Friss Ujság, 1923. augusztus (28. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

Elfogadták az indemnk­ori javaslatot. A nemzetgyűlés mai ülése hossza­dalmas házszabályvitával kezdődött, mely akörül forgott, hogy a zárszó jogán mindenki csak határozati javas­latának keretén belül beszélhet. Ez volt Scitovszky elnök felfogása, a­melybe az ellenzék nem akart bele­nyugodni. A vitában részt vettek Gaál Gaszton, Szilágyi Lajos, Propper Sán­dor, Farkas István és Esztergályos János. A hosszúra nyúlt indemnitási vita, Bethlen István miniszterelnök. Sem­miféle parlamentben nem volt­ divat, hogy a miniszterek az indemnitási ja­vaslat benyújtásakor expozét tartsanak. Ez a költségvetésnél szokásos. Sem­miféle parlamenti szokás nem engedi, hogy egy egyszerű indemnitási vita ilyen hosszúra nyúljon A parlamentá­ris szokások szellemére vonatkozólag semmiféle kitanítást nem fogad el. Haller István: Évek óta nincs költ­ségvetés, a képviselők tehát természet­szerűleg az indemnitási javaslathoz szólnak hosszasabban. És ez megfelel a parlamentarizmus szellemének. Bethlen István gróf: Azért nem ju­tunk költségvetéshez és egyes javas­latok tárgyalásához, mert az ellenzék az indemnitáshoz oly hosszú ideig veszi igénybe a nemzetgyűlés idejét. Rupert Rezső: Nem­ helyesli az el­nök felfogását, mert a határozati ja­vaslatot benyújtók indítványt tettek, az indítványozóknak pedig joguk van részletesen megindokolni indítványu­kat. Elnök: Csak annyit kíván megje­gyezni, ha tévedett volna, ezt köteles­ségének tartaná belátni, de ez nem tör­tént és így nincs oka a felfogását megváltoztatni két új érdekszféra. A zárszó jogán elsőnek Szakács An­dor beszél. Sürgeti a miniszterelnököt, hogy a saját programját hajtsa végre. A kül­ügyminiszter azt mondotta, hogy szóló a belügyeinkbe való beleszólást akarja megengedni. Bizonyos, hogyha egy olyan kormányzati szellemet, mint a mostani, — amely hogy egyebet ne említsek — költségvetés nélkül kor­mányoz, a választójogot erőszakkal elveszi, internálás­ tábort tart­ fenn, felcserélhetünk egy olyan kormányzati szellemmel, am­ely a közszabadságokat és az alkotmányt helyreállítja és ennek ellenében még visszakapunk valamely elszakított részt is, nem fog magyar ember akadni, aki ebben bele ne men­jen. * A kormány kijelentette, hogy a kis­­ántánttal akarja a megértést Ismer­jék meg a kisántánt feltételeit és az­után az ország döntsön, hogy ezek a feltételek elfogadhatók-e vagy sem. Szakács ezután az európai új elő­­csoportulásokról beszél. Az egyik a francia érdekszféra, amely ma Közép- Európában uralkodik, itt általános befolyást gyakorol. Ez az érdekszféra a kisántáni hadseregeivel is rendel­kezik, a cseh, lengyel és jugoszláv hadsereg a francia hadsereg létszá­mához hozzászámíttatik, annak mint­egy folytatása Ehhez az érdekszférá­hoz tartozik Románia is. A másik érdekszféra most van ki­alakulóban, ennek leghatalmasabb té­nyezője Anglia és kétségtelenül támo­gatást nyer az olasz politikában is. De hogy honnan veszi segítőtársait Franciaország túlhatalmával­ szemben, az még kérdéses. Beszéltek itt olasz kezdeményezésre egy török-bolgár­­magyar frontról is, amelyet a kisán­táni és a francia hatalommal szembe lehetne állítani. Magyarországn­ak al­kalmas időben vagy az egyik, vagy a másik érdekszférához feltétlenül köze­ledni kell. Oszlassák fel a nemzetgyűlést. A mai magyar kormányt nem tartja alkalmasnak ilyen kezdeményező lé­pésre. Miután a kormány pénzügyi poli­tikája is a legnagyobb mértékben cső­döt mondott, itt az ideje, hogy adja át a helyét olyan férfiaknak, akik eze­ket a dolgokat legalább is tárgyalás alá tudják vinni. Felkiáltások: Bethlen nem pótolha­tatlan! Kállay Tamás: Uj választásokat ké­rünk. Felkiáltások a baloldalon: Úgy van! Uj választást kérünk! Kállay Tamás: Akkor majd Lend­­vainak tízezer többsége lesz. Nagy Ernő: A kormány bukott meg Cegléden. Csúfos bukás volt. Szakács Andor: Az ország érdekében más megoldás nincsen. Szükségesnek tartja, hogy egy új kabinet alakuljon, koalíciós alapon, ez csinálja meg az általános titkos választójogról szóló törvényt, azután oszlassák fel ezt a nemzetgyűlést. A zárszó jogán e­zután Dénes Ist­ván beszélt, mire a nemzetgyűlés ez­után az indemnitási törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Szavazás 104 határozati javaslat Iater. Vita az adók felemelése körül. — A délutáni ülés. A délutáni ülésen a határozati ja­vaslatok egész tömege felett szavaztak. A Giesstuein Sándor által benyújtott a párbajvétség elleni határozati ja­vaslatnál Nagy Emil igazságügymi­niszter kifejti, hogy mai formájában a javaslatot nem fogadhatja el. A javaslatot elvetették. A földreform sürgős benyújtásáról szóló javaslatot nagyatádi­­ Szabó föld­művelési miniszter hozzájárulása után elfogadták. Az ezután következő javaslatok nagy részét a többség elvetette. Szakács Andornak az általános vá­lasztójogra vonatkozó javaslatát is ez a sors érte, miután Bethlen miniszter­­elnök bejelentette, hogy a választójog­ra vonatkozó javaslatot ősszel beter­jeszti. Homonnay Tivadarnak alig keve­sebb, mint 29 határozati javaslata volt. A többség valamennyit elvetette, csak kettőt feladott el a pénzügyminiszter hozzájárulása után. Elutasították Kiss Menyhért hat ha­tározati javaslatát 3 tőzsde megrend­­szabályozásáról és számos más javas­latot is. Feltűnést keltett Klebelsberg Kunó gróf nyilatkozata a Prupper ál­tal a numerus clausus eltörléséről szóló határozat­ javaslatnál. A közok­tatásügyi miniszter kijelentette, hogy a tanszabadság híve és a numerus clausus ellen foglalna állást, ha még megvolna Nagymagyarország. Mint­hogy azonban a csonka országba özön­lött az intelligencia, szükség van a nu­merus claususra. A javaslatot a több­ség elvetette. A beterjesztett 10b határ r­ .: - t, % XXVII. évfolyam, 171. szám. Ára 60 korona Budapest, 1923. augusztus 1. Szerda POLITIKAI NAPILAP BM BBEh ■ « H M SZERKEIsK^amvA^ATÓaAS| előfizetésiaba, ÉSl SoSI mIIP® ip® m U X ■•c^Y­uTy[i^ Helyben : fcrxhoz hordva, vid&eo pertu nít- 1|| mk fS US |l| tertfon 1S7-51.— K!.dóhi*«üli telrfen SS^sSt küldöd egy hónapra_______R 1200.— ||l|| l&TP IjjP* Nyomdai telefon 31-99. ---------- | lliftlu mmmMmM,mMEx Nagy vasúti szerencsétlenség Németországban Az Egyesült­ Államok elnöke élet-halál között Munkások küldöttsége a miniszterelnöknél rozati javaslat közül így alig tíz került elfogadásra, ezek legtöbbjét is kor­mánypárti részről nyújtották be. Következett a felhatalmazási ja­vaslat részletes tárgyalása Az 5. szakasznál az előadó módosí­tást ajánlott. Ez a módosítás tartal­mazza a jövedelmi és vagyonadók a pénzügyminiszter által már bejelentett felemelését. Pikler Emil: Ez bolondokházába való. Horváth Zoltán: Ez puccs! Kállay pénzügyminiszter azt java­solja, hogy a szakaszt előbb a pénz­ügyi bizottság tárgyalja le. Hegymegi Kiss Pál kéri, hogy ezt a szakaszt mint külön törvényjavaslatot nyújtsák be. Farkas Tibor szerint a házszabályok szerint előbb az általános vitának van helye. Tiltakozik a javaslat becsempé­szése ellen. Dénes István szintén külön tárgya­lást követel Farkas István ugyancsak tiltakozik a szakasz ötletszerű beillesztése ellen. Az adórendszert, amely igazságtalan, más alapokra kell fektetni. A tanácskozási idő ezzel letelt. A holnapi ülés napirendjének megállapí­tása után az ülés háromnegyed 8 óra­kor véget ért. A siófoki back-bankot lefoglalják a detektívek. ál Sszaksszerveszeti Tanács nem vállal felelősséget a munkások elkeseredettségéért. Munkások küldöttsége a miniszterelnöknél. A szakszervezeti tanácsnak a szak­mák vezető titkáraiból alakult kilenc­tagú küldöttsége kereste fel ma dél­előtt a parlamentben Peyer Károly vezetésével Bethlen István gróf mi­niszterelnököt A miniszterelnök Wal­kó Lajos kereskedelemügyi miniszter­rel együtt a parlament minisztertaná­csi szobájában fogadta a küldöttséget. Peyer Károly rövid beszédben rá­mutatott arra a súlyos helyzetre, a­melyben ma a munkásság van és me­morandumot nyújtott át a miniszter­elnöknek. A memorandum egyebek között a következőket mondja: Nagyméltóságod már egyizlap fel­ismerte, hogy a munkáltató érdekelt­ségeknek a bér­­e a munkaviszonyok rendezésében elfoglalt álláspontja az egész állam életét veszélyezteti és en­nek a felismerésnek alapján figyel­meztette a munkál látó érdekképvise­leteket arra, hogy bérpolitikájuk, ri­­­­deg magatartásuk milyen veszedelme­­­­ket rejt magában és felhívja őket ed­­­­digi rideg magatartásuk megszünteté­sére. Ez a felhívás azonban hatástalan maradt. Részletesen ismerteti ezután a me­morandum azt, hogy­­ a m­ai helyzetben akkor, amikor egy munkáscsalád heti f eltartására 87.688 korona 53 fillérre­­ volna szükség, mennyi hetibért kap­­nak a nősök az asztalos-, a kőműves-, s a malom-, a textil-, a vegyészeti,­ a­­ férfiszabó- és a cipésziparban és ezzel­­ szemben rámutat arra, hogy ugyan­­ezekben a szakmákban mennyivel több bért kapnak a németországi mun­kások. Arra akarunk még rámutatni — folytatja a memorandum — hogy a munkáltatók rideg magatartása követ­keztében beállott nyomor minden ma­gyar munkásban a kivándorlás vá­gyát ébreszti fel. Ezt az egész közgaz­dasági életre kiható veszedelmet csak úgy lehet elhárítani, ha a bérért­ dol­gozóknak a megélhetés lehetőségét biztosítjuk. — Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr, mindezeket előrebocsájtva, köte­­lességszerűleg bejelentjük, hogy a munkáltató érdekeltségek rideg maga­­­­tartása következtében a munká­sok kö­rében keletkezett elkeseredésért a to­vábbiakban nem viselhetjük a felelős­séget. Ez alkalommal nem azt kérjük, hogy a kormány állítsa meg a drága­ság növekedését, hanem azt, nyújtson sürgősen módot ahoz, hogy a munká­sok a viszonyoknak megfelelő béreket vívhassanak ki maguknak. Tegye lehe­

Next