Friss Ujság, 1923. december (28. évfolyam, 272-294. szám)

1923-12-01 / 272. szám

Kétszázötvenmillió aranykorona kölcsönt kapunk A pénz felhasználását az antant kiküldendő főbiztosa fogja ellen­őrizni. A magyar kölcsön tervezetéről megérkeztek az első londoni hiva­talos hírek. A népszövetségi bi­zottság népi tette ugyan magáévá a magyar kormány előterjesztését, nem 500 millió folyósítását java­solja, hanem egyelőre bízva abban, hogy két év alatt Magyarország talpraáll, két évre és hat hónapra a tavasszal 250 millió aranykoro­nát folyósítanak a­ költségvetés hiányának fedezésére. A legna­gyobb jelentőségű és legörvendete­­sebb eredménye a londoni tanács­kozásoknak, hogy a magyar állam önérzetét sértő politikai ellenőrzést kikapcsolták s most már csak ar­ról lehet szó, hogy Ausztria példá­jára, mi is kapunk egy gazdasági főbiztost. Ez a határozat nem veszi le vállainkról a gondok ter­hét, de módot ad, hogy a magyar nemzet saját erejéből talpraáll­jon. A népszövetség bízik az agrár Ma­gyarország termelő erejében és el­szánt komolyságában. Most tehát a kormány és az egész magyar közvélemény első kötelessége, hogy a termelő munka megindítá­sának és a korona stabilizálásának érdekében vessen véget minden ka­landor puccs politikának és tisztítsa meg a magyar közéletet a bomba­­vetők és egyéb alakulatok méte­lyétől. Londonból ma délután táviratot ka­pott a kormány, mely szerint a Népszö­vetség pénzügyi bizottsága befejezte tárgyalásait és megszerkesztette a Nép­szövetség tanácsa elé terjesztendő jelen­tését. A tanács Párisban fog összejönni. A jelentés úgy véli, hogy két évre és hat hónapra van szük­ség a költségvetés egyensúlyának helyrehozásához Magyarországon és hogy az átmeneti időszak alatt 250 millió aranykorona szükséges a költségvetés hiányának fedezé­sére. Ha majd a Népszövetség tanácsa meghozta határozatát és állást foglal a jóvátételi bizottság is, amelynek hoz­zájárulására szintén szükség van, bi­zottságot küldenek Budapestre. Ennek az lesz a feladata, hogy megállapítsa a költségvetés tervét az említett két évre és hat hónapra. Ausztria esetéhez hasonlóan a Nép­­szövetség pénzügyi bizottsága szüksé­gesnek véli, hogy magyar nemzeti jegy­­bank létesüljön a legrövidebb idő alatt. A külföldi kölcsön átvétele 1920 ta­vaszán történhetnék meg. A Magyarországnak nyújtandó nem­zetközi kölcsön , tekintettel Magyar­­ország jó mezőgazdasági forrásaira és egyéb kedvező körülményeire, nem kí­­vánja meg idegen államok szavatossá­gát. A nemzetközi kölcsön összefoglaló tervezetnek lesz a része, amelynek ér­telmében az államháztartást 1926 dere­káig egyensúlyba hozzák, független jegybankot állítanak fel és a Népszö­vetségnek illetékes főbiztost küldenek ki, aki általánosságban hasonló műkö­dést fog kifejteni, mint Zimmermann Bécsben. Biztosítékul elsősorban a vámokból, a dohány- és a szegyedáruságból, vala­mint a cukoradóból befolyó jövedelmek szolgálnának, amelyeken kívül szükség esetén biztosítékul egyéb jövedelmeket is kijelölnének. A magyar újjáépítő terv sikere attól függ, hogy kielégítő megállapodás jön-e létre a jóvátételi terhekre és egyebekre vonatkozó ma­gyar kötelezettségek tekintetében és hogy kielégítő politikai egyezmények lé­tesüljenek Magyarország és szomszédai között Olasz vélemény a magyar kölcsön nehézségeiről, Róma, november 30. A magyar kölcsön kérdéséről a Messagero beszélgetést közöl Bianch­i­­nival, a londoni pénzügyi bizottság olasz delegátusával. — A munka — mondta Bianchiti — még csak kezdő fázisában van. Még sok nehézség van, amelyeket nem le­het egyszeriben elhárítani. Ausztria esetét nem lehet teljes értékű prece­densnek tekinteni, mert Magyarország kölcsönének kérdésében hiányzik a nagyhatalmak garanciája. Még egy, nem csekély nehézség az ország mező­­gazdasági jellege, aminek következmé­nye, hogy a gazdasági rekonstrukció hosszabb folyamatot igényel és sokban függ Magyarországnak szomszédálla­maival való viszonyától is. A magyar borgazdaság, különösen a beviteli álla­mok felvevő képességének csökkenése miatt, válságba jutott.­­ Az állami pénzügyek szanálása Ma­gyarországon különleges helyzetet te­remt. Amíg Ausztriában a tisztviselő­kérdés megoldása lényeges megtakarí­tással járt, addig Magyarországon ez lehetetlennek látszik. Mindezeknél fogva a pénzügyek orvoslása az adók, elsősorban az egyenesadó felemelése útján lehetséges.­­ A pénzügyi bizottság most még nem foglalkozik a magyar kölcsön részleteivel, hanem kizárólag arra szo­rítkozik, hogy néhány elvi megállapo­dást hozzon, amelyeket a népszövetség tanácsa elé terjeszt. — Magyarország normális körülmé­nyek között a most felajánlott garan­ciák ellenében feltétlenül hozzájuthat a kölcsönhöz. Kívánatos hogy a mos­tani speciális helyzetben mutatkozó kö­rülmények ne akadályozzák meg a köl­­csönműveletet, mert ennek következ­tében Európa zavarai csak még foko­zódnának. Már­pedig az adós tönkre­menetele igen rossz üzlet a hitelező számára. x­V - -/^XVII. évfollam, 272. szám. flra 200 korona Budapest*. 1926­­decemnber 1. Sasomba* 250 millió aranykoronás kölcsönt kapunk tavaszra Gömbös a betyárbecsületre hivatkozik Detonációs riadalom a Dohány-utcai zsidó templomnál Ma este féltíz órakor a Dohány-utcai zsidó templom környékén nagy riadal­mat okozott egy titokzatos robbanás­­szerű durranás, melyet a közelben álló bérkocsisok és a járó­kelők határozot­tan bombarobbanásnak véltek és azon­nal értesítették a VII. kerületi rendőr­séget, ahonnan Koós Géza rendőrfőta­nácsos rendőri bizottsággal szállott ki. Alapos terepszemle után kiderült, hogy a templommal szomszédos telken levő barakkházban egy autógarázs is van s itt egy autógumimi pukkant ki szokat­lanul erős robbanással s ez okozta a felesleges riadalmat. Ennek megállapítása után a rendőri bizottság visszavonult. Gömbös a betyárbecsületet hirdeti Még mindig az Ulain­ A­ nemzetgyűlés ma is folytatta Ulain Ferenc mentelmi ügyének tár­gyalását Pallavich­y György őrgróf, majd Kaas Albert báró szólaltak fel, azután Gömbös Gyula kísérelte meg, hogy megvédje a fajvédők álláspont­ját A belügyminiszter tegnapi beszé­dével foglalkozik behatóan és tiltako­zik az ellen, hogy őket „kalandorna­­cionalisták“-nak nevezzék. Lehner-Lendvai Gömbös beszéde közben folytonosan közbeszól, mire Gömbös hátrafordulva a következőket mondja: — Most én beszélek. (Derültség.) Az ország ma ellenzéki hangulatban van — folytatta Gömbös. — Mi a puccsistákkal és a bombavetőkkel nem azonosítjuk magunkat A betyárbecsü­let kívánja, hogy akikkel együtt harcol­tunk, azokkal szemben ne ilyen harc­modort kövessünk. Rakovszky István: Betyárbecsület? Horváth Zoltán: Cinkosok! Gömbös Gyula: Szóváteszi Klebels­­berg kultuszminiszter csurgói táma­dásait a fajvédők ellen. Szépséghiba van azonban ezekben a támadások­ban. A Kovács-féle kinevezés ügye még nincs elintézve, a kultuszminiszter te­hát jobban tenné, ha elintézetlen ügyeit intézné el előbb. Bethlen István gróf miniszterelnök: Az Ulain-ügy az elintézetlen. Ez nem tartozik ide. Nagy Ernő: Tetszik az nekem, ami­kor két ilyen komondor egymással ve­­gy a nemzetgyűlésen. szekedik. (Zajos derültség a Ház min­den oldalán.) Nagy Erni igazságügyminiszter ál­lott fel ezután szólásra. Röviden kíván nyilatkozni. Sajnos visszaélésnek tart­ja, hogy a letartóztatás november 6-án történt, most november 30-ika van és az ügyészség még mindig nem képes vádiratot csinálni, mert az ira­­tok itt vannak a nemzetgyűlés előtt. Kéri a nemzetgyűlést, hogy legkésőbb ma fejezze be ennek az ügynek a tár­gyalását, hogy az ügyészség elkészít­hesse a vádiratot. Györki Imre a különböző erőszakos­ságokról és a jogtalanságokról beszél és elmondja, hogy volt egy főhadnagy, aki annak idején fölszólította a Simo­­nyi-Semadam-kormányt, hogy hagyja el a helyét. S ez ellen a főhadnagy el­len nem indult eljárás, sőt azóta is sokszor hallatott magáról. Itt van az­után a Fővárosi Operettszínház, itt van a magyaróvári atrocitás ügye, ezekben sem történt komolyabb lépés. Itt van Förster főszolgabíró ügye, aki ellen a­­ belügyminiszter elrendelte a fegyelmi eljárást. Erről az ügyről sem tudunk továbbiakat, csak azt tudjuk, hogy a főszolgabíró úr, fütyülve a bel­ügyminiszter rendeletére, továbbra is hivatalában maradt és van még ma is. Kilenc bombamerénylet volt ebben az országban de egyetlenegy kinyomozá­sa sem járt eredménnyel mindmosta­­ndig, amikor talán sikerülni fog a tet­teseket megbüntetni. Szakács Andor beszédében azt indít­ványozta, hogy bocsássák szabadon Ulaint. Rakovszky István csatlakozik ehhez az indítványhoz. Holnaptól kezdve 25 százalékval drágul a sör A malmok emelték a lisztárakat, a főváros a hatósági liszt árát. — 10 százalékkal drágább december­től a kórházi ápolási díj. — Drá­gult a hús és főzelékféle. A sörkartelnek sikerült meggyőzni az Árvizsgáló Bizottságot arról, hogy még mindig olcsók a sörárak és az OKAB hozzájárult ahhoz, hogy hol­naptól kezdve újabb 25 százalékkal emeljék fel a sörárakat. Hogy ez az intézkedés a sörfogyasztás további csökkenését fogja eredményezni, az természetes. A malomkoncentráció szintén drágí­tott: ma negyven koronával emelte a lisztárakat. A főváros is emelte a hatósági liszt árát. December 1-től az új árak a kö­vetkezők: A lilaszinti rendes liszt je­gyek és a narancssárga színű pótje­­gyek ellenében kiszolgáltatott hatósági liszt és kenyér árai: 1 kg. finom tészta­­liszt 1350, 1 kg. főzőliszt 880, 1 kg. ke­­nyérliszt 600, 1 kg. fehér kenyér 960, 1 kg. barna kenyér 760 korona. A zöld­­szinti lisztjegyek ellenében kiszolgálta­tott liszt és kenyér árai pedig: 1 kg. finom tésztaliszt 1500, 1 kg. főzőliszt 1300, 1 kg. feh­ér kenyér 1300, 1 kg. barna kenyér 1100 korona. A hatósági liszt után forgalmi adót nem kell fizetni. A főváros nemcsak a hatósági lisztet drágította meg, de az élelmiszerek drá­gulására való tekintettel, a közegész­ségügyi ügyosztály decemberre 10 szám­­alékkal emelte a kórházi ápolási dí­jakat is. Vég­ig az élelmiszerek piacán a teg­napi szilárd élőállatvásár után ma megdrágultak a marhahús árak. Jelen­tősen emelkedett a főzelékfélék ára is. Szaporítják a munkaközvetítő hivatalokat A cselédközvetítés reformja. , , Sürgetik a munkáskatasztert. A főváros szociálpolitikai bizottsága ma délelőtt 11 órakor Lobmayer ta­nácsnok elnökletével ülést tartott és tárgyalta a népjóléti és munkaügyi minisztérium leiratát a hatósági mun­­­kaközvetítők szaporítására vonatkozó­lag. A leiratban a minisztérium kö­­zölte, hogy az eddigi 9 munkaközvetítő hivatal helyett 17-et akar létesíteni és ezzel kapcsolatban a pesti kerületet ki­sebb területre korlátozni. Binszky Lipótné a cselédközvetítés bűneit tette szóvá, mire Lobmayer ta­nácsnok megjegyezte, hogy ebben az ügyben legközelebb előterjesztést tesz­nek a tanácsnak. Egyik bizottsági tag szóvátette, hogy Budapesten nincs munkáskataszter, enélkül pedig nem lehet komoly szo­ciálpolitikát csinálni. Miklós Ferenc bürokratikus intéz­ménynek nevezte a hatósági munka­közvetítőt, amely nem töltötte be hi­vatását. A javaslat elfogadását ellenzi és egyben helyiséget kér a hazafias alapon működő munkásszervezetek közvetítői részére. Szabó József azt kéri, hogy a szo­ciálpolitikai ügyosztály egyszer már próbáljon szociálpolitikát is csinálni. Azzal az indítvánnyal kapcsolatban, a­melyet egy bizottsági tag tett, hogy a fővárosi üzemek részére külön fővá­rosi közvetítőt állítsanak fel, kijelenti, hogy ennek semmi értelme nincs. Vé­gül a bizottság elfogadta az ügyosz­tály javaslatát.

Next