Friss Ujság, 1924. május (29. évfolyam, 84-104. szám)
1924-05-06 / 84. szám
XXIX. évfolyam, 84. szám. Ára 800 korona Budapest 1924. május 6. Kedd POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA Helyb«o hirhsz hordva, vidéken postai szétküldéssel egy hónapra w „„ «. K 17000.— Negyedévre áOOOO.— Egyts uM ára • vasárnap— — ... 1500 KFRISS ÚJSÁG szerkesztőség, igazgatóság ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, B/„ GERLÓCZY-UTCA 11. SÍ Szerkesztőségi telefon 137 1 511 este 10 órától 563. — Ifjazgatóségi talajon 157—51. — Kiadóhivatali telefon 38—58. FIÓKKIADÓHIVATALOK V. Honvéd-u. & (Kálmán-u. sarok). Tel.: 107—42. VII., Rákóczi-út 34. Tel.: József 118—20. VI., Andrásayút 9. Tel.: 195—59. IV., Kecskeméti utca 14. 20 milliárdot sikkasztott egy pesti bankár Megállt a bankóprés, megszűnik a takarékkorona sok árfolyama lement s ez kifejezést nyer a korona zürichi árfolyamában. Hogy milyen kurzuson fog stabilizálódni a korona azt nem tudom. Fővonalában azonban a legutóbbi árfolyamok átlagának vonalát fogja mutatni. Megérkezett a népszövetségi főbiztos. A Népszövetség által kiküldött ellenőrző főbiztos, Smith Jeremiás amerikai bankár a múlt héten megérkezett Budapestre. Megérkezése után kihallgatáson volt a kormányzónál, majd a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert látogatta meg. Mr. Smith a többinisztereknél is látogatást tesz, mert meg akar ismerkedni a kormány összes tagjaival. A népszövetségi főbiztos hivatalát a pénzügyinisztérumban rendezték be. Felszabadult szóval! Négy heti kényszerű némaság után ismét megszólalhat a magyar lelkiismeret szava, ismét fürge sorokba állítja a gondolat, a meggyőződés a halott ólombetűket, hogy repüljenek szét az országba.. Ezeken a néma ólombetűkön át ma ismét megindul a vérkeringés a pangó magyar közéletben. Az ország elálmosodott, elfulladt gazdasági, politikai, művészi közvéleményeki életre kap, mihelyt az emberek százezrei kezükbe kapják megszokott újságjaikat. Ebben az örvendetes pillanatban szeretettel köszöntjük a Friss Újság olvasótáborát, abban a bátorító tudatban, hogy az áldatlan harc, amely hetekre megbénította tollunkat, hosszú időre befejeződött. A harcban álló felek megértve az oktalan küzdelem tanulságait, ma mindkét félről érzik, hogy a sorsunk javulása mégis minden körülmények között a termelő munka elevenségében rejlik. Egészséges és eleven társadalmi élet pedig el nem képzelhető becsületes, éber, gyors és jól informált sajtó nélkül. A Friss Újság a múltban is iparkodott mindig éber lelkiismerettel szolgálni közönségét , a kényszerű némasága után a felszabaduló gondolatszabadság első órájában minden érzésünk az, hogy fokozott éberséggel teljesítsük kötelességünket Soha anynyira nem volt szüksége a magyar közéletnek a saitó éberségére, a hírszolgálat pontosságára, a kritika, szabadságára, mint most 8. talpraállás, a gyógyulás folyamatának megindulása idején Ma minden újabb kormányintézkedés, minden gazdasági és politikaiváltozás valamennyiünk életébevág. Minden pillanatban a közvélemény gyors és pontos értesültségére és bátor állásfoglalására van szükség. Ennek a lehetősége de újra megnyilit. Mától kezdve mindenki megkapja a megszokott lapját s újra lüktető elevenséggel formálódik az ország közvéleménye, újra egymásnak feszülnek a meggyőződések s az érvek tisztító tüzében tisztulnak a gondolatok. A lapokat elnémító áldatlan harc azzal a közös megállapodással végződött, hogy a munkásság it kollektív szerződésekre lép a nyomdafőnökökkel. Reméljük, hogy ezeknek a szerződéseknek megkötésénél a múltak tanulságai alapján olyan megegyezés jön létre, amelyek mindkét, fél érdekeit kielégítik és komoly alapot adnak arra, hogy a szerződés szentségébe vetett, hit mindkét fél részéről megerősödjék. Reméljük, hogy nem kerül többé sor sem munkás kizárásra, sem sztrájkra. Mind a kettő felette kétélű fegyver, melytől mind a két fél elvérezhetik okossággal, hidegvérrel kell az ilyen kérdéseket, megoldani. Ebben a nehezen botoló szeles magyar májusban a felszabadult szó örömével kiáltjuk olvasóink felé: teljesítse mindenki köteles- gégét! A vasárnapi magyar-osztrák labdarúgó mérkőzés. Veszélyes helyzet a magyar kapu előtt. Jiuő héten megalakul a nemzeti jegybank Megállt a bankóprés, megszűnik a takarékkorona Az újságtalani napok egyik legfontosabb eseménye, hogy megszületett a magyar függetlenségi harcok legmelegebben óhajtott célja: a magyar nemzeti bank. A kölcsönjavaslatok elintézése után a magyar jegybank létesítésére megtörtént a legfontosabb lépás: aláírásra bocsátották az intézet részvényeit, ami az eddigi értesülések szerint eredménnyel járt Május 7-ike után, amikor a jegyzési határidő lejár, összehívják a részvényesek rendkívüli közgyűlését és a bank hivatalosan is megalakul A Jegybank feladatai. A Jegybank teendői közül a legfontosabb a bankjegykibocsátás lesz. Egyelőre a mai bankjegyek fognak forgalomban maradni, és a Jegybank ezeket nyilvánosan is sajátjainak fogja elismerni. Átveszi természetesen az állami tallózásokat, amelyeknek összege most hetenként 30 miliárddal gyarapszik, de mihelyt a Jegybank kimondta megalakulását az állala többé fedezetlen bankjegyhitelt nem vehet igénybe, úgy hogy a bankjegyforgalom körülbelül két billiónál meg fog állatni, s az új Jegybank vezetőségének csak erről a mennyiségről kell majd gondoskodnia Ausztriában körülbelül hat billió volt az az összeg, amit a nemzeti bank örökségképpen vett át nálunk tehát jóval könnyebb lesz az új intézet helyzete. Kik fogják vezetni a Jegybankot? A Jegybank vezetésének, személyi részét illetően befejezett tény már, hogy Popovics Sándor lesz az intézet elnöke. A vezérigazgatói állásra Schober Béla államtitkár, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatója a legposszibilisebb jelölt, a vezérigazgató helyettese pedig az eddigi tervek szerint Tabakovics Dusán, a Devizaközpont igazgatója lesz. A Jegybank főtanácsában a jegyzésbenrészt vett nagyobbérdekeltségek képviselői foglalnak helyet, megfelelő számú képviseletet kapnak a gazdák, gyáriparosok, a bankok és a kereskedelmi érdekeltségek. A tervezés örvendetes eredménye A Nemzeti Jegybank részvényeinek jegyzése néhány nap óta folyik és a jegyzésben a polgárság minden rétege részt vesz. Valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank egész alaptőkéjét sikerül majd a belföldön megszerezni. A bankok tizenkétmillió aranykoronának jegyzésére kötelezték magukat, de miután a kommitensek körében meglehetősen nagy az érdeklődés, lehetséges, hogy a bankok által jegyzett öszszeg még nagyobb lesz. A mezőgazdáktól 8—9 millió aranykoronát, a gyáripartól 6 milliót, a kereskedőktől 3 milliót, a kisebb magánbankoktól pedig körülbelül 1 milliót vár a kormány. Korányi pénzügyminiszter a jegybankról és a korona állandósításáról. Korányi Frigyes bánó pénzügyminiszter egy hírlapíró előtt nyilatkozott aktuális pénzügyi kérdésekről és többek között ezeket mondta: — A Jegybank június 2-án fogja, kezdeni működését. Rendelet fog megjelenni a takarékkorona megszűnéséről. A jegybank megindulása után hivatalosan meg fogja állapítani a korona akkori árfolyamát s ezen az alapon fog megtörténni a takarékkoronára fölépített ügyletek likvidálása. A korona stabilizálására, nézve a kormány mesterségesen semmit sem szándékozik tenni- Automatikusan fog stabilizálódni a pénzünk, amint, a kölcsönt megkapjuk s a megfelelő devizamennyiségünk meglesz. A korona zürichi kurzusában legutóbb történt, kisebb visszaesés — amelynek a szanálás szempontjából semmi jelentősége nincs a bécsi krach likvidációjára vezethető vissza. A magyar Devizaközpont helyzete igen kielégítő, vezetése kitűnő kezekben van. Bécsben azonban a nagy kínálat folytán a magyar papi- Béke a nyomdásziparban A több mint háromhetes sztrájk története. — A megegyezés vasárnap létrejött. — Gömbösék május elsején elkobozott plakátjai és röpcédulái Több mint háromheti szünetek* után ma végre ismét megindultak a magyar napilapok, amelyeket a nyomdamunkások Délmozgalma kényszentért a hallgatásra. Ismeretes, hogy a lapok szünetelése munkaskizárással kezdődött s ennek történetét a Friss Újság már elmondta akkor, amikor a kizárás után, április 15-én a lapok újra megjelenhettek s megkezdték a munkásokkal a béketárgyalásokat. A munkások azonban a főnökegyesület által eléjük terjesztett béremelési ajánlatot még tárgyalási alapul se fogadhatták el, minek következtében kitört az általános nyomdássztrájk. A sztrájk heteiben hosszú és többször eredménytelenül megszakított tárgyalások folytak a munkások és munkáltatók képviselői között, így már a sztrájk harmadik napján a szakszervezet a munkások bizalmi testülete elé terjesztette a főnökegyesület feltételeit, amelyet azonban a bizalmi testület nem fogadott el. Miután a kormány és a munkaadók azt követelték, hogy a főnökegyesület egyezségi ajánlatát vigyék a nyomdai munkásság összesség® elé, leszavaztatták az összes sztrájkban álló munkásoknál, akiknek jelentékeny többsége a főbizalmi testület álláspontjára helyezkedett és így a sztrájk folytatása mellett foglalt állást. Ekkor a kormány április 26-án betiltotta a sztrájk tartama alatt is megjelenő Népszavát, továbbá a fajvédő Szózatot és A Népet is, valamint a polgári lapok kiadásában megjelenő Magyar Sajtó című lapot azzal a megokolással, hogy a nehéz időkben nem engedhető meg a közönség egyoldalú és szélsőséges irányból eredő tájékoztatása. Ettől kezdve csak a kormány megbízásából szerkesztett Reggeli Hírek, Morgenzeitung és Esti Hírek című lapok jelentek meg. A sztrájk ügye a Házban. A lapok beöltésáre a szocialista képviselők néhány ellenzéki képviselő segítségével május 2-ára összeolvatták a nemzetgyűlést. Az ülésen Peidl Gyula szocialista képviselő indokolta meg az összehívást. Bethlen István miniszterelnök hosszabb beszédben azt állította a fajvédőkről, hogy nem a munkások gazdasági igényeinek támogatása