Friss Ujság, 1923. március (28. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-28 / 71. szám

'\ : , ' 4#Si'Km',15ii%s \M //**/ I 1.923 ^ i XXVUL triotyra, 71. mmn. Ára 15 korona Budapest, 1923. március 28* Szerda POLITIKAI NAPILAP 011 0 aGfr §1 ^ **“^,aS&^íí£*,4*i* ^­i«. irDImrVr ii iPlP szsz'hSiSSfTss­z “ifc^SrL-^.-fir: P KiW 11 ll^mfllil “f^afaaíísF®* ----------g IIIbIbiI IIbIiilib SES^i^fcVissai Egyes vám ára 15 kor. |jj §jg H M ^Hr mflpr 2*7* ^mss­^íb!'1!ívT K^^UtlIuLTTc Megszűnt a nappali vízkorlátozás Eltűnt a cukor a fővárosi üzletekből Tovább sztrájkolnak denek dolgozni, a termelő munka meg­­indulása leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A helyzet tehát nem látszik kedve­zőnek, a Vas- és Fémmunkások Szö­vetségének vezetősége mind a zónái­tól reméli, hogy szerdáig valamennyi üzemben megindul a munka és hogy a munkások teljes létszámban jelent­kezni fognak a gyárakban. A közüzemi alkalmazottak keveslik a 60 százalékos bérjavítást A főváros közüzemi alkalmazottai körében a nagy drágaság miatt erős­­ mozgolódás támadt Két hét előtt még 40 százalékos bérjavítást és 500—700 koronás létminimumot kértek, a fővá­ros munkaügyi bizottsága azonban csupán 30 százalékos béremeléshez já­rult hozzá.­­ Ezzel azonban a főváros közüzemi alkalmazottai nem érték be és tegnap este izgalmas lefolyású ülést tartott­­ ebben az ügyben az összbizalmi vá­lasztmány. Az ülésen jelen volt Csilléri András, aki felszólalásában hangsú­lyozta, hogy a főváros semmikép sem fog belépni a munkaadók blokkjába. Az összbizalmi ülésen elhatároztá­k, ho­gy küldöttséget menesztetnek a pol­gármesterhez. A polgármester a kül­döttségnek néhány tagját fogadta, a kiírnok nevében Kelemen Géza adta elő a polgármesternek a közüzemi al­kalmazottak követeléseit. Kijelentenie, ha a polgármester nem tesz határozott ígéretet, akkor holnap reggel a veze­tőség beleegyezése nélkül sztrájkba lépnek a közüzemi alkalmazottak és pedig a főüzemek alkalmazottaitól kezdve a köztisztasági munkásokig, az összes üzemágakban. A vezetőségnek ezzel szemben az az álláspontja, hogy most, az ünnepek előtt, nem egyezik bele semmiféle sztrájkmozgalom­ba, azonban garan­ciális választ kér, hogy az ünnepek után hatvan százalékos bér­javítást kapnak s a létminimumot napi 1000 koronára emelik. Az ideiglenes bér­­­­emelést akár előlegképpen is még az ünnepel­ előtt folyósítsák a közüzemi alkalmazottaknak. Sipőcz polgármester azt válaszolta a küldöttségnek, hogy biztosítja, hogy a munkaügyi bizottság határozatát azonnal, az ünnepek után revízió alá veszi és intézkedni fog, hogy az ideig­­lenes­ béremelést azonnal kifizessék. A küldöttség ezzel a válasszal sem volt megelégedve s csak nagysokára távoz­tak el a városháza folyosójáról. A tűzoltók méltányos béremelési mozgalma. A budapesti tűzoltók, a­kik a legna­gyobb önfeláldozással végzik nehéz munkájukat, tűrhetetlen anyagi hely­­­­zetük megjavítására mindenképpen­­ méltányos kívánságokkal állottak elő. A tűzoltók fizetése olyan kevés, hogy abból családos emberek nem tudnak megélni. Minden kedvezménnyel együtt­­ éjjel-nappali szolgálattal legfeljebb ha 20 ezer koronát kereshetnek havonta, holott a közüzemi munkásoknál a ta­­noncok és segédmunkások is megke­resnek 30 ezer koronát Mindezek alapján általános mozgalom indult meg a tűzoltóság körében a tűz­oltói fizetésrendezés ügyében és elhatá­rozták, hogy még e hét folyamán kül­­döttségileg mennek Sipőcz Jenő polgár­­mesterhez, akitől a lehetetlenül­t kis fizetésnek a felemelését kérik, azonkívül pedig a jelenlegi tízkoronás ebédpótlék helyett elfogadható, a viszonyoknak megfelelő összegnek a megszabását A tűzoltók nem fenyegetőznek sztrájkkal, bíznak abban, hogy a főváros vezető- A rendbontók.­ ­A. fajvédősém­ sósolóhordozói elég fedetlenek Bethlen István politikáj­­ával, mely az arany középutat tartja a boldogulás utjának. A ha ír­r szájúaknak ez kevés. Hogy mit mennyit akarnak, erről sohasem beszéltek nyíltan. A szavaknak min­dig kettős értelme volt: az elbolon­­dított tömeg felismerhette azokban a maga vérszomjas indulatainak becéző hangját, de ők, ha sarokba szorították, azzal vághatták­ ki ma­gukat, hogy félremagyarázták sza­vaikat, mert ők nem ilyen célzattal mondták azt, amit mondottak. Ha kapóra jött nekik, hogy a tömeg vért szimatolt a beszédjük mögött, meghagyták véresnek és lefölözték az eredményt. Ha böj lett a deran­­góg szónoklatokból, takaródót fúj­tak, de csak akkor, amikor a­z iz­gatás és gyűlölködés mérge már be­szivárgott az elbolondított agyve­lőkbe. Minap azonban keréken a sze­­mükbe mondták, hogy ez a politika nem garázdálkodhatik tovább az országban, mert Csonka-Magyar­­országnak nem kellenek se pogro­mok, se alattomban előkészített kor­mánybuktatások. Nem kellenek ezen­ kívül lármás felvonulások, felekezet elleni tüntetések és más efféle rend­zavaró mozgalmak, amelyek meg­akasztják a munkát és külföldön aláássák az ország hitelét Nemcsak a kormány, de a legfelsőbb körök is ezt üzenték a fajvédősém­ apostolaik­nak, akik idáig a kormány mögött, az egységes párt táborán belül­­ akarták kikölteni a kigyózol­ásokat , hogy azt a látszatot keltsék, mintha ez a méregfajzat a kormány és több-­ ségének törvényes szülöttje lenne.­ Érthető, hogy a többség táborában tiltakoznak az ilyen szándékok el­len. Nem kérnek a szélső szárny po­litikájából és már meg is mutatták­­ a hangos szájúaknak az utat ame-i­lyen a többségi pártot elhagyhatják.­­ Igen, az urakat enyhe módra kites-­ sékelték már a pártból, de ők egy­­előre nem veszik önérzetükre ezt az intelmet és még marasztalásnak te­­­­kintik a kitessékelést. Pártgyűlés f­elé akarják vinni az ügyet hogy a­ párt döntsön afelett váljon Beth-­­ len István, vagy a véresszájúak po-­ litikáját h­elyesli-e. Nyilvánvaló, hogy a kérdés tár-­­gyalásával nincs más céljuk, mint a zavarok és izgalmak szítása. A párt Bethlen mögött áll, tehát nem is le­het kérdéses, hogy kinek a politiká­ját akarja követni. Ma már a leg­­nemzetibbnek elismert egyesület, a Magyar Nemzeti Szövetség is a bé­kés munka szolgálatába állította egész szervezetét és kiküszöbölt be­­­­lőle minden társadalmi és felekezeti elfogultságot. Aki az országot ko­­molyan akarja talpra állítani, az munkához lát és nem bolondítja a demagógia útszéli szólamaival a népet. Az egységes párt igen nagy többsége ezt a munkát akarja. Erre vállalkozott és teljesíteni akarja, amire fogadkozott. Rendbontókat, akadékoskodókat nem tűr meg a ke­belében és ha a rendbontók nem al­kalmazkodnak a többség akaratá­hoz, levakarják őket a székekről és úgy teszik az ajtó elé. Biz ez kelle­metlen munka, de országos érdek, hogy ezen a munkán minél előbb átessünk. Képünk a Magyarország és Olaszország bajnoki csapatának futballmec­­­cséről mutat be izgalmas jelenetet, amint Vogl IIT. (1) hatalmas lendülettel kapja el a labdát Santamaria (2) olasz csatártól, hogy azután ellenállhatatlan lendülettel lőj­jön go­lt az olaszok kapujába. Holnapi kezdve megszűnik a vízkorlátozó is. Csak éjjel 11 órától reggel 6 óráig zárják el a vízcsapokat. Hat heti gyötrődés után végre fellé­lebzik Budapest közönsége. Itt a hús­véti ajándék. Ki lehet mosni a szeny­­nyes ruhát, megfürödhetnek az embe­rek. A káposztásmegyeri vízművek ideiglenes helyreállítási munkálatai annyira előrehaladtak, hogy a vízkor­­látozásról szóló rendeletét a főváros tanácsa végre visszavonhatta. Az örvendetes eseményről Buzáth alpolgármester ma hirdetményben ér­tesíti a közönséget. Eszerint lelkiisme­­retes kezelés és takarékos használat mellett lehetővé vált a közönség víz­szükségletének fokozottabb kielégítése. Korlátlan vízhasználatról még szó sem lehet és a közönség így saját érdeké­ben cselekszik, ha a vízvezetékeket minden felesleges vízpazarlás nélkül használja. A rendelet ezúttal a vízve­­zetéki víz nappali használatának kor­látozására vonatkozóan kiadott ren­delkezéseit 1923. évi március hó 28. napjától kezdődően felfüggeszti. A víz­vezetéki házi főcsapokat tehát a mon­dott időtől kezdve ezentúl csakis esti 11 órától reggeli 6 óráig kell zárva­­ tartani. A rendelet utal arra, hogy a nappali­­ vízhasználat korlátozásának megszűn­­­­telise csak abban az esetben tartható fenn, ha a közönség a vízvezeték vizét­­ a legmesszebbmenő takarékossággal használja és vízvezetéki berendezéseit a felesleges vízpazarlás megelőzése vé­gett állandóan jó karban tartja, ellen­kező esetben azonban, abból a célból, hogy a vízszolgáltatást a főváros egész területén állandóan fentarthassa, kény­telen lesz a vízhasználat tekintetében újabb korlátozó rendelkezéseket tenni. A vízpazarlás különben is büntetendő cselekmény. Ma sem szűnt meg a vasmunkássztrájk. A vasmunkások vezetői holnapra várják a munka megkezdését. — Sztrájkkal fenyegetőznek a közüzemi alkalmazottak. — Nem érik be a 60 százalékos béremeléssel. — A tűzoltók helyzetük ja­vításait kérik. A vas- és fémmunkások ma sem ál­lottak munkába, jóllehet a múlt héten megkötött egyezmény értelmében már hétfőn abba kellett volna hagyniuk a sztrájkot. A munkásság ugyanis nem fogadta el a szakszervezeti vezetők és a munkaadók között létrejött megálla­podásokat s a legtöbb gyárban vagy egyáltalán nem kezdték meg a mun­kát, vagy csak igen kis részük állott munkába. A munkások kevésnek tartják a 15— 20 százalékos bérjavítást, mivel ez a megállapítás a korona romlása előtt történt s azóta az árak az egész vona­lon 30—50 százalékkal emelkedtek. A Vas- és Fémipari Munkások Szö­vetsége már tegnap elkövetett mindent, hogy a munkásokat rábirja a sztrájk abbatnihagyására, ma reggel pedig fel­szólítást intézett az összes vas- és fém­munkásokhoz, melyben minden öntu­datos, szervezett vas- és fémmunkás­nak kötelességévé teszi, hogy munka­helyén megjelenjen s megkezdje a munkát A vezetőség felhívása azonban kevés eredménnyel járt, amennyiben a mun­kásoknak alig negyven százaléka áttolt ma munkába a gyárakban, így például Csepelen, a Weisz Manfréd-féle gyár­ban, egyetlen munkás sem jelentkezett, az egész gyárban szünetel a munka. A Ganz-Danubius gép­­vaggon- és hajó­gyárban a munkásságnak 40—50 szá­zaléka állott csak munkába, ezzel szemben az Egyesült Izzólem magyar üzemeiben mindössze 15 százalék je­lentkezett, ellenben a Láng-gépgyár­­ban már 80 százalék. • Tekintettel azonban arra, hogy a gépgyárak munkabeosztása olyan, hogy az egyik üzem szünetelése szükségkép­pen maga után vonja a többi üzemek munkájának szünetelését is, amíg a munkások teljes létszámban nem kéz.

Next