Friss Ujság, 1925. április (30. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

/4*" • W ^ y ' X 102&'M,R » ' j XXX. évfolyam, 74. szám. Hifii 890 M@l<SliphT\/^lTtBu.tia'pest , 1925 április 1. szerda POLITIKAI NAPILAP BMBft, B5ÜI ,<1*85, P5 m flg i®k H — késtEI Wm j§$} ligS PwlH BUDAPEST, ív., gerlóczy-utca u. sz.;^ Eh 1L gH m m, fll Hr,vb»« ktzW hordva v*ln pMUi gfÉSaS mS*£§i5k E$S ySM, 8B §£3] P§a >0*^, Bj&KSfá bBE Ki«dóliiv»tal> lelo'on SS—5S. { t,kaidéi hó0Vr.-----------17MO K Sgf lü 5$ ^ H na H mii Kgana nÓKXiADÓHivATAnoK: v., N,w«levre ------------------------------SOOOO , H fis SsS ]||| (Kiírnia-.. TeWon:l07—42.Vü.ker* imirn^^r-z^ I IIIW ww wHwi 6 és fél milliárd a rokkantaknak és özvegyeknek Lángok martaléka lett Györfiszeg község__ HIMW11HIÍII iiirnniiiirm- ',iiBinrM«wi^~~inwrwirBiii»i i wnrmiiMawwisaMMMWMsisiiiiMiiiii min mmirni imit i ■■-rmniwan-iir-iiTiT n i~t...T~-TiTTrrTi-pH-~rr--"r-iinnni------aganeaRAiMIBMiMMBB Mi készül az élelmiszer- piacon ? Közel egy esztendeje Ígérgetik pénzügyi és gazdasági szakértő­ink az árak lemorzsolódását. Tü­relmetlenül­­vártuk hónapok óta — de hiába. Az árak konokul emelkedtek s ami a legszomo­­ru­­b, a kenyér vezetett. A pia­cok elnéptelenedtek s Budapest kenyérfogyaszt­ása árá­ról-órára­ csökkent. Most aztán elértük a piaci­ forgalom mély­pontját , úgy látszik a fogyasztás állandó csökkenése jobb belátásra bírja a termelőket s a kedvezőbb ár­alakulás lassú folyamata megin­dul. Az aranyparitás felé haj­szolt élelmiszerárak tarthatatla­nok, mert a világpiaci árakkal szemben elvesztettük az export­képességünket. Hála Istennek, Bécsben és körülöttünk minde­nütt minden olcsóbb, mint Bu­dapesten. Itt van például a tej­termékek­­uzsorája. A Húsvéti ün­nepek előtt eltűnt a vaj a piac­ról s a teavaj árát százezer ko­rona fölé nyomták. De nem so­káig tart a v­ajuzsora pünkösdi királysága. A főváros már nagy tételekben szállításra kész, első­rendű dán vajat kötött le és kor­látlan mennyiségben állandóan vásárolhat olyan áron, hogy a­ vi­lág legjobb minőségű teavaját 20 százalékkal olcsóbban adhatja a mai budapesti áraknál. Húsvétra már itt lesz a kitűnő és olcsó dán vaj s a tejtermékek piacán is be fog következni az, ami már a húsáraknál­ bekövetkezett. Egy­részt a húsfogyasztás csökke­nése, másrészt a világpiaci árak alakulása tarthatatlanná tették a pesti árakat. Megindult az ol­csóbbodás. Egyedül a kenyér­­uzsora tartja magát, de ez sem tarthat sokáig. A világpiac és a fogyasztás csökkenése itt is érez­tetni fogja kedvező­­ hatását. A nagymajmok uzsorájával " szem­ben "máris megtalálta az élelmes pesti nép a védekezés fegyverét. A kenyeret burgonyával pótolja, mert am­ikor 16.000 korona egy kiló kenyér, négy kiló kitűnő burgonyát kap 12.000 koronáért. Ez a fogyatékos táplálkozás két­ségkívül a­ nép egészsége rová­sára megy, de néhány heti kitar­tással le lehet és le kell törni a kenyéruzsorát. A magas vasúti tarifa az idén lehetetlenné­ fogja tenni­ a gyümölcs- és főzelékkivi­telt s a tavalyi elviselhetetlen árakkal szemben az egész vona­lon be kell állani az olcsóbbodás­nak, hiszen a magyar gyümölcs már nem bírja a versenyt az olcsó olasz narancsosai A fővárosi választások előcsatározásai A közelgő fővárosi választások alkal­mából a harcra készülő különböző pár­tok plakátok százezreivel árasztják el az uccát. A házfalakat valóságos plakát­­himlő lepte el s lépten-nyomon érdeklő­dők tömegei sillabizálják a pártok harci riadóit. Képünk egy ilyen jelenetet, áb­rázol, amint buzgón nézegetik a válasz­tókhoz, intézett szózatokat. Leesett Sik­flszei község Csak 8—10 ház maradt meg Nóra, március 11. A zalamegyei Győrfiszeg községben március 28-án délelőtt 10 órakor tű­z támadt, amely az erős szélfútás követ­keztében percek alatt lángokba borí­totta az egész községet. Az 50 házat számláló községből csak 8—18 ház ma­radt meg, a többi mind a pusztító elem martaléka lett. A kár épületekben, gazdasági felsze­relésekben és bútorokban több mil­­liárdra rúg. A lakosság nyomora annál kétségbeejtőbb, mert a múlt évben ösz­­szes termésüket a jég vette el A la­kosság élelmiszerét és állattakarmányát legnagyobbrészt kölcsönből szerezte meg. Emberéletben nem esett kár. Lloyd George sü­lyos kérdései Romániá­hoz és Csehszlovákiához Hajlandók-e a vitás magyar területek dolgában a döntőbíró­ság ítéletét elfogadni? London, március 31. Legutóbbi alsóházi beszédében Lloyd George a genfi jegyzőkönyv hiányait bírálta. Beható példái alapján igazolta be, hogy a kötelező döntőbíráskodás alapelve nem vihető keresztül. Romá­nia is híve a jegyzőkönyvnek, — mon­dotta Lloyd George. . Vájjon hajlandó volna-e ez az állam a vitás magyar te­rületekre nézve a döntőbíróság ítéletét elfogadni? Csehország­nak is vannak vitás határkérdései Magyarországgal. Stafiansző volna-e Csehország csekkel a kérdésekkel döntőbírósághoz fordul­ni A csehek arra törekszenek, — foly­tatta lloyd George — hogy bizonyos magyar területeket a­ maguk részére megtartsanak. Statisztikájukat olyan módon állították össze, hogy azzal min­dent bebizonyíthatnak, amit be akar­nak bizonyítani. A vitás területen vé­letlenül éppen egy magyar képviselőt választottak meg. Hajlandók lennének-e erre a területre vonatkozóan a döntő­bíróság ítéletének helyt adva k­ Bethlen és Szilágyi vitája a választójogról A nemzetgyűlés ülése A választójogi bizottság ma áttért a választójogi javaslat részletes tárgya­lására. Szilágyi Lajos­­ vitatkozott Beth­lennel és cáfolta azt az állítását, hogy az általános titkos választójog a mun­kásság uralmát eredményezné. Az első nemzetgyűlés az általános titkos vá­lasztójog alapján ült össze és m­égsem veszett el az ország. Tagadja a minisz­terelnöknek azt az állítását, hogy az ipari munkásság a maga egészében, te­hát általánosságban Marxista és a nemzeti ideáloktól teljesen elidegene­dett volna. Tagadja azt is, hogy a mezőgazdasági proletáriát és a kultúra annyira alacsony foka alatt állana, hogy nem, tudná felismerni­­a valódi nemzeti érdekest és csak helyi szempon­tokból bírálná el azt. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszában kifejtette, hogy a szociál­demokrata párt osztályharcot hirdet és osztályuralomra törekszik. Ezzel a tö­rekvéssel szemben szükséges, hogy Ma­gyarországon az összes osztályok része­süljenek a polgári hatalomban, kell, hogy a polgári társadalom vezetőszere­­pét megőrizzük. A választói jogosultságról sz­óló para­grafusnál hosszabb vita fejlődöt ki. Szilágyi Lajos a következő szövegezést ajánlotta: „Országgyűlési­­képviselő vál­­asztójoga van minden férfinek, aki éle­­tének 24. évét betöltötte, két év óta ma­gyar állampolgár, félév óta ugyanab­ban a községben lakik vagy ugyanott lakása van."4

Next