megoldási lehetőséget találni, amely a termelők és a fogyasztók érdekeit a lehetőség szerint egyaránt kilégíti. Még mindig nincs víz az emeleteken. A vízhiány miatt az iskolák bezárását sürgetik az igazgatók. A felemelt vízdíjat nem hajthatja be a főváros. A vízszolgáltatásban mára ismét valami javulás állott be, azonban még mindig igen nagy területek vannak, attól az emeletekre egész nap egy cseppnyi víz nem jut. Buzáth alpolgármester ma újra hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben bejelenti, hogy a vízszolgáltatásban újabb javulás állott be. Megírtuk, hogy a vízmizéria az iskolákban nagy veszedelemmel fenyeget nemcsak azért, mert a központi fűtés a vízhiány miatt szünetel és a tanulók állandóan ki vannak téve a meghűlés veszedelmének, hanem főleg azért, mert az emeleti félreeső helyek tisztántartása jóformán mindenütt lehetetlenné vált. Számos iskola igazgatója tett már előterjesztést emiatt arra, hogy a vízhiány idejére rendeljék el az iskolák bezárását. A vízkatasztrófa nagy anyagi károsodást is jelent a fővárosnak, így egyrészt a javítási munkálatok sok milliót fognak felemészteni, másrészt pedig elmarad a felemelt vízdijak behajtása is, amire pedig a főváros nagyon számított. A felemelt vízdíjak ugyanis február elején, kevéssel a vízművek katasztrofális sérülése előtt léptek életbe. A közben történt szomorú események miatt azonban gondolni sem lehet arra, hogy ezeket a felemelt, részben előlegként beszedett vízdíjakat behajtsák. Buzáth János alpolgármester mai nyilatkozata szerint a munkálatok a kedvezőtlen esős időben is éjjelnappal teljes erővel folynak. A vízszolgáltatás az adott helyzetben több, mint amit kilátásba helyeztek. A leguóbbi 24 óra alatt is 104.000 köbméter kifogástalanul tiszta és baktériummentes vizet szolgáltattak a balpartra, a a 740.000 lélekszámra fejenként mintegy 140 liter víznek felel meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezt a mennyiséget mindenhova házhoz is szállítják, mert bár az éjszaka folyamán a főtelep gépei 37 méteres nyomással szolgáltatták a vizet, ez a nyomás a reggeli vízhasználat megkezdése után 8 órára már 12 méterrel esett, ami azt jelenti, hogy a magasabban fekvő részek emeletére a vizet felnyomni nem lehet. A csőhálózat azonban az egész városban nyomás alatt van. Eupert Rezső leleplezései az őszinte sajtóról. Interpelláció a kormányzó látogatása miatt. Rupert Rezső a nemzetgyűlés izgalmas érdeklődése mellett hozta ma szóba interpelláció formájában a kormányzó minapi látogatását A Nép és a Szózat szerkesztőségében. Az interpelláció keretében kiterjeszkedett e két lap anyagi viszonyára, belső szer-i vezetőre és szerkesztőségük összetételére. „A Szózat közpénzekből él.‘‘ ! Mind a két lap — mondotta Rupert — szegényen kezdte és most külön nyomdájuk és palotájuk van. Hogy az ehez való pénzt honnan szerezték, nem tudja, de sejti, hogy megvágási alapon szerezték. Zsilinszky Endre: Alávaló hazugság! Rupert: A Szózat nem a saját erejéből, de közpénzekből él. Hogy milyen módon szerzi ez a lap a pénzt, arra elég megemlíteni, hogy elfogadott a zsidó mozisoktól pénzt. • A Nép pályafutása. Rupert Rezső: A Népet, mely testvérharcot üzen és forradalmi hangon ir, hollandi pénzen csinálták. Meghozták a hollandi milliókat, de a pénzek felszámolása körül csakhamar zavarok mutatkoztak. Ekkor jöttek Wolffék és Benárdék és hozták a segítséget. Felkiáltások a jobboldalon: Saját pénzükből. Rupert: Ez nem valószínű, mert hiszen Benárd Ágoston fizetést húz a laptól. Egészen bizonyos, hogy valami közpénzt vittek oda Wolffék és Benárdék. Ismerteti a Szózatnak február 20-iki cikkét, amelyet Kenedi Géza írt s amelyben a cikkíró valósággal felhívja a magyar művest ifjúságot, hogy véres boszára ragadtassa magát. Tudvalevő, hogy ez az elaggott Kenedi Géza, aki jelenleg itt találja meg a kenyerét, azelőtt a liberalizmus zászlóhordozója volt. Patacsi Dénes: Változnak az idők, változnak az emberek! Rassay Károly: Az alkohol hatása azonban nem változik. Rupert: A Kenedi-féle cikk után este elkövetkezett a bombamerénylet. A Népet csak a Vörös Újsághoz lehet hasonlítani. Mindent megmagyaráz az a társaság, mely ezt a lapot csinálja. Nem akarok ezúttal Benárd Ágostonról, Kiss Menyhértről és Anka Jánosról beszélni. Ezeknél sokkal kiválóbb alakokkal akarok foglalkozni. Zsirkay Jánosról akarok beszélni, aki mint egyik szerkesztője szerepel a lapnak. Ez a Zsirkay János Göndör Ferenc lapjának, Az Embernek, 1919. január 14-iki számában cikket irt, amelyben a diadalmas forradalmat ünnepelte, amely a márciusi forradalommal kezdett tulajdonképp kibontakozni. Horváth Zoltán: Ezt is a Területvédő Liga megbízásából csinálták? Nagy Ernő (a belügyminiszter felé): A belügyminiszter úr képviselője! Rakovszky Iván belügyminiszter (kezével legyint): Ugyan kérem!