Friss Ujság, 1925. május (30. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-01 / 98. szám

Az albérlő májusa Május virágos elsejére a pesti szegény ember szeretne kimene­külni a gondok ketrecéből, mi is szeretnénk békés, virágos szóval köszönteni a tavaszt, de amint a májusi köszöntő lendületébe kezdenénk, panaszos levelek hal­mazára esik a tekintetünk. En­nek a nagy­városnak a legmosto­hább gyermekei, az albérlők te­regetik ki ezekben a levelekben má­jusi keserűségüket. A Friss Újság nem hagyhatja szó nélkül, hogy a dolgozó szegény emberek százezreit hogyan szolgáltatja ki minden újabb lakásrendelet és minden újabb lakbéremelés az al­bérleti uzsorának. Heteken át visszhangzott ez a nagy város és visszhangzott az egész ország, hogy a társadalom összeroskad a m­ajusi házbérek alatt. Fúrták, faragták a népjóléti miniszté­riumban az új lakbérfizetési ukázt, de senkinek nem jutott eszébe, hogy egyszer már kellő szociális érzékkel szabályozni kellene az albérlők helyzetét is. Végre is, ma a lakáskérdés szak­értőinek számolniuk kell azzal, hogy Budapest és az ország vá­rosi népének jó negyven száza­léka albérletben lakik. Éppen a legkisebb keresetű és a legjobban kiuzsorázott családok és magá­nyos munkások szorulnak albér­leti zugokba és bérelt ágyakra. Minden józan szociálpolitikai belátás azt parancsolná, hogy a társadalom e leggyengébb réte­gét mentsük meg a lakásuzsorá­tól. Ehelyett azt látjuk,­­hogy még az egy szoba, konyhás fő­­bérlő összehasonlíthatlan szeren­csés helyzetben van az albérlővel szemben, amikor átlag 800.000 koronás házbérrel __ megússza a májusi házbéremelést, míg az al­bérlő egy kietlen ágy használa­táért 1.500.000 koronát fizet há­rom hónapra. Ha számba­ vesz­­szük, hogy a nagyobb lakásokkal rendelkező főbérlők egy nagy kontingense éppen az albérleti viszony rendezetlen volta miatt abban a szerencsés helyzetben van még mindig, hogy az emel­kedő házbérterheket minden lel­­kiismeretfurdalás nélkül áthárít­ja az albérlőre s azzal segít ma­gán, hogy a felesleges szobáját uzsoraáron kiadja, elmondhat­juk, hogy minden házbéremelés terhét tulajdonképen a legszegé­nyebb, voltaképen hajléktalan népréteg viseli. Ennek a tarthatatlan albérleti uzsorának egyszer már véget vethetne a népjóléti­ miniszter. Vártuk most is a májusi lakás­bérfizetést szabályozó rendelet kiadásakor az albérlők helyzeté­nek szabályozását. Hiába vártuk. Csupa virág most a város, csupa jókedv, ifjúság. Ezer színben kacag felénk az ezernyi május­ ág. Muzsika zeng, szól a nóta, virít a sok luftbalon. Bánatunkat, gondjainkat elfelejtjük e napon. Egyszer esik esztendőben május vidám elseje, Tavaszi mámorral, tűzzel teli a szív belseje, Kivilágos kivirradtig szól a nóta, áll a tánc... Azután egy esztendőn át újra jő a gond, a tánc. / v JA --v V ~ ' jt f - AJ/ / i l­ISys v5»\ XXX. évfolyam, 98. szám. Ára 800 korona Budapest 1925 május it péntek ^ POLITIKAI NAPILAP S A _ 7 EBI Sgsr'HH ' ■B m fejfjSl EiaHgft) Budapest, jv., gerlóczy­ utca u­. sz.: O- ELŐFIZETÉSI ÁRAI JJW1U Éhes vtjA. ffcrfej pjjvpg RkKh vSjaB. Í£Sw Szerkesztőeési telefon 137—51 I eete 10 órétől «"-• .bordv«. vidékén ptóijn* ||||fl& l|| vBbk B| H ||1 (j&f 5 ^ Kiadóbi^lalf Wef7M— 58. ^ 1 hSSKI ^ K H ram M mm mW iinB mm MM Mma fiókkiadóhivatalok: v„ Honvéd-.«, rtejjr—vr.------------------50000 ■ $lj 1 Hill IlB fe'a (Kám­én-. »rok). Telefon: 107-42. VII. kér.' Egyes szán­ata: ISftr: |­iSS? | Ili WP ||P d­fP ^Sjj?Mník Wm /'■■Layy \ - V*} Lehet,hogy elhalasztják a fővárosi választást Az ügyész súlyos vádja ellen Pesti május A csongrádi bombamerénylet flgne a táblán Három napig tart a tárgyalás • Ma a vádlottak és a tanúk vallomásait ismertették A csongrádi bombamerénylettel gya­núsított Sinkó László és társainak bűnügyét ma kezdte tárgyalni a buda­pesti Ítélőtábla. Mint ismeretes, a vád­lottakat a szolnoki törvényszék felmen­tette. A három napra tervezett főtárgyalás­ra alig bocsátottak ki belépőjegyeket, a tábla épületét azonban nagyobb rend­őri készültség szállta meg. Nyírő ta­nácselnök a személyi adatokra nézve kérdezi ki a vádlottakat, majd felol­vassák a szolnoki törvényszék felmentő ítéletét. Ezután Zachár István előadó­­bíró ismerteti a bombamerényletet és a vádlottak, valamint a tanúk vallomá­sát. A vádlottak legnagyobb része hét, nyolc, sőt kilenc vallomást is tett. Sinkó első vallomásában tagadott min­dent, de december 31-én már beismerte a­ bombamerényletet, Sinkó beismerte, hogy ő dobta a bombát a bálterembe Beismerő vallomásában Sinkó elmon­dotta, hogy Bölöni adta neki a bombát és azzal biztatta, hogy a bomba nem veszélyes, egész nyugodtan bedobhatja. Miután bedobta a bombát, elfutottak. A harmadik háznál voltak, mikor meg­történt az irtózatos robbanás. Ezután Piroskáék arra intették, hogy ne vál­laljon semmit, ha beviszik a rendőrség­re. Február 27-én aztán a vizsgálóbiró előtt visszavonta vallomását s arra hi­vatkozott, hogy a detektívek ijesztették és verték s­zóért tett beismerő vallo­mást. Bölöni is mindent tagadott a főtár­gyaláson, jóllehet a rendőrségen beis­merő vallomást tett. Azt állította, hogy a példátlan kínzások és fenyegetések hatám alatt ismerte be a bűnösséget. „Nem baj, ha húsz zsidó is megdöglik!" Fülöp Andor vallomásában mit sem akart tudni a bombamerényletről, csu­pán annyit ismert be, hogy december elsején a kereskedők báljára bűzbom­bát készítettek elő. Piroska György ajánlotta, hogy ekrazitot is tegyenek bele. Később azt vallotta, hogy decem­ber 26-án Piroska György ezt a kijelen­tést tette előtte: — Nem baj, ha erős is lesz a bomba, ha húsz zsidó is megdöglik bele. Piroskáék felszólítására a szilgráná­­tot tojásgránátba szerelte át és odaadta Bölöninek, aki viszont azt éjjel Sinkó­­nak adta át. Sinkó ezután Bölönivel együtt ment ki a kávéházból az utcára. Január 5-én Fülöp a vizsgálóbíró előtt is beismerte bűnösségét, azzal, hogy a fő cél nem ölés, hanem ijesztés volt. Március 3-án már visszavonta beismerő vallomását, azzal, hogy csak a fenyege­tések hatása alatt vallott. Piroska János az egész eljárás során állandóan tagadott. Sági lezsidózta a keresztény detektíveket . Ezután Sági vallomását ismerteti tíz előadó. -5 Egy csámpáé zsidó detektív

Next