Friss Ujság, 1924. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

i #’ - Hurr • \ I tonvee, j. y\‘\ . rjj/' ■■ XXIX. évfolyam 127. az'wrp -V kn 200 korona Budapest, 1924 február 1. Péntek POLITIKAI NAPILAP » ggEh. Sg 4*.B B B Jg ““"£rtSS&aAwEf' SLenzroCa Ama . f||Zr pOll ffl fj!”® 11 sl 'wjjf Élg®® vidik- IP fim B % % 1111 H % Sm ffl *“*• m­idikrtsxnzsSi | B Sl^P w BpBPBpVWf Köztisztviselői katonatiszt nem kaphat földet Anglia elismeri az orosz szovjet kormányt A föld­ a vasalt nadrág és az uniformis A nemzetgyűlés mai ülésén Gaál Gaszton, az ezerholdas magyar úr, a magyar­ úri füleknek szokatlan és váratlan őszinteséggel mondott valamit a földreformmal kapcso­latban, aminek a jelentősége sok­kal mélyebb és sokkal messzeh­a­­tóbb, mint első pillanatban látszik. Mondta pedig azt a megdönthetet­len igazságot, hogy a vasalt nadrá­gok és uni­formai sós uraknak semmi keresnivalójuk nincs a földigénylés körül, mert a törvény a népnek a földhözjuttatásáról szól. Itt első­sorban a faln népéről, azokról a nincstelen földművesekről lehet szó, akik a földet meg is tudják művelni. Az úri visszaéléseknek messze­menő és kiszámíthatlan lehetőségét nyitná meg az, ha állásban lévő tisztviselők és katonatisztek tetszé­sük szerint elszednék azt a földet, az­i a nincstelen földm­íveseket il­leti. Egy pillanatra se felejtsük, hogy­­a­­földreform végcélja a pa­­rasztdemokrác". A tisztviselő és katonatiszt uraknak juttatott föld ennek a célnak a­ "meghamisí­tását jelentené. Már­pedig a földre­form nem lehet jogcím úri kedvez­mények adományozására. Aki nem tudja a földet megművelni, az vagy bérbe adja, vagy tovább ad rajta s­ a föld megint a spekuláció kezébe kerül. Gaál Gaszton sok tekintetben messze áll a mi meggyőződésünk­től, sokszor egy világ választ, el bennünket tőle, de a mai parla­­menti beszédében az a kiveszőben levő nemes, önzetlen magyar úr szólalt meg, aki 1948-ban jobbágyo­kat, szabadított, aki igazán az or­szág érdekeit és nem a saját osz­tálya önző kis üzleteit nézi. Ritka és régen nélkülözött hang e­z a mai magyar közéletben és ezért tartjuk na­gy jelentőségűnek. Mintha a hosszú megpróbáltatá­sok idején egyszerre megmozdulna a nemzeti lelkiismeret, amely a magyar történelem hosszú folya­mán néha­ tudott nagylelkű, önzet­len, gavallér is lenni. Gaál Gaszton az ezerholdas ur a messze múltak­ból kiáltja a, kisemmizett nincste­len parasztság igazságát, a, volleb­­nifti, mezők és a Doberdó árkában véré-hullásával adózó földmíves si­rámát .• Urak, ne vegyétek el azt, ami a népé, azé a, népé, amely kincstermi életet fakaszt a rögből, urak, ne kezdjétek újra a nincste­len parasztok becsapását. Ez szép beszéd, ez nemes, magyar úri beszéd s illenék Nagyatádi Szabó­ Istvánnak, a kisgazdasorból került­ földművelésügyi miniszter­nek is megérteni, hogy nem csak az aranykalásszal kedveskedő nagy­gazdák minisztere ő, hanem a nincstelen földműveseké is, akiknek az érdekeit neki kellene védelmezni elsősorban. Gaál Gaszton, az önzetlen úr, eb­ből is leckét adott az aranykalászos miniszternek, aki oly szívesen dör­mölődzik a vasalt nadrághoz. t . Bethlen erős harcra készül az ellenzékkel, a kölcsönügyben Bethlen miniszterelnök és Szállay pénzügy­miniszter nagy beszéde az egységes párt vacsoráján Nagyatádi Szabó István kitart Bethlen mellett. Az egységes párt tegnap este tartott vacsoráján­­­'ercár Gyula üdvözölte a párt nevében a londoni tárgyalásokról hazaérkezett miniszterelnököt, mire Bethlen István gróf nagyjelentőségű be­szédben válaszolt. Mindenekelőtt figyelmeztette a kor­mányzó pártot, hogy ne igyunk előre a medve bőrére. Ma ugyan, minden jel szerint kedvező döntést várhatunk a kölcsön ügyében, de ő el van készülve, hogy nálunk is, mint Ausztriában, mi­kor már a kölcsön biztosítottnak lát­szik, akkor mozdul meg az ellenzék. A párt készüljön, fel tehát a parlamenti küzdelemre, mert neki ma is szent meggyőződése, hogy csak a kölcsön az egyetlen út, amelyen Magyarország talpra állítható. Rámutat az ellenzék eddig hangoztatott ellenvetéseire, elő­ször, hogy elmulasztottuk az időt, mi­kor még saját erőnkből talpra állhat­tunk volna, s kimutatja, hogy az adó­terhek alatt máris összeroppan minden­ termelő munka. A kölcsön az egy­etlen lehetséges külpolitika. Ami a három külpolitikai ellenvetést illeti, sorba veszi ezeket. Először, hogy miért nem iparkodtunk egy nekünk kedvező középeurópai államcsopor­tba beilleszkedni. Rámutat, hogy ne feled­kezzünk m­eg arról, hogy éppen azok a nagyhatalmak, amelyek ma a legyő­zött nemzetekkel szemben egy emberie­­sebb bánásmódnak a szószólói, a ma­guk részéről nem kívánnak visszatérni az európai egyensúly politikájához, hanem megszüntetni ezt a formáját az európai politikának, a leszerelést ke­resztülvinni, nem pedig egy másik po­litikai csoportot, létesíteni és katonailag felszerelni. H Ha európai politikát akarunk csig­k­álni, akkor azokat a nemzeteket kell szemügyre vennünk, amelyek előttünk járnak­­az európai politikában és ezek irányába kell belekapcsolni a magyar politikát, nem pedig olyan utat járni, amelyek járhatatlanok, legalább még ma­­járhatatlanok. .A másik ellenvetés, hogy miért nem iparkodtunk megbontani a bennünket fojtogató kisálltául vasgyűrűjét? Erre Rétiden kifejti, hogy a kisántárrt ér­dekközössége erősebb, semhogy Ma­gyarország azt megbonthatta volna. A harmadik ellenvetés, hogy azért­­ne­m nyertük meg a nagyhatalmakat­­ a magyar ügynek. Erre Bethlen m mi­­­­niszterelnök rámutat, hogy a nagyha­­t­­­a­lmak között nincs egyetértés a le­­­­győzött államokkal szemben követen­­­­dő eljárásra nézve s ha Lloyd George­ , najd nem sikerült Franciaországot jobb belátásra bírni, ki hiheti, hogy egy magyar Bethlennek ez sikerülhetett volna. Nekünk hivatásunk csakis az, hogy alkalmazkodva azokhoz a körülmé­nyekhez, amelyek reánk nézve előnyö­söknek mutatkoznak, a nemzetközi po­litikában igyekezzünk érdekeinket megvédeni és diadalra vinni. Ez a po­litika, amelyet követünk, az egyetlen­­ lehetséges magyar külpolitika. Azt a­­ politikát követtük, hogy meggyőzzük­­ szomszédainkat arról, hogy reálpoliti­­­­kát követünk, hogy kalandokra nem­­vágyunk, hogy a saját érdekeinkből !•Kdindulva, redipolitikát követünk oly­­ értelemben, hogy igenis érdekeinket érvényesíteni akarjuk és fogjuk, azon­ban arra nem vállalkozunk, hogy ezt a nemzetet kalandokba vigyük és neki vigyük a fajnai­. Gazdaságiig­ kell talpra állatnunk. Nem lehet mondani, hogy ez a poli­tika a kisántant­ államok diktatúrájára vezet Magyarországra nézve. Ez a po­litika nem oda vezet. Ez oda ve­zet, hogy gazdasági erőinket szabaddá tesszük, hogy gazdasági erőinket újból felhasználják, ennek a nemzetnek ér­dekében és oda vezet, hogy a gazda­sági szabadság révén visszak­yerjük­ politikai szabadságunkat is, mert nincs politikai szabadság gazdasági önálló­ság nélkül. Ezt az utat követhetjük és kell, hogy kövessük, de ehhez arra van szükség, hogy a parlamentben meg­vívjuk azt a harcot, amelynek előesté­jén állunk. Ne áltassuk magunkat: narcok lesznek ebben a kérdésben, bár­miképpen intéződnek is és a kölcsön­­ügy részletet kéri a jövőben is a párt­­ támogatását, kéri, hogy mint embert tartsanak ki ez ügy mellett, amely meg­győződése szerint a nemzetnek és a magyar jövőnek az ügye. Jiállay pénzügyminiszter a londoni eredményről. A miniszterelnököt percekig ünne­pelte a párt, majd Kolltay Tibor pénz-f­­ügyminiszter Berky Gyula üdvözlő be­szédére válaszolva azt fejtette ki, hogy bármiképpen alakul a kölcsön kérdése, ebben az irányban és ennek a cél­nak szolgálatában mindenesetre tettünk előre jelentős lépést ezzel az akcióval, amelyet a kormányzat és az egész magyar nemzet immár hosszabb idő óta folytat, mindenesetre biztosított magánál, valamit és elért valamit, ne­vezetesen azt, hogy a trianoni béke­­szerződés, illetve az a hangulat és az a gondolatkör, amelyből a trianoni bé­keszerződés létrejött, valami mássá­­ fejlődött, talán nem egészen mássá, de bizonyos, hogy már nem ugyanaz, ami akkor volt, amikor azokat a békeszer­ződéseket papírra vetették. Ott első­sorban a reparáció gondolata állott az előtérben. Azóta rájött a világ arra — és azt hiszem ez ma már közfelfogás Európában — hogy a restituciónak­, a nemzetek feltámadásának, a nemzetek helyreá­llásának, a nemzetek lehető megerősödésének meg kell előznie minden reparációt. Ezután Vass József méltatta Bethlen­­miniszterelnök történelmi jelentőségű érdemeit, majd­­ bibinek István po­­hárköszöntőjére nagyatádi Szabó Ist­ván földmivelésügyi miniszter a­ kis­gazdaérdekek szem előtt tartását han­goztatva és Bethlen miniszterekn­ek politikai egyéniségét magasztalva, biz­tosí­totta a pártot, hogy ő mindvégig, hűségesen kitart Bethlen miniszterel­nök mellett. Nagyatádi beszéde után több felszólalás nem történt. Ántánt vizsgálóbizottság Kecskeméten. Kecskemét, január 31. Január 29-ikén Kecskeméten három tagból álló ántántbizottság jelent meg , automobilon és- ellenőrzést végzett. Képviselői, kösztisztviselői és katonatiszt nem kaphat földet — A nemzetgyűlés ülése — A nemzetgyűlés mai ülésén harmad­szori olvasásban is elfogadták az in­­demnitási törvényjavaslatot, azután át­tértek a földreformjavaslat részletes tárgyalásának folytatására. Dénes Ist­ván tiltakozik az ellen, hogy a bün­tetett előéletieket kivétel nélkül kizár­ják a földrefom áldásaiból, mire nagy­atádi Szabó István kijelenti, hogy csak a kommunistákról van szó. Később ki­fejti, hogy miután azok, akik földért véreztek, nem kerülhetnek hátrányba a kivándorlókkal szemben, kénytelen volt az amerikai kérdezősködőknek azt vá­laszolni, hogy nincs módjában, hogy földet adjon mindnyájuknak. , A vasalt nadrág és az uniformis. Többek hozzászólása után Gaál Gasz­ton szólott a javaslathoz. Helyteleníti, ha nadrágos embernek juttatnak föl­det, legyen a nadrág vasalt nadrág, avagy uniformis, mert ez a törvény­ a népnek a földhözjuttatásáról szól. (He­lyeslés a középen.) Itt is elsősorban a falu népéről, a földmiveléssel foglalko­zókról van szó. Az, hogy nemzetgyűlési képviselők földet igényelhessenek, a közéleti morállal nem egyeztethető össze. (Zajos helyeslés a baloldalon és a közép egy részén.) Ha egy képviselő a hibákat teszi szóvá nemzetgyűlési képviselői mivoltánál fogva, akkor en­nek a képviselőnek nem szabad a mar­kát tartani. (Taps a baloldalon és a közép egy részén­) Olyan kerületet kép­visel ahol túlteng a nagybirtok, kér­dezi, járt-e ő közbe bármikor nagy­­birtokos érdekében? Ha érdeklődött egyes esetekben, úgy mindig a kisember érdekében tette. Irigység képviseletére nem kapható. A földreform valódi cél­jaitól semmi nem mozdíthatja el. Mind­ezeknél fogva új 6. pontot javasol, a­melyben kívánja, hogy az alaptör­vényben megállapított igényjogosultság szigorúan betartassák, továbbá, hogy­ nemzetgyűlési képviselő, aktív közal­kalmazott és katonatiszt ne igényelhes­sen földet (Taps a baloldalon és a kö­zép egy részért.) Nagyatádi Szabó István azt fejtegeti, hogy vannak olyan kisgazdaképviselők, akik ha nem volnának képviselők, be­kerülnének a földigénylők közé. Ezek kiszorítását jelentené a javaslat. (Föl­kiáltások: — Ha földet akar a kép­viselő, mondjon le.) A tisztviselők és katonatisztekre nézve is megfontolásra ajánlja a kérdést. Kérdi, helyes-e ilyen rideg formában eltiltani a földigény­­léstől­ a tisztviselőket és katonatisz­teket? Dénes István elfogadja Gaál Gaszton indítványát. Tud egy esetről, hogy egy volt főispán, aki a választáson megbu­kott, fájdalomdijul 600 hold földet ka­­pott._ (Nagy zaj. Felkiáltások: Hogy hiv­ják? Mondja meg a neveit). Kéri­ a földmi­velésügyi minisztert, hogy tegye a száz asztalára azok névsorát, akik középbirtokot kapnak. Farkas Tibor szintén elfogadja Gaál Gaszton javaslatát, mert ha komolyan vesszük a közéleti tisztaságot, ezt a javaslatot el kell fogadni." Csik József szintén elfogadásra ajánlja Gaál Gaszton indítványát. Egy képviselő, aki már kapott földet. Vasadi Balogh György szerint Gaál Gaszton élesen állította " be a kérdést pa­tivtásoknál: tüntette fel azokat .

Next