Friss Ujság, 1925. február (30. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-01 / 26. szám
POLITIKAI NAPILAP ELőnzrrÉci Ara . - t ■ '/£ .ii- *- ' • (... • ■ v , : ' ' ,, j )^ I - ’-v. Ára 1500 korona, hétköznapon 300 korona XXX. évfolyam) 26. szám. Budapest, 1925 február 1. vasárnap Helyben búban barin, virion pisili ItJMvael egy hónapn----------... 17000 K Kogyrirre 50000 » Eifsi szín ára:2£zr.ziSSIFRISS UJLÁG SZERKESZTŐSÉG. IGAZGATÓSÁG ÉS KIADOHTORTAI. • BUDAPEST, IV. GERLÓCZY UTCA 11. SZ. SierkeMtó cégi telefon 107—*11 eab. 10 évet* 5—08. — Ignegetárigi telefon 157—51. — Kitokbirtok telefon 18—55. PICKKIADÓHIVATALOKV. HeovMf. I (Kálmin-u. eerok). Telifen: 107—0. VHRékueeWt 34. TeWeer 14»«K 118-20- VI. kar., Andrieoyát 6. IV. kar., Keenemíti.otselt Földrengés volt tegnap este és ma reggel Kloroformos vonatrabló 100 milliót zsákmányolt Februári gond és napsugár Még tél se volt s már itt van Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, mikor a régi néphagyomány szerint már a medve is kidél téli vackából. Az idén talán le se feküdt, olyan bolond időket élünk s ha a népi hagyományoknak hihetünk, még uj meglepetéseket várhatunk. Egy azonban bizonyos, hogy a gondokkal és politikai bajokkal terhes télből kifelé megyünk s az első tavaszias napsugárban annál siralmasabban ir le az egész megviselt társadalomról a nyomor és munkanélküliség. Itt van a februári hátbér és itt van a kiáltó munkátlanság. Itt volna az ideje, ha a mi alvó szociálpolitikusaink is felkelnének téli álmukból a februári medvével együtt. Íme a munkanélkül tengődő józan munkásság, hiába riaszthatják jobbról-balról, politikai vaklövésekkel, nem hajlandó a szélsőségek álapostolainak beugrani, hanem oda állanak az ország felelős miniszterelnöke elé és kormányintézkedést sürgetnek a fojtogató munkanélküliség megszüntetésére. Ebben a józan mérséklet februári napsugarát látjuk mi s erre csak az lehet a válasz, hogy a kormány is félre teszi a politikai taktikáját és a nyomor enyhítésére komoly szociális munkához lát. Mielőtt elindul a miniszterelnök Genfi útjára, talán az volna a mindenek előtt sürgősebb tennivalója, hogy egy energikus és gyors határozattal megindítja a tavaszi középítkezéseket. Minden politikai taktikánál gyógyítóbb és engesztelőbb ennek a kérdésnek gazdasági megoldása. Ha megindul a munka, megszűnik az elégedetlenség feszültsége és a munkástömegek izgatásának lehetősége. A mezőgazdaságra kedvezőtlen időjárást legalább arra kellene kihasználni, hogy nagyarányú építkezések megindításával teremtsünk munkát. Ez a sakkhúzás minden politikai mesterfogásnál eredményesebb enyhülést hozna az egész vonalon. A pártpolitika egészségtelen meddő zűrzavarában a munkásság nem hagyta magát beugratni a demagógiától. Ott áll a miniszterelnök előtt és munkát kér, dolgozni akar. Erre csak egy helyes felelet lehetséges:: kezdjük meg az építkezéseket. A politikai cirkusz Dagadt színű erőművész, százezrek csodálják . . . ilyennek mutatja Bethlen demokráciáját. De az ellenzék reáfúj és kiderül erre, hogy csak üres szalmabábu, semmi sincsen benne. Búza Barna nem akar a Sthadl-tanács elé állani A királyi ügyészség, Búza Barna ellen a magyar állam megbecsülése, ellen irányuló vétség,címén vádat értett. A vádirat szerint 1922 május 22-én Búza Barna Szentmártonkátán egyebek közt ezt mondotta: „Ebben az országban a gyilkosok és panamisták szabadon járnak, a becsületes emberekét, pedig gsündőrszurongokkal zavarják ki.". * A budapesti büntetőtörvényszéken Pehadl Ernő dr. tanácsa mára tűzte ki ez ügyben a főtárgyalást. A tárgyalás megnyitása után Búza Barna védője előadta, hogy ez ügyben már egyszben ki volt tűzve a főtárgyalás a büntetőtörvényszék Denk-tanácsa előtt. Earnes ellen azonban a királyi ügyészség mellőzési indítványt tett. Ezt az indítványt fel kellett volna terjeszteni a Táblához, ami azonban nem történt meg. Ehelyett a Denktanácstól elvett iratokat egyszerűen áttették a Schadl-tanácshoz. Kijelenti a védő, hogy bár a Schadl-tanács ellen semmiféle kifogása sincs, mégis kötelességszerűen leszögezi azt az álláspont,sak hogy Búza Barna perének elbírálásáramég mindig a Denk-tanács illetékes. Kénytelen tehát mellőzési indítványt terjeszteni elő a Schadl-tanács ellen és kérni a bíróságot, hogy a mai napra kitűzött főtárgyalást napolja el. A bíróság a védő indítványa értelméében határozott. Földrengés Budapesttől Debrecenig Nagy pusztítások Heves- és Zemplén megyében. — Egerben milliárdos károk és óriási pánik. — Kémények és házfalak dőltek össze. — Emberéletben nem esett kár, de többen megsebesültek. Az ország északkeleti részén ma reggel földrengés volt, mely különösen Heves és Zemplén megyékben volt igen erős s Egerben és Gyöngyösön milliárdokra menő károkat is okozott. Kéményeket döntött össze, számos házat rongált meg és döntött romba és az egri templom tornya is elferdült. Az elemi csapásnak sebesültei is vannak. Szerencsére haláleset nem történt, azonban a sújtott vidékeken óriási pánikot okozott a föld megmozdulása és az emberek rémülete ma se szűnt meg, mert félnek a földrengés megismétlődésétől. A földrengés főfészke Kistálya volt, de Budán és Pesten is érezték azt. A legelső jelentések Budáról jöttek, de azután a főváros több helyéről jelezték, hogy érezték a földrengéseket. A földrengés pusztításairól a következőkben számolunk be: A földrengés pusztításai Kistályán és Egerben .A földrengés tulajdonképeni fészke Kisbályán ,volt, ahol a beérkezett jelentések szerint rendkívül heves földlökéseket észleltek, amelyek nagy anyagi kárt okoztak. A tollyai uradalmi épületek legnagyobb része beomlott és igennagy kárt tett a földrengés a község házaiban is. Egész Heves megyében és Egerben már tegnap este kevéssel 8 óra után éreztek földlökéseket, ezek azonban nem okoztak kárt. Ma reggel 8 óra 7 perckor aztán megismétlődött a földrengés, mely igen heves volt és több másodpercig tartott. A gyors egymásutánban jelentkező reggeli erős földrengések a lakosságot rendkívül megijesztették. Az emberek rémülten menekültek az utcára. Az egri hivatalokban azonnal megszűnt a munka, az iskolákban pedig nyomban beszüntették a tanítást és a gyermekeket hazaküldték. Az erős földlökések Eger város épületeiben igen nagy pusztítást okoztak. Egy sereg kémény és tűzfal ledőlt, számos tető beszakadt és a falak sokhelyütt megrepedeztek. Többfelé a házak falai is leomlottak. A Széchenyi utca két oldalán majdnem valamennyi ház többé, kevésbbé megsérült, aminek következtében a járdák tele voltak vakolathulladékokkal, téglákkal és cserepekkel. A külvárosban néhány ház teljesen romba is dőlt. A Gerinc utca 35. számú ház is teljesen összeomlott és maga alá temetett egy öregasszonyt, akit azonban a szomszédoknak sikerült kimenteni a romok alól. Az öregasszony súlyos sérüléseket szenvedett. Az ősrégi egri minorita, templom, egyik tornya, elferdült. A cisztercita templom teljesen összerepedezett és megrongálódott. Közvetlen pár perccel a földrengés kitörése előtt, a főoltárnál misét mondott Szalay Gábor tanár, aki alig hogy eltávozott a a templomból, a földrengés következtében a főoltár fölött lévő nehéz terakotta kereszt leesett és súlyosan megrongálta a főoltárt. A templomon földig érő hatalmas repedések is vannak. De megsérült a gimnázium és a főreáliskola épülete is. A Piactér egyik házának kéménye beomlott és a Hangya Fogyasztási Szövetkezet hatalmas portálját és a kirakatüvegeket bezúzta. Az egri vasúti állomás összes kéményei beomlottak és súlyosan megrongálták az állomási épület tetőzetét. Erős sérülések nyomai látszanak még a főkapitányság épületén és a Csiki utca házsorain is. Nagyobb anyagi károkat okozott még a földrengés a tisztviselő-telepen és a Makláryutcában. A kárt Egerben több mint egymilliárd koronára becsülik. Emberéletben nem esett kár, mindössze nyolc többé,kevésbé súlyos sebesülés történt. Halálos rémület Egerben. A lakosságot természetesen nagy pánik lepte meg, az emberek rémülten szaladtak ki a házakból. Az utcákon ijedt csoportokban verődve várták, nem lesz-e a rengéseknek újabb, talán katasztrofális folytatása. Mindenkinek élénk emlékezetében vannak még az olasz és japán vagy a szanfranciskói istenítéletek borborzalma és az ijedelem első nehéz pillanataiban természetesen nem kell sok hozzá, hogy az emberek és különösen az asszonyok halálra rémítsék egymást.