Friss Ujság, 1923. június (28. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-10 / 129. szám

1923 június 10. FRISS ÚJSÁG hogy az utcába senki avatatlan be ne tegye­ a lábát. A bádogkoporsókat holttesteket, minden bűnjelet már előző napon elszálítottak, de a kiváncsi nép még mindig ott lebzsel naphosszait és néz, bámul bele az üres elhagyott ut­cába, hogy hátha talán mégis láthat még valamit a gyilkosságból. A titkok háza. Alacsony, zöldre festett vaskerítés van az 52-es ház előtt. A kapu szár­nyai téglaoszlopba erősítve, az egyik téglaoszlopon elfakult moziplakát hir­deti, hogy a rákosszentmihályi mozi­ban A titkok háza című szenzációs és nagysikerű filmet adják. Milyen ke­gyetlen iróniája a sorsnak! Éppen erre a házra ragasztották ezt a plakátot, hogy titkok háza. A rácsos kapu csikorogva nyílik ki, a rendőr kíséretében belépünk a titkok házának kertjébe. A kaputól szőlőim­gas vezet a házhoz. A lugas fia lécei csupaszok még, a szőlőt nemrég ültet­ték, nem futott még fel a léceken. Ka­cér kis villaépület tárul elénk. Az em­ber szinte várja, hogy mikor hangzik fel gyermekkacagás, melyik gyepágy mellől tűnnek fel játszadozó, nyaraló kicsinyek. A ház olyan barátságos, kedves, hogy szinte hihetetlen, hogy itt rémségek történtek. Három lépcső vezet föl a ház üveges ajtajához, amelyiket most gondosan bezártak és lepecsételtek. A vizsgálat befejezéséig senki sem léphet be. A kő­lépcsőtől mintegy öt-hat lépésre körbe­futó gyepágy van. A gyepágy közepeig volt Kövesné sírja. A kertész az első ijedtség után rögtön sietett rendbe­hozni a feltúrt gyepet, most már alig látszanak a felásott sír nyomai. A ház mögé kerülve felkapaszko­dunk a renoválás céljából odahordott kőmívesállványra. A munka termé­szetesen szünetel, a malteros dézsák félig tele állnak ott. Egy pillantást akarunk vetni a borzalmas szobába, ahol négy emberélet ért rettenetes vé­get. A szoba üres, mindössze egy szo­bafestő létrája áll a középen. A falak fehérre meszelve, a padló telefröcsköl­ve. Az ablak közelében sötét foltot vet a padló. Mi lehet ez? Talán valamelyik áldozat vére nyoma?! Ostobaság! Hi­szen hosszú hónapokkal ezelőtt történt a gyilkosság, azóta számtalanszor fel­mosták a padlót. De a testünkön mé­gis végigfut a hideg. Hátha mégis?! Ki tudhatja?! A gyepágy mögött áll a házmes­teri épület. Olyan, mint egy vidéki tanya­ház. Három részre van osztva. Szoba, konyha és fáskamra. A konyha ce­mentpadlója töredezett, egyik sarok­ban fel van ásva. Itt kerestek homokot a­z épitőmunkások és homok helyett — bádogládát találtak, melyben a kis Kö­­ves­ny oszladozó hullája volt. A fás­kamra mélyéről már a rendőrség ásta ki az öreg Lachmann­­bádogkoporsóját. A rendőrség kutatásainak nyomát az egész kerten meglátni. Majdnem az egészet felásták, mert arra gondoltak, hogy esetleg még több hullát is ta­lálnak. Borzadva hagyták el a rettenetes házat. A legközelebbi szomszédház Bodan­­szky József budapesti kereskedőé. A Bodánszky-család télen­-nyáron ott la­kik. Mintegy kétszáz lépésnyire van a kapubejárat. Bodánszkyék vajmi ke­vés útmutatást tudtak adni a nyomozó­­ hatóságoknak. A nagy kertekkel kö­rülvett villából bizony nem lehet át­látni a másikba, amelyik szintén fák­kal és bokrokkal van körülvéve. — Nem ismertük a szomszédokat, — mondják a Bodánszky-család tagjai. — ritkán láttuk őket. Egy magas, kövér, csinosarcú, jólöltözött nőt (ez volt Kö­vesné) láttunk legtöbbször be, vagy ki­menni. De jártak oda sokan. Nők, férfiak gyakran megfordultak ott, de hát kinek jutott volna eszébe, hogy ala­posabban megfigyelje őket. ki gondol­hatott arra, hogy ilyesmi történik ott ? A fiatal­ou (Köves Gyula) csinos, intel­ligens arcú legényke volt, mindig na­gyon rendes ruházatban járt. Egyebet igazán nem mondhatunk róluk. Elő­fordult, hogy az esti órákban, ha a ház előtt elmentünk, a pincéből világossá­got láttunk előcsillanni, kopácsolás za­­ját is hallottuk (ekkor ólmozta le a gyilkos a bádogkoporsóikat), de nem gondolhattunk másra, mint hogy vala­mit javítanak vagy a pincéből felvisz­nek valamit, úgy mint minden háznál előfordul. Feltűnő nem volt soha semmi. Ennél többet s­em tudnak. Beszélgetésbe kezdtünk a környék lakosaival. Mindegyik tud most olyant mondani, ami nézete szerint már akkor gyanús volt, de alapjában véve semmi sem igaz az egészből, a felizgatott kép­zelet az, ami belőlük beszél. Egy asz­­szony elmondja, hogy Molnár-Tóthot látta egyszer rendkívül sápadtan, haja döntő kirohanni a villából, de mikor megkérdeztük, hogyan nézett ki Mol­­nár-Tóth, honnan tudja, hogy az Mol­­nár-Tóth volt, erre már nem tudott fe­lelni. Egy fiatal fiú furakodik mellénk és nagy fontoskodva súgja: — Tekintetes­el kérem, én ismertem ám a Köves Gyulát.­­— Honnan ismerted? — Hát innen a sporttelepről. — Szokott az idejárni? — Hogyne, karácsonyi szünidőben mindennap futballoztunk meg csusz-­ költünk a jégen. — Milyen fiú volt a Gyula. — Nagyon jó fiú volt. Nem szeretett soha verekedni. Ha mi összevesztünk egymással, akkor ő gyorsan hazament. — Mikor tűnt el? — Még a télen. Egyszerre elmaradt és többé nem jött. — Nem kerestétek, hogy hová lett? — Nem. Azt hittük, beköltözött Pestre. Pedig a szegény kis Köves Gyula nem Pestre költözött, hanem a másvilágra. A hentesnél. A vevő: Van még abból a sonkából, amelyikből tegnap vettem? Hentes: Hogyne kérem, tessék pa­rancsolni. A vevő: Köszönöm, csak tudni akar­tam, mert akkor más üzletbe megyek. A kedves vendég, Léni néni, a család réme, megérke­zik. A lakásban egyedül a kis Gyuri fogadja. — Hol van apád, anyád­? — kérdi tőle a néni. —­ Elutaztak néni kérem, — feleli a kis­fiú. — És miikor jönnek vissza? — Nem tudom, néni kérem, de majd mindjárt megkérdezem tőlük. Pont az ellenkezője igaz. — Mit rohanják úgy meg azt a tra­fikot? — Hát nem olvasta? Hivatalosan ki­jelentették, hogy nem emelik a dohány árát! Az amerikai rokon. — No, jött már levél az amerikai nagybátyádtól? — Igen. — És mit irt? — Hogy küdjek neki útiköltséget, mert haza akar jönni. A pech­es kártyás. Egy pech­éről közismert kártyástól kérdi a barátja: — Tegnap is vesztettél? — Nem. Pedig fogadtam száz koro­nában, hogy veszteni fogok. — És vesztettél? — Nyertem. — Mennyit? — Száz koronát. * Miért nevessen? A főnök úr tréfáskedvű ember volt és állandóan viccekkel mulattatta az alkalmazottait, akik persze az oldalu­kat fogták ilyenkor a kacagástól. Egy délután megint viccelni kezdett. — Hiahaha-bruhaha! — harsogott az alkalmazottak kórusa. A főnök úr azonban észrevette, hogy Poszáta úr a leghátulsó asztalnál nem nevet, hanem nyugodtan dolgozik. — Hát maga nem nevet, Poszáta? — kérdezte csodálkozva. — Miért nevessék, főnök úr? — fe­lelte Poszáta. — Én elsején kilépek. Kaland a moziban. Moziba mentem És menten Észrevettem, Hogy egy szép nő ül mellettem. Persze én Udvaroltam, tűzzel, hevenyén. S mi lett a vége? Azt veszem észre. Mikor egyedül maradtam. Ha 15 év tárcám a nőnél hagytam. Anélkül, hogy erről tudomásom lenne . . . . . . Csak az vigasztal Hogy csupa osztrák korona volt benne. A korzóról. Két fiatal ember beszélget a korzón. — Nézd azt az elegáns szép asszonyt. Legalább öt millióba kerül, ami rajta van. — Mire a másik csöndesen jegyzi meg: — És mennyibe kerül, ha nincs rajta? Egyebet se csinál. Egy kártyás elvesztette a pénzét, iz­gatottan fölugrik és körülszalad, ta­lál-e Valakit, akitől kölcsönkérhet? Meglátja egy barátját, odafut hozzá. — öregem, mondja, — tudsz nélkü­lözni valamit? — Én? — feleli az nyugodtan, — hogyne tudnék, hiszen egyebet se csi­nálok öt év óta. A babonás gyilkos. A gyilkos előtt felolvassák a halálos ítéletet. — Van valami megjegyzése? — kérdi a bíró. — Könyörgöm a lássan, muszáj an­nak a kivégzésnek pénteken lenni? Nem hagyhatjuk szombatra? — Mi kifogása a péntek elleni? — kérdi a bíró csodálkozva. ’ — Hát tetszik tudni, babonás ember vagyok és nem akarok ,szerencsétlen napon kezdeni ilyen fontos dologba. Megfejelt népdal. Én vagyok a bojtárgyerek, kisfizetésem egy kerek Millió, de jobban lelkesít ma Az évenként járó egy pár csizma. Kaposvári­­!Bé©lalgsvár. Központ: EJmrtappsí. Jói­spí*(ör 2. < íyár : Kaposvár. — l’iökgiártelep: S­ö­vény­es bál (Hortobííszy) Vederaterror begyűjtésére szerződéseket köt, gyűjtési, előleget ad. Gazdákkal termelési szerződés két köt. Vásárol mindennemű vadon termő és termett gyógynövényt. 3 \ MM­H­E­­­S­Z­ü­­l Á­i­l Mit kapnak a köz­­tisztviselők? Egy hírlapíró ma megkérdezte Szi­lágyi Lajos nemzetgyűlési képviselőt, hogy mennyiben javul a köztisztvise­lők anyagi helyzete, a legújabb s a küszöbön levő kormányintézkedések folytán Szilágyi Lajos a következő fel­világosításokat adta: — A közalkalmazottak fizetését a kormány a megélhetési viszonyoknak megfelelő magasságra fel akarja és július 1-étől fel fogja emelni. Július 1-től egységes illetményeket fognak fizetni, a különböző segélyek beolvad­nak a törzsfizetésbe, ennek kerek ösz­­szegét pedig most számítják ki és ez­után a mindenkori helyzethez, a min­denkori drágasághoz és a gazdasági viszonyok­­mindenkori alakulásához képest havonta változtatják.­­ Az államendőrség tisztikarának fizetését a legrövidebb időn belül egyenlővé teszik a többi fegyveres szervezet tisztikarának fizetésével. — Szükséges szakképzett embereket, valamint egy családban két embert nem fognak elbocsátani. Az elbocsá­­tandók ajánlólevelet is kapnak a volt hivatal főnökeitől. — Az özvegyi nyugdíj ezentúl az elhalt férj ténylegessé­gi fizetésének feleösszegében lesz megállapítva s igy külön kiszámítást nem igényel. Ha­sonló módon és szintén lényeges javí­tással változtatnak meg az árvák já­randóságai is. — A férjes nőalkalmazottak ezentúl újra kapnak lakáspénzt. — A kedvezményes ellátás korláto­zására vonatkozó azon rendelkezés, mely 6000 korona havi kereset mellett a kedvezményes ellátást megvonja, hatályon kívül fog helyeztetni és a pénzügyminiszter e tekintetben olyan megoldást keres, mely a korlátozást ezentúl tárgyi ismérvek (valószínűleg ingsí­t.­­a­n tula­j­don stb.) szerint kívánja rendezni.­­ Az elvont utazási kedvezmények pótlására a kereskedelmi miniszter olyan havi bérletjegyeket akar enge­délyezni, amelyeknek ára a négyszeri oda- és visszautazás árával lenne egyenlő. A fix fizetésű alkalmazottak nyomo­rának megszüntetése érdekében szö­vetkezett képviselők természetszerűen nagy örömmel fogadták e bejelentése­ket, azokra a kérdésekre vonatkozóan azonban, amelyekre a pénzügyminisz­ter ez alkalommal nem nyilatkozott, az indemnitási vitánál vissza fognak térni. Széftrekedis ellen ! IS pere alatt biztosan hat a „tmmHG1 Kétféle csomagolásban, egyik felnőttek részére* a másik gyermekek részére. Orvosilag kipróbálva és ajánlva! Kaphat'1! minden gye­pszertárban. Főraktár: Pádnál Szent Antal gyógyszertár Budapest, IX., Ferenc-körút 22.

Next