Friss Ujság, 1925. február (30. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

POLITIKAI NAPILAP ELőnzrrÉci Ara . - t ■ '/£ .ii- *- ' • (... • ■ v , : ' ' ,, j )^ I - ’-v. Ára 1500 korona, hétköznapon 300 korona XXX. évfolyam) 26. szám. Budapest, 1925 február 1. vasárnap Helyben búban barin, virion pisili ItJMvael egy hónapn----------... 17000 K Kogyr­irre 50000 » Eifsi szín ára:­­2£zr.z­iSSIFRISS UJLÁG SZERKESZTŐSÉG. IGAZGATÓSÁG ÉS KIADOHTORTAI. • BUDAPEST, IV. GERLÓCZY­ UTCA 11. SZ. SierkeMtó cégi telefon 107—*11 eab. 10 évet* 5—08. — Ignegetárigi telefon 157—51. — Kitokbirtok­ telefon 18—55. PICKKIADÓHIVATALOK­­­V. HeovMf. I (Kálmin-u. eerok). Telifen: 107—0. VH­­Rék­ueeWt 34. TeWee­r 14»«K­ 118-20- VI. kar., Andrieoy­át 6. IV. kar., Keenemíti.otse­lt Földrengés volt tegnap este és ma reggel Kloroformos vonatrabló 100 milliót zsákmányolt Februári gond és nap­sugár Még tél se volt s már itt van Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, mikor a régi néphagyo­­mány szerint már a medve is ki­dél téli vackából. Az idén talán le se feküdt, olyan bolond időket élünk s ha a népi hagyományok­nak hihetünk, még uj meglepeté­seket várhatunk. Egy azonban bizonyos, hogy a gondokkal és politikai bajokkal terhes télből kifelé megyünk s az első tava­szias napsugárban annál siral­­masabban ir le az egész megviselt társadalomról a nyomor és mun­kanélküliség. Itt van­ a februári hátbér és itt van a kiáltó mun­­kátlanság. Itt volna az ideje, ha a mi alvó szociálpolitikusaink is felkelnének téli álmukból a feb­ruári medvével együtt. Íme a m­unkanélkül tengődő józan mun­kásság, hiába riaszthatják jobb­­ról-balról, politikai vaklövések­kel, nem hajlandó a szélsőségek álapostolainak­ beugrani, hanem oda állanak az ország felelős mi­niszterelnöke elé és kormány­in­tézkedést sürgetnek a fojtogató munkanélküliség megszüntetésé­re. Ebben a józan mérséklet feb­ruári napsugarát látjuk mi s erre csak az lehet a válasz, hogy a kormány is félre teszi a politi­kai taktikáját és a nyomor eny­hítésére komoly szociális munká­hoz lát. Mielőtt elindul a miniszterel­nök Genfi útjára, talán az volna a mindenek előtt sürgősebb ten­nivalója, hogy egy energikus és gyors határozattal megindítja a tavaszi középítkezéseket. Minden politikai taktikánál gyógyítóbb és engesztelőbb en­nek a kérdésnek gazdasági meg­oldása. Ha megindul a munka, megszűnik az elégedetlenség fe­szültsége és a munkástömegek izgatásának lehetősége. A mező­­gazdaságra kedvezőtlen időjá­rást legalább arra kellene ki­használni, hogy nagyarányú épít­kezések megindításával teremt­sünk munkát. Ez a sakkhúzás minden politikai mesterfogásnál eredményesebb enyhülést hozna az egész vonalon. A pártpolitika egészségtelen meddő zűrzavará­ban a munkásság nem hagyta magát beugratni a demagógiá­tól. Ott áll a miniszterelnök előtt és munkát kér, dolgozni akar. Erre csak egy helyes felelet le­hetséges:: kezdjük meg az épít­kezéseket. A politikai cirkusz Dagadt színű erőművész, százezrek csodálják . . . ilyennek mutatja Bethlen demokráciáját. De az ellenzék reáfúj és kiderül erre, hogy csak üres szalmabábu, semmi sincsen benne. Búza Barna nem akar a Sthadl-tanács elé állani A királyi ügyészség, Búza Barna ellen a magyar állam megbecsülése, ellen irá­nyuló vétség,címén vádat értett. A vád­irat szerint 1922 május 22-én Búza Barna Szentmártonkátán egyebek közt ezt mondotta: „Ebben az országban a gyil­kosok és panamisták szabadon járnak, a becsületes emberekét, pedig gsündőrszu­­rongokkal zavarják ki.". * A budapesti bü­ntetőtörvényszéken Pehadl Ernő dr. tanácsa m­ára tűzte ki ez ügyben a főtárgyalást. A tárgyalás meg­­­­nyitása után Búza Barna védője előadta, hogy ez ügyben már egyszben ki volt tűzve a főtárgyalás a büntetőtörvényszék Denk-tanácsa előtt. E­­arnes ellen azon­ban a királyi ügyészség mellőzési indít­ványt tett. Ezt az indítványt fel kellett volna terjeszteni a Táblához, ami azon­ban nem történt meg. Ehelyett a Denk­­tanácstól elvett iratokat egyszerűen át­tették a Schadl-tanácshoz. Kijelenti a védő, hogy bár a Schadl-tanács ellen semmiféle kifogása sincs, mégis köteles­­ségszerű­en leszögezi azt az állás­pont,sak hogy Búza Barna perének elbírálására­­még mindig a Denk-tanács illetékes. Kénytelen tehát mellőzési indítványt terjeszteni elő a Schadl-tanács ellen és kérni a bíróságot, hogy a mai napra ki­tűzött főtárgyalást napolja el. A bíróság a védő indítványa értelmé­é­ben határozott. Földrengés Budapesttől Debrecenig Nagy pusztítások Heves- és Zem­­plén megy­ében. — Egerben milliárdos károk és óriási pá­nik. — Kémények és házfalak dőltek össze. — Emberéletben nem esett kár, de többen meg­­­­­­sebesültek. Az ország északkeleti részén ma reg­gel földrengés volt, mely különösen He­ves és Zemplén megyékben volt igen erős s Egerben és Gyöngyösön milliár­­dokra menő károkat is okozott. Kémé­­nyeket döntött össze, számos házat ron­gált meg és döntött romba és az egri templom tornya is elferdült. Az elemi csapásnak sebesültei is vannak. Sze­rencsére haláleset nem történt­, azonban a sújtott vidékeken óriási pánikot oko­zott a föld megmozdulása és az embe­rek rémülete ma se szűnt meg, mert félnek a földrengés megismétlődésétől. A földrengés­­ főfészke Kistálya volt, de Budán és Pesten is érezték azt. A legelső jelentések Budáról jöttek, de azután a főváros több helyéről jelezték, hogy érezték a földrengéseket. A földrengés pusztításairól a követ­kezőkben számolunk be: A földrengés pusztításai Kis­­tályán és Egerben .A földrengés tulajdonképeni fészke Kisb­ályán ,volt, ahol a beérkezett jelen­tések szerint rendkívül heves földlöké­seket észleltek, amelyek nagy anyagi kárt okoztak. A toll­yai uradalmi épüle­tek legnagyobb része beomlott és igen­­nagy kárt tett a földrengés a község házaiban is. Egész Heves megyében és Egerben már tegnap este kevéssel 8 óra után érez­tek földlökéseket, ezek azonban nem okoztak kárt. Ma reggel 8 óra 7 perc­kor aztán megismétlődött a földrengés, mely igen heves volt és több másod­percig tartott. A gyors egymásutánban jelentkező reggeli erős földrengések a lakosságot rendkívül megijesztették. Az emberek rémülten menekültek az utcára. Az egri hivatalokban azonnal megszűnt a munka, az iskolákban pedig nyomban beszüntették a tanítást és a gyermeke­ket hazaküldték. Az erős földlökések Eger város épületeiben igen nagy pusz­títást okoztak. Egy sereg kémény és tűzfal ledőlt, szá­mos tető beszakadt és a falak sokhe­lyütt megrepedeztek. Többfelé a házak falai is leomlottak. A Széchenyi­ utca két oldalán majdnem valamennyi ház többé, kevésbbé megsérült, aminek következté­ben a járdák tele voltak vakolathulladé­kokkal, téglákkal és cserepekkel. A kül­városban néhány ház teljesen romba is dőlt. A Gerinc­ utca 35. számú ház is teljesen összeomlott és maga alá teme­tett egy öreg­asszonyt, akit azonban a szomszédoknak sikerült kimenteni a ro­mok alól. Az öregasszony súlyos sérülé­seket szenvedett. Az ősrégi egri mino­rita, templom, egyik tornya, elferdült. A cisztercita templom teljesen össze­repedezett és megrongálódott. Közvet­len pár perccel a földrengés kitörése előtt, a főoltárnál misét mondott Szalay Gábor tanár, aki alig hogy eltávozott a a templomból, a földrengés következté­ben a főoltár fölött lévő nehéz terakotta kereszt leesett és súlyosan megrongálta a főoltárt. A templomon földig érő ha­talmas repedések is vannak. De megsé­rült a gimnázium és a főreáliskola épü­lete is. A Piac­tér egyik házának ké­ménye beomlott és a Hangya Fogyasz­tási­ Szövetkezet hatalmas portálját és a kirakatüvegeket bezúzta. Az egri vas­úti állomás összes kéményei beomlottak és súlyosan megrongálták az állomási épület tetőzetét. Erős sérülések nyomai látszanak még a főkapitányság épületén és a Csiki­ utca házsorain­ is. Nagyobb anyagi károkat okozott még a földren­gés a tisztviselő-telepen és a Makláry­­utcában. A kárt Egerben t­öbb mint egymilliárd koronára becsülik. Emberéletben nem esett kár, mindössze nyolc többé,kevésbé súlyos sebesülés történt. Halálos rémület Egerben. A lakosságot természetesen nagy pá­nik lepte meg, az emberek rémülten sza­ladtak ki a házakból. Az utcákon ijedt csoportokban verődve várták, nem lesz-e a rengéseknek újabb, talán katasztrofá­lis folytatása. Mindenkinek élénk emlé­kezetében vannak még az olasz és japán vagy a szanfranciskói istenítéletek bor­borzalma és az ijedelem első nehéz pilla­nataiban természetesen nem kell sok hozzá, hogy az emberek és különösen az asszonyok halálra rémítsék egymást.

Next