Friss Ujság, 1925. május (30. évfolyam, 98-122. szám)
1925-05-01 / 98. szám
Az albérlő májusa Május virágos elsejére a pesti szegény ember szeretne kimenekülni a gondok ketrecéből, mi is szeretnénk békés, virágos szóval köszönteni a tavaszt, de amint a májusi köszöntő lendületébe kezdenénk, panaszos levelek halmazára esik a tekintetünk. Ennek a nagyvárosnak a legmostohább gyermekei, az albérlők teregetik ki ezekben a levelekben májusi keserűségüket. A Friss Újság nem hagyhatja szó nélkül, hogy a dolgozó szegény emberek százezreit hogyan szolgáltatja ki minden újabb lakásrendelet és minden újabb lakbéremelés az albérleti uzsorának. Heteken át visszhangzott ez a nagy város és visszhangzott az egész ország, hogy a társadalom összeroskad a majusi házbérek alatt. Fúrták, faragták a népjóléti minisztériumban az új lakbérfizetési ukázt, de senkinek nem jutott eszébe, hogy egyszer már kellő szociális érzékkel szabályozni kellene az albérlők helyzetét is. Végre is, ma a lakáskérdés szakértőinek számolniuk kell azzal, hogy Budapest és az ország városi népének jó negyven százaléka albérletben lakik. Éppen a legkisebb keresetű és a legjobban kiuzsorázott családok és magányos munkások szorulnak albérleti zugokba és bérelt ágyakra. Minden józan szociálpolitikai belátás azt parancsolná, hogy a társadalom e leggyengébb rétegét mentsük meg a lakásuzsorától. Ehelyett azt látjuk,hogy még az egy szoba, konyhás főbérlő összehasonlíthatlan szerencsés helyzetben van az albérlővel szemben, amikor átlag 800.000 koronás házbérrel __ megússza a májusi házbéremelést, míg az albérlő egy kietlen ágy használatáért 1.500.000 koronát fizet három hónapra. Ha számba veszszük, hogy a nagyobb lakásokkal rendelkező főbérlők egy nagy kontingense éppen az albérleti viszony rendezetlen volta miatt abban a szerencsés helyzetben van még mindig, hogy az emelkedő házbérterheket minden lelkiismeretfurdalás nélkül áthárítja az albérlőre s azzal segít magán, hogy a felesleges szobáját uzsoraáron kiadja, elmondhatjuk, hogy minden házbéremelés terhét tulajdonképen a legszegényebb, voltaképen hajléktalan népréteg viseli. Ennek a tarthatatlan albérleti uzsorának egyszer már véget vethetne a népjóléti miniszter. Vártuk most is a májusi lakásbérfizetést szabályozó rendelet kiadásakor az albérlők helyzetének szabályozását. Hiába vártuk. Csupa virág most a város, csupa jókedv, ifjúság. Ezer színben kacag felénk az ezernyi május ág. Muzsika zeng, szól a nóta, virít a sok luftbalon. Bánatunkat, gondjainkat elfelejtjük e napon. Egyszer esik esztendőben május vidám elseje, Tavaszi mámorral, tűzzel teli a szív belseje, Kivilágos kivirradtig szól a nóta, áll a tánc... Azután egy esztendőn át újra jő a gond, a tánc. / v JA --v V ~ ' jt f - AJ/ / i lISys v5»\ XXX. évfolyam, 98. szám. Ára 800 korona Budapest 1925 május it péntek ^ POLITIKAI NAPILAP S A _ 7 EBI Sgsr'HH ' ■B m fejfjSl EiaHgft) Budapest, jv., gerlóczy utca u. sz.: O- ELŐFIZETÉSI ÁRAI JJW1U Éhes vtjA. ffcrfej pjjvpg RkKh vSjaB. Í£Sw Szerkesztőeési telefon 137—51 I eete 10 órétől «"-• .bordv«. vidékén ptóijn* ||||fl& l|| vBbk B| H ||1 (j&f 5 ^ Kiadóbi^lalf Wef7M— 58. ^ 1 hSSKI ^ K H ram M mm mW iinB mm MM Mma fiókkiadóhivatalok: v„ Honvéd-.«, rtejjr—vr.------------------50000 ■ $lj 1 Hill IlB fe'a (Kámén-. »rok). Telefon: 107-42. VII. kér.' Egyes szánata: ISftr: |iSS? | Ili WP ||P dfP ^Sjj?Mník Wm /'■■Layy \ - V*} Lehet,hogy elhalasztják a fővárosi választást Az ügyész súlyos vádja ellen Pesti május A csongrádi bombamerénylet flgne a táblán Három napig tart a tárgyalás • Ma a vádlottak és a tanúk vallomásait ismertették A csongrádi bombamerénylettel gyanúsított Sinkó László és társainak bűnügyét ma kezdte tárgyalni a budapesti Ítélőtábla. Mint ismeretes, a vádlottakat a szolnoki törvényszék felmentette. A három napra tervezett főtárgyalásra alig bocsátottak ki belépőjegyeket, a tábla épületét azonban nagyobb rendőri készültség szállta meg. Nyírő tanácselnök a személyi adatokra nézve kérdezi ki a vádlottakat, majd felolvassák a szolnoki törvényszék felmentő ítéletét. Ezután Zachár István előadóbíró ismerteti a bombamerényletet és a vádlottak, valamint a tanúk vallomását. A vádlottak legnagyobb része hét, nyolc, sőt kilenc vallomást is tett. Sinkó első vallomásában tagadott mindent, de december 31-én már beismerte a bombamerényletet, Sinkó beismerte, hogy ő dobta a bombát a bálterembe Beismerő vallomásában Sinkó elmondotta, hogy Bölöni adta neki a bombát és azzal biztatta, hogy a bomba nem veszélyes, egész nyugodtan bedobhatja. Miután bedobta a bombát, elfutottak. A harmadik háznál voltak, mikor megtörtént az irtózatos robbanás. Ezután Piroskáék arra intették, hogy ne vállaljon semmit, ha beviszik a rendőrségre. Február 27-én aztán a vizsgálóbiró előtt visszavonta vallomását s arra hivatkozott, hogy a detektívek ijesztették és verték szóért tett beismerő vallomást. Bölöni is mindent tagadott a főtárgyaláson, jóllehet a rendőrségen beismerő vallomást tett. Azt állította, hogy a példátlan kínzások és fenyegetések hatám alatt ismerte be a bűnösséget. „Nem baj, ha húsz zsidó is megdöglik!" Fülöp Andor vallomásában mit sem akart tudni a bombamerényletről, csupán annyit ismert be, hogy december elsején a kereskedők báljára bűzbombát készítettek elő. Piroska György ajánlotta, hogy ekrazitot is tegyenek bele. Később azt vallotta, hogy december 26-án Piroska György ezt a kijelentést tette előtte: — Nem baj, ha erős is lesz a bomba, ha húsz zsidó is megdöglik bele. Piroskáék felszólítására a szilgránátot tojásgránátba szerelte át és odaadta Bölöninek, aki viszont azt éjjel Sinkónak adta át. Sinkó ezután Bölönivel együtt ment ki a kávéházból az utcára. Január 5-én Fülöp a vizsgálóbíró előtt is beismerte bűnösségét, azzal, hogy a fő cél nem ölés, hanem ijesztés volt. Március 3-án már visszavonta beismerő vallomását, azzal, hogy csak a fenyegetések hatása alatt vallott. Piroska János az egész eljárás során állandóan tagadott. Sági lezsidózta a keresztény detektíveket . Ezután Sági vallomását ismerteti tíz előadó. -5 Egy csámpáé zsidó detektív