Friss Ujság, 1924. augusztus (29. évfolyam, 155-179. szám)

1924-08-01 / 155. szám

SOFFŐRJELÖLTEK! Ha igazán alapos és komoly kiképzést akar, sem pedig fél­ tudástal a vizsgán megbukni, én az életben nem boldogulni, úgy ne adjon a hangzatos hirdeti­sokra és ne ilsosso tan­­dijára! a nagy reklámot, hanem mielőtt t­ár­­hova beiratkoznék, érdeklődjék nálunk és tanítvány­ainknál, akik majd megmondják­, melyik a legmoffbixhatóbb aoff SrUkoUu Uj tanfolyam kezdődik este 7—9 óráig,SOO OOO korona kedvezménnyel Beiratkozás egész nap. • Continental sofffirlsKolo m'^IThIS cniiiiiiniuinninmuniiiiiiMii ■ * Jót tesz az eső Az országos eső, amire a gazdák na­pok óta vártak, megérkezett. A Mete­orológiai Intézet jelentése szerint az eső az ország legtöbb részére kiterjed, de mindenütt csak közepes hevességű volt. Az eső magassága Mohácson 16, Kaposváron 14 mm. volt, az ország többi részében az átlag 8—10 mám A. jelek szerint az országos eső a közeli napokban gyengébb hevességgel ismét­lődni fog, de azután száraz és meleg napokra van kilátás. Ma a hőmérsék­let kissé hűvösebb a normálisnál és az átlag a déli jelentések szerint 17 fok. Szakkörökben azt mondják, hogy az utóbbi napok száraz időjárása ismét visszavetette a kapások fejlődését. A mostani eső m­ég nem elég bőséges ahoz, hogy a szárazság pusztítását el­lensúlyozza, de azokon a helyeken, ahol a múltkori eső bőségesebb volt, a terméskilátásokat jelentősen meg­javítja. Mindenesetre nagy szükség volna arra, hogy az augusztusi esők kiadósabbak legyenek a júliusiaknál, mert különben a burgonyatermés leg­alább 25—30 százalékkal kedvezőtle­nebb lesz a tavalyinál A szőlőtermés helyzetét­­ megja­vítja az országos eső. Most már csak arra volna szükség, hogy két-három napig tartana az eső és azután jönné­nek a szőlőérlelő napok. A szőlőter­més kilátásai egyelőre nagyon szomo­rúak, még azokon a helyeken is, ahol a peronoszpóra pusztítása nem oko­zott katasztrófális károkat. A jelesé­sek szerint a legjobban védett helye­ken is 10—15 százalékos pusztítást okoztak a szőlőbetegségek és félő, hogy a termés alig kétötödrésze lesz a tavalyinak, csak a csecsemők maradnak, akiket anyjuk táplál azokkal a csecsemőkkel együtt, akiket az anyjuk a menhelybe hoz, az anyát is felveszik, hogy a szop­tatás időtartama alatt gyermekét az anya maga táplálhassa. Jelenleg is több mint száz szoptatós anya van a buda­pesti gyermekmenhelyben s az ilyen anyák nemcsak teljes ellátást, hanem még ruházatot is kapnak. A legtöbb gyermeket a vidéken, fal­vakban, a gyermekek ellátására vál­lalkozó nevelőszülőknél helyeznek el, akiknek a gyermek ellátásáért a men­­hely fizetést ad. Jelenleg 108 ilyen tele­pen gondozzák a kihelyezett gyerme­keket nevelőszülők, telepfelügyelő és teleporvos ellenőrzése alatt. Gyermekhalandóság a menhelyen. Magyarországon még a békeévekben is igen nagy volt a gyermekhalandó­ság. Hivatalos kimutatás bizonyítja, hogy már a békeévekben ezer gyermek közül egy éven aluli korban 238, 1—4 éves korig 36, 5—14 éves korig pedig 1 gyermek halt meg. Nagyjában ez az arányszám most is meg­van, bár a rossz táplálkozás és a­ szülők nehéz életviszonyai a csecsemőkorban elhalá­lozott gyermekek arány­számát némileg emelte. Nagyon sok gyermek már bete­gen születik s feltűnő sok az öröklött tuberkulózis, fertőző baj és más súlyos betegség. A nem természetes táplálko­zás is igen sok csecsemő halálának az okozója. Azok a hírek azonban nem felelnek meg a valóságnak, hogy a gyermekhalandóság éppen a gyer­mekmenhelyen arány­almul növe­kedett volna. A mai viszonyok között a szülők kényszerűségből gyakran már olyan súlyos állapotban hozzák a men­­helybe gyermeküket, amikor az orvosi tudomány sem segíthet rajta s a köz­­kórházak is elutasítják a reménytelen állapotban lévő gyermekek felvételét a­zzal az indokolással, hogy nincs hely, az ilyen gyermek aztán, ha a men­­helybe viszik, gyakran a felvétel alkal­mával az irodában hal meg. Ezekből az esetekből azonban hibás volna olyan következtetést levonni, hogy a gyer­mekhalandóság arányszámának vala­melyes megnövekedése a gyermekmen­­helybeli ápolás hiányainak volna be­tudható. 1 mniEnnnmmnniinniMuiHi Megduplázódik az elhagyott gyermekek száma A csecsemők növekedő halálozási aránya. — Hadiárvák és tiszt­vise­lőgyermekek a menhelyben. — Az anyák maguk táplálják a menhely­­be adott csecsemőiket — Elhagyott gyermekek örökbefogadása. A gyermekhalandóság Magyarorszá­gon az utóbbi években igen megnöve­kedett, aminek köztudomású okai az általános nyomor, a gyógyítási és gyógyszerköltségek horribilis emelke­dése, a tüdővész terjedése és főként a tejdrágaság, amely az utóbbi időben már olyan mérveket ölt, hogy csakis a legkiváltságosabb vagyoni viszonyok között élő családok gyermekeinek jut mindennapi táplálékul tej, ami pedig minden időkben a csecsemőik és gyer­mekek főtápszere volt. Megnőtt az elhagyott gyerme­kek száma. A mai mostoha idők kicsinyeinek szomorú sorsát legjobban szemléltetik a gyermekmenhelyek. Valamikor a bé­keévekben a törvénytelen gyermekek m­enhelye volt elsősorban ez az intéz­­mény. Ma két és félszer annyi gyer­meket ápolnak a gyermekmenhelyen, mint a békeidőkben. A békeévekben ugyanis a menhelybeli gyermekek lét­száma alig haladta meg a nyolcezret, az­ idén július elsején 17875 gyermeket, ezek között 7 éven alulit 9278-at, 7 éven felülit pedig 8597-et tartanak nyilván. A hadiárvák száma 5743. A menhely apró lakásai között sokan vannak olya­nok, akiknek szülői intelligens tisztvi­selő emberek, úgynevezett középosz­tálybeliek, de a viszonyok kényszerítő hatása alatt gyermekeiket ide hozták.­­A törvénytelen gyermekek száma még mindig igen nagy, ezek ma 52 százalé­kát teszik , a menhely ápoltjainak Vidéken laknak a menhelybeli gyermekek. 3­ bennlakó gyermekek száma éppen­­úgy, mint a békében, most is igen cse­kély, a menhelyben legjobb esetben FRISS ÚJSÁG 1924 auggusztus 1 Számos elhagyott gyermek örökbefogadó szülőkre talál. Örvendetesen kell megállapítani, hogy a mai időkben hatványozottabb mér­tékben találnak örökbefogadó szülőkre a menhelyben ápolt gyermekek, mint a béke éveiben. A menhely nagy szám­ban tart nyilván mindenféle társadalmi osztályból és foglalkozási ágból való jeletkezőket, akik között épp úgy van­nak kúriai bírák, kereskedők, "ügyvé­dek és orvosok, mint földművesek, vas­úti pályaőrök és szegényebb sorsú em­berek is; ezek mind gyermeket kérnek örökbe a menhelytől. "A múlt évben 1° örökbefogadás történt. Van olyan szülő, aki már egész generációkat nevelt fel gyermekmen­helyi gyermekekből. Egy vidéki parasztasszony a nanókban vitte el a menhelyből a harmincötödik gyer­meket. Az előző 34 már mind tisztessé­sjes i­m­osember, földmives, egynéha­­­nevelt leányát pedig férjhez adta. Neki nem adott az Isten gyermeket, hát a szülőben gyermekeken segít. Az Mén áldása legyen rajta. JAVIRATORI Szovjetoroszország kölcsönt kap. Moszkva, július 31. Rakovszki a Rosta-ügynökség tudósítójának kijelen­tette, hogy Londonban érezhető fordu­lat állt be a szovjet javára. A memo­randumot aláíró bankárok közül töb­ben a kölcsön mellett vannak s kilá­tásba helyezték támogatásukat Orosz­országnak arra az esetre, ha a szov­jet kölcsönt akar felvenni. Rakovszki azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a nacionalizált külföldi javak kérdését si­került úgy megoldani, hogy a szovjet törvényein nem fog csorba esni Végül kijelentette, hogy küszöbön áll a szov­jet kormány elismertetése Franciaor­szággal és Belgiummal, ami előfeltétele a diplomáciai összeköttetés helyreállí­tásának. Rakovszki még ma visszatér Londonba. Siffirisfisiaf ftanácnki Sefiei soffer I Tináén datulatos munkái követelj®, hegy pennáért erakizerS Isi kép­zést kapjon siem kell hangzatos hirdetésekre adni és ne öá dl jön az olcsó tandíjnak, mert hiányos kibipzáceei sz 6i®t5»en boll­áogtsl&i ntsita tad. he Igaa*© isl&poa és komoly kiképzést akar, sorduljon biza­lommal be ország Idg megbízhatóba autó­­sza­k­kolájához, ahol jelenleg is 80 nö­vendék hallgatja az előadásokat* ezért mai felelősségünk tudatában csak a „¥2$1YÖS:S&“ sottcrisftolát ajánlhatják, mert Itt gépész raérnökik végzik meg az elméleti mint gyakorlati kiképzést csődére aztékon, műh­elygya­­k­orlattal egybekötve, garantálják a asafc- 37-rsi kiképzést, és hatóság előtt sikeresen levizsgáztatják s m­indenki tudja azt, hogy az ország legjobb autóvezetői (soffőrjei) a „VIKTÓRIAk” soffersskolából kerülnek ki. Kappal és esti tanfolyamok kívánság szerinti időben, miután több mérrsök végzi az oktatást. Saakastabc eleknek kedvez­mény* Taxttílj bármilyen, részietekben íi­­seliisitírí Mratkowl lakét egész napon át I Ki Ita­fltói ^ * * iistószakiskola j jjwlMllSptrE3S városi irodájában i vin yörmraca­riusníifirom. 9 Telefon­­ JL3-—-90 Levizsgázott rövendékek mihelys­­égét előségi­stik* i«anniManHasaBcns«»aoHiasaiSB*> A házasságszédelgő Lieszkovszky — ébredő alvezér volt — rendezte az éjszakai utcai iga­zoltatásokat és verekedéseket — A ,,mázoló-különítményt“ — Liesz­kovszky szervezte meg az Ébredő Magyarok Egyesületében. Megírtult, hogy a rendőrség Liesz­kovszky Gyula személyében veszedel­mes házasságszédelgőt tartóztatott le. Lieszkovszkyról most aztán más ér­dekes dolgok is kiderültek. Most de­rült ki, hogy ő és néhány társa terem­tették meg Budapesten az éjszakai ut­cai igazoltatásokat és ők rendezők az első verekedéseket s tették bizonyta­lanná a polgárság személyi közbizton­ságát A rendőrség m­ár régen figyelte Lieszkovszky Gyulát, akiről megállapí­tották, hogy nincs rendes foglalkozása, mire bekerült a toloncházba. Itt érdek­lődni kezdtek a múltja iránt s ekkor jöttek rá, hogy 12 rendbeli házasság­szédelgést követett el, ismert, előkelő budapesti és vidéki zsentri családok­ban. Azt híresztelte magáról, hogy apja alispán, anyja pedig bárónő volt, holott apja egyszerű számadó volt azoknál az uraságoknál, akikről Li­eszkovszky azt hirdette, hogy rokon­ságban van velük. Megállapították, hogy a szélhámos házassági ígéretet tett és pénzt csalt ki egy ismert alis­pán leányától, egy ezredes özvegyétől, egy dúsgazdag szereplő budapesti mi­niszteri főtisztviselő családjától, több trafikosnétól, egy hivatalnok özvegyé­től és egy vidéki gazdag földbirtokos családjától. Körülbelül , 35—40 millióra teszik azt az összeget, melyet Liesz­kovszky különféle előkelő családoktól kizsarolt Lieszkovszky az ébredőkkel való kap­csolata révén tett szert előkelő isme­rőseire. Az Ébredő Magyarok Egyesü­letében az u. n. mázoló különítmények­nek volt a vezetője, amely véresszáju plakátokkal ragasztotta tele Budapest házait. Az ő emberei vigyáztak a pla­kátokra, hogy meg ne csonkítsa senki azokat s ugyanekkor rendezték vereke­déseiket, amelyeknél hírhedt álmos­­korbácsaiknak is bőségesen jutott sze­repük. A Lieszkovszky-különítmény egy másik ébredő alvezér vezetésével, aki azóta betöréses lopás miatt került a rendőrségre, rendezte a Tabarinban és az Abbazia-kávéházban a hírhedt verekedéseket, amiknél sokan meg is sérültek a vendégek közül. Lieszkovszky a verekedéseknél mindig a kezdemé­nyező szerepet játszotta. A rendőrség folytatja előéletének kikutatását, azt hiszik, hogy még sok más bűn is ter­heli lelkiism­eretét. Állami segítséget sürgetnek a városok A­­magyar városok országos kon­gresszusának állandó bizottsága Lipőcz Jenő polgármester elnöklete alatt ma délután a központi városházán ülést tartott, amelyen az összes felszólalá­sokból az a panasz csendült ki, hogy, amaiatt mert a pénzügyminisztérium a városi tisztviselők fizetéséhez a tör­vényben biztosított állami előleget július elsején nem folyósította, a vár­osok súlyos helyzetbe jutottak. A fenyegető munkanélküliség meg­előzése, illetve enyhítése is amellett szól, hogy a városok sürgős beruházá­­­sokról gondoskodjanak. Ezért a váro­sok kongresszusa kéri a kormányt, hogy, egyrészt juttassa a városokat abba a helyzetbe, hogy a szanálási törvény rendelkezéseinek megfelelő mértékben és időben az állami előleget a váro­soknak folyósítsa,­­másrészt pedig le­gyen segítségére az állam a városok­nak esetleg külföldi kölcsön előterem­tésében, hogy legalább a legszüksége­sebb beruházásokat megkezdhessék és ezáltal a munkanélküliség legyűrésé­ben közreműködhessenek. Különöset, az üzemek, így a villanytelepek­, víz­vezetékek, stb. rekonstruálásához vol­na a legsürgősebben a városoknak köl­csönre szükségük. Az ülés határozata alapján körlevél­ben szólítják fel a városokat, jelentsék be sürgősen a kongresszusnak, melyek a legszükségesebb beruházásaik s azok­ra mennyi Lőcsöme volna szükségük. ÉVKERÉKPÁROK w’W'T'SSSÍ .ÍÍS2-¡m-«DEÁK lászló KERÉKPARR­AKT­ÁR ÉS GYÁRTÁS Budapest, Vili ber., Német­ utca 45. tv. A Magyar Királyi Államrendőrség szerződése, szállítói*. ÁRJEGYZÉK INGYEN. A Jószáshelyi zsinagóga-robbantás Egy bányamunkás és egy joghall­gatót gyanúsítanak a tett elköveté­sével. A jószáshelyi zsidótemplom elleni merénylet ügyében — amelyről tegnap részletesen megemlékeztünk — a leg­­erélyesebb nyomozást indították a ro­mán hatóságok. Anghelescu kapitány egy gurahonci bányamunkást vett gya­núba, mint aki a felrobbant dinamit­­patronokat a zsinagóga ablakában elhe­lyezte. Ez a bányamunkás, mint most értesülünk, Sarl Pál nevezetű, aki eleinte tagadta a merénylet elköveté­sét, később azonban megtört a kereszt­kérdések súlya alatt és a csendőrségen töredelmes vallomást tett. Ezek után Anghelescu kapitány a merénylet ér­telmi szerzője után kutatott A nyomo­zás során tudomást szerzett arról, hogy Sarb Pál bányamunkás sűrűn érintke­zett az utóbbi időben Iván Pállal, a kolozsvári tudományegyetem jogi fa­kultásának hallgatójával, aki jelenleg Jószáshelyen tölti a nyári szünidőt és Sarb szomszédságában lakik. A kapi­tány elővezettette az egyetemi hallga­tót, aki azonban a hosszas vallatás után is tagadta, hogy a merénylet el­követésében vagy kitervezésében bár­minő része lenne. Miután a nyomozás semmi konkrét adatot nem tudott pro­dukálni a joghallgató ellen, a csend­őrszázados a felvett jegyzőkönyvvel együtt Sarl Pált és Iván Pált az aradi ügyészségre állította elő, ahol Nico­­lescu Nikolás főügyész még a délelőtt folyamán mindkettőjüket kihallgatta. A főügyész előtt történt kihallgatás során Sarb visszavonta a csendőrségen tett vallomását és kijelentette, hogy a merényletben semmi része nincs és a csendőrségen csak kényszerből vállalta magára a bűntény elkövetését, Iván Pál joghallgató pedig a főügyész előtt is megmaradt amellett, hogy a merénylet előkészítéséről semmit sem tudott A kihallgatások után a főügyész Iván Pál joghallgatót szabadlábra helyezte, mi­után ellene semmiféle terhelő bizonyí­ték nem merült föl Sarb bányamun­kást pedig tagadó vallomása dacára ideiglenes őrizetbe vétette és aktáit a vizsgálóbírósághoz helyezte át, ahol holnap fognak dönteni sorsa felő.

Next