Friss Ujság, 1925. június (30. évfolyam, 123-143. szám)

1925-06-03 / 123. szám

­­ dották — első dolguk, hogy reggel el­­­olvassák a Friss Újságot és benne az őket érdeklő hirdetéseket. A kereseti viszonyokról volt ezután szó. Sajnos, nagyon rosszul fizetik őket. Heti 200—250 ezer korona napszámjöve­delem már a jobbak közé számít. Bár­mily különösnek hangzik, a kubikosok is az átkozott pénzviszonyok és a sza­nálással járó gazdasági bajok miatt pa­naszkodnak. — Nagy a szegénység közöttünk —­ mondották — és így nem lehet csodál­kozni, hogy sokan még csempész utakon is megkísérlik a kivándorlást. Főleg Romániába és Szerbiába vándorolnak, de volt már olyan kubikos csapat is, amely Franciaországba vándorolt ki. — Aztán visszatérnek-e ezek valaha a hazájukba? — kérdeztük.­­ — Aligha. Aki egyszer olyan mesz­szire vándorolt, az már elveszett a ha­zára nézve. Ezért volna szükséges, hogy az illetékesek észrevegyék ami nagy-nagy nyomorúságunkat is. Ezzel a méla akkorddal végződött a­­ beszélgetés. Eltávoztunk s a kubikosok visszafeküdtek a kiteregetett gubára­ , várni a munkáltató képében megjelenő jószerencsét, hogy egy kis szárazke­nyérhez juttassa őket. 4 vinne a kezében, ezzel biztosíthatja magát az árusok további kínálgatása ellen.­ De még így sem egészen. A piac olcsóbbodása egyébként még két irányban mutatkozik meglepő arány­ban. Az egyik a baromfipiacon erősen zuhanó libaár. A fiatal libákat­­a pün­kösdi ünnepek előtt darabonként 130—150 ezer koronáért kínálták. Ma élelmes ember párját is megkapja 160.000 koro­náért. Ez nem jelenti azt, hogy nem kérik a régi árakat. De hihetetlenül so­kat engednek az árakból. Az egyik kofa tisztelettel meg is jegyezte: — Kérem, én ennyit kérek és most az nr ajánljon, majd csak megegyezünk va­lahogy. A másik lényeges olcsóbbodás az új­­krumpli árában mutatkozik. Pünkösd előtt az újkrumpli ára 10—12.000 korona volt és csak zsáktételben kínálták 7000 koronáért A Garay-téri piacon kedden reggel az újkrumpli ára 6—8000 korona, a kilónkénti árusítás mellett is. Általá­ban véve a piacon, a vevők között, az a hangulat kezd uralkodóvá válni, hogy ha bizonyos cikkek áraiban ily szédüle­tes áresés mutatkozhatik, miért ne ra­gadhatna ez át sok más élelmiszerre is. Így nagyon sokan remélik, hogy a várva-várt olcsóbbodás végre mégis csak elkövetkezik a húsárakban is. )( Király lett Budapest 25 km-es baj­noka. A pünikösdvasárnapi BBTE verse­nyén Somfay végleg megnyerte a triat­­lont, míg másnap, az ESC versenyen Király a 25 km-es bajnokságot gyenge idővel, de nagy fölénnyel nyerte meg. )( Ludovikások nyerték a „magyar Oxford-Cambridge“-t, amely vasárnap a nyílt Dunán 4 kilométeres távolságon folyt le. Eredmény: 1. LASE 13 p. 41 mp. 2. MEC. 3. Tudományegyetem. Nagy meglepetés!­­( Az MTK 4:0 arányban nyerte meg utolsó bajnoki meccsét. Pünkösd vasár­napi bajnoki mérkőzésén a KAC ellen feltűnően jó formában játszott az MTK­ tartalékos együttese és formás küzdelem után 4:0 arányban verte meg a lelkes kispestieket. — Ugyancsak érdekes volt, az UTE—Kecskeméti AG kupamérkőzés, amelyet csak azért tudott az újpesti csa­pat megnyerni, mert a vidéki klub rutin hiánya következtében nem tudta biztosí­tani a már kezében tartott eredményt és az utolsó percekben kapott két góllal 4:3 arányban vesztette el a 3:2-re javára álló mérkőzést.­­ Kellemes meglepetést keltett a Szegedi AC-nak a bécsi Wa­­cker­ rel való eldöntetlen küzdelme. 1:1. a közönség már nem ki­váncsi a faikraismerkőzéé­sekre ötezer ember jelent meg a Viktória­ Ziskov-meccsen Üres páholyok és üres nézőtér előtt zajlott le pünkösd futballsportja. Alig ötezer ember jelent meg a Viktória Ziskov, UTE, valamint az MTI­ mérkő­zésén. A híres cseh csapat valóságos is­kolajátékkal lepte meg a közönséget, sőt még a magyar csapatokat is. Pon­tos, rövid passzaik, villámgyors ráme­­néseik élvezetes játékot nyújtottak, a kapu előtt azonban tétováztak s ennek köszönhetik mindkét napi vereségüket. Az MTK és UTE bár imponáló gól­arányban győzött, jobb nem volt s in­kább csak szerencsésebb vetélytársnak bizonyult. A cseh csapatnak az UTE- val való küzdelme 3:1 (3:0) gólarány­ban végződött, Priboj 2, Török egy gólt lőtt. A második félidőben az UTE ellen megítélt 11-est a kapus kiöklözte, de a csehek Hogar II. révén azonnal gólt lőttek. Hétfőn az MTK volt a Viktória Ziskov ellenfele. A bajnokcsapat szür­kén és unottan játszott s ennek tulaj­donítható, hogy az első félidőben a cse­hek kiegyenlíteni, sőt jó ideig vezetni is tudtak. Az első gólt Opata, a csehekét Kovák, majd Hoyer, a kiegyenlítőt Jeney lőtte. Szünet után állandóan hul­lámzó játék folyt. A 17-ik percben Rebró szép beadását Orth, tíz perc múlva pedig Braun juttatta Opatát ered­ményes lövéshez (4:2). )( Az egriek nemzetközi úszóversenye. Az egri uszoda felavatásán Eger intel­ligenciája teljes számban megjelent. A külföldi versenyzők közül csak Dahlem jelent meg, hogy revancheot vegyen Bitskeyn. Dahlem győzött is a 100 m-es hátúsztásban, ellenben Eger és a magyar úszósport büszkeségétől, Báránytól ki­kapott. Dahlem ideje 1 p 16.2 mp. A 100 m-es gyorsúszásban Bárány 1 p 02 mp alatt másfél méterrel hagyta maga mögött Dahlemet. Pünkösd másodnapján a BEAC is ren­dezett úszóversenyt, amely azonban meglepetést nem hozott. 200 m-en Ko­­fsiday 3.20 p alatt győzött, míg a 100 m-es gyorsúszásban Magyar 1 . 05 mp-es időt ért el. A hölgyek versenyélén Vá­mos Rózsi megismételte múltkori győ­zelmét. )­ Kerékpáros távverseny Budapest és Székesfehérvár között. Budapest székes­­fővárosi vándordíjáért vasárnap verse­nyeztek a főv­áros kerékpárosai. Mint­egy 400-an álltak starthoz, egyénileg Reichert győzött 1 ó 33 p 46 mp alatt. Második Bécs, harmadik Bouska. A csapatversenyt a Világosság KK nyerte meg. )( Egy szegedi atléta 187 cm-t ugrott. Orbán, az egykori budapesti atléta teg­nap a szegediek atlétikai versenyén a magasugráson 187 cm-t ugrott. Évek óta nem volt ilyen kitűnő eredmény a magyar vidéki atlétikában, sőt Gáspár­nak­­ is csak egyszer sikerült tavaly 187 cm-t ugrania. Tranger ugyancsak figye­lemre méltó eredményt ért el, 180 cm magas és 6.55 cm-es távolugrásival. FRISS ÚJSÁG 1925 június 3. Egy halálra kell sziget Az Atlanti tengernek a német és az angol partok közé eső részén emelkedik ki a habok közül a kicsiny Helgoland sziget. Ez a világhírű üdülőhely néhány év előtt még a­­németeké volt, de a há­ború alatt­­az angolok vették birtokuk­­­ba. A sziklás kis­ szigetre szomorú sors vár. A tenger napról-napra lassan, de szüntelenül apasztja Helgoland terüle­tét, amely pár száz év múltán előrelát­­hatóan végképen eltűnik az óceánban. Képünkön jól látható, hogy a hullá­mok már csaknem a házakig érnek. A jobb sarokban lévő kép azt mutatja, amint a víztől elmállasz­tott hatalmas szikladarabok a tengerbe zuhannak. Pásztortü­zek a pesti éjszakában Kubikos börze a Teleki-téri handle-börze mellett — Talicská­val az Alföldről Budapestre — Hetekig elvárakoznak, amig álláshoz jutnak — A Friss Újság akciójától várják helyze­tük javítását A Teleki-téri ószeres tőzsde ütött­­kopott épületének Köztemető-útra néző oldala mellett van a kubikos-tőzsde. Mindennap korán reggeltől késő estig, szép időben, rossz időben subába burko­lózva, vagy az összehajtogatott subán, napsütött arcú magyarok üldögélnek. Előttük a taligájuk, benne kapa, fejsze, vagy kőtörő-kalapács, — már aszerint, ki, milyen mesterségre akar szegődni. Csongrád, Szentes, Mezőtúr környéké­ről kerültek ide, a Teleki-téri handló­­börze mögé a kubikos emberek. Az utat a legtöbben, nem egyszerre tették meg. Elszegődtek időközben mindig messzebb­re szülővárosuktól, míg aztán a végén a talicskákkal megérkeztek ide, Buda­pestre. — Aztán, jutnak-e munkához­? — kér­deztük az egyik mezőtúri kubikost, Verő Gergely Istvánt, aki hosszúszárú cseréppipájával a szájában ezt a felvi­lágosítást adta: — Bizony, hitvány ami magunk-féle földmunkás élete. Munka nincs sem a vidéken, sem Budapesten. — És mennyi ideje várakoznak már itt munkára? — Immár a második hete. — Hol halnak közben? — Itt, a talicskánk mellett, a szabad ég alatt. Megtudtuk aztán, hogy ez valóban így is van. A kubikos magyaroknak nem telik házbérre és kovártélyra. De ha telnék is, akkor sem laknának négy fal között nyáron. A Teleki-téren csak azt a szabad ég alatti életet folytatják, mint amit az Alföldön élnek, amikor utakat építenek, földet munkálnak stb. Amikor a Teleki-tér fölött kigyúl­­nak az ég csillagai, a kubikosok pász­­tortüzeket gyújtanak, — persze jó messze a gyúlékony handlé-tőzsdétől és fabódéktól. Három lábon álló vaskondér­­ban megfőzik a zupát, amelybe manap­ság ritkán tellik húsféle. Inkább burgo­nyalevest, borsólevest, meg miegyebeket esznek. Most, pünkösdkor hazai is ke­rült a kondérba; — oldalas, szalonna és kolbász is. Italféle ritkán adódik. Néhanapján egy-egy pohár sörrel öblö­getik le a torkukat.. A velük való beszélgetés azonban mindig visszakanyarodik oda, hogy nincs munka. Csak a nyarat szeretnék kihúzni az aratásig. Abban a reményben jöttek Budapestre, hogy a kormány meg­kezdi a közmunkákat. Az egyik embe­rük biztató híreket kapott egy úgyneve­zett munkásvállal­kozótól, de ezek a hí­rek befagytak, dacára a kánikulai me­legnek. — Kik azok a munkásvállalkozók? — kérdezzük. — Akik a kubikosokat szerződtetik — felelték. A munkás­vállalkozónak 100—200 ku­bikossal van megállapodása. Azelőtt a munkásvállalkozónak fizették ki a mun­kaadók a kubikosok bérét s ezen a ré­ven sokszor károsodás érte a munkáso­kat. Nem egyszer megtörtént, hogy a munkás­vállalkozó a kubikosok egész heti keresetével a zsebében, megszökött. Emiatt ma már megszűnt a régi patriar­chális szokás: a vállalkozó nem veheti fel a fizetéseket, a kubikosok fizetik őt meg a fáradozásáért. Amikor a kubikusok megtudták, hogy a Friss Újság képviseletében kerestük fel őket, hálásan említették, hogy ez a lap már­is többüket keresethez jutta­tott. Szorgalmasan olvasgatják ugyanis a Friss Újság ama hirdetéseit, amelyek­ben mezőgazdasági munkásokat keres­nek a gazdák, uradalmak és földmunká­­sokat a vállalkozók. Ma már a mo. m­mis a híreké JUNIUS A Meteorológiai Intéz JUNIUS zet jelenti: Hazánkban­ az idő többnyire derült és igen meleg. A hő-­­ mérséklet kevés kivé­tellel mindenütt elérte a 30 fokot. Zivataros Szerda esőt (1—12 milliméte­ R kát. és prot. hng) Karcagi 1, Egerből Klotid kánt. és­ Ercsiből jelentettek. Jóslat: Zivatarra hajló ■ a mai sim­ai idő, később a meleg csökkenése várható. — Budapest mai déli hőmérséklete 30 fok­­. Hétfőn délután temették el Heinrich­ Ferenc volt kereskedelmi minisztert nagy részvét mellett, a kormány nevé­ben a simai Vass József miniszterelnök­­helyettes mondott gyászbeszédet. , Hong-Csauban (Délkína) 600 katona fel­lázadt. A legtöbb tisztet meggyilkolták, a többi a makaói portugál territórium terü­letére menekült. Hatvan lázadót agyon­lőttek. Amundsen és útitársai eddigi feltevé­sek szerint a sarkvidék ismeretlen he­lyén leszálltak s valószínű, hogy a le­szálláskor megsérült repülőgépeken nem térhetnek vissza a Fram kisérőhajóra, ha­­nem csak gyalog. Ez esetben közel ezer kilométeres gyalogutat kell a hős repü­lőknek a jégmezőn megtenniök. A magyar korona zárlata ma Zürich­ben 0.007275, az osztrák koronáé 0.007280 volt. Egy aranykorona a dollár hivatalos jegyzésének pénzárfolyamán számítva egyenlő volt 14.378 és egynegyed papír­­koronával. 3 Szerda­i kát. és prot. Klotid iránt. A leépítés Ezt a beteg, rossz magyar szót is sze­rencsétlen gazdaságpolitikánknak kö­szönhetjük. A csonka ország iparát, ke­reskedelmét addig terhelték, míg a vál­lalatok roskadozni kezdtek és bekövet­kezett a B-listák divatja a bankoknál és gyárválalatoknál is. Itt pedig nem­ úgy áll a dolog, mint az állami admi­nisztrációnál, ahol a sok ember miatt nehézkes a munka. Az iparban a több ember dolgoztatása jelentené a többter­melést és a nagyobb teherbírást. De szomorú divat lett a leépítés, a munka megállítása. Ha végig nézünk az elmúlt hónapok statisztikáján a legnagyobb létszámredukciót a vasiparban hajtották végre. Elbocsátották a dolgozó munkás­ság 15 százalékát, vagyis negyvenezer munkásból 6000 vált munkanélkülivé. Ugyanakkor elbocsátottak négyezer vas­gyári tisztviselőből négyszázat. A nem­rég még versenyképes magyar vasipar, igy törpü­l lassan s még ez sem elég, most június elsején újabb redukciót haj­tottak végre a gyáriparban. Meddig űzik ezt az öngyilkos gazdálkodást a gyár­­vállalatok? Állítólag már útban van a beruházási hitel s megindul az építke­zésben a munka. Most tehát a gyárvál­lalatoknak is a munka megindítására kellene készülődniük, nem pedig a te­hetetlen lemondás rendszerét tovább építeni. Elég volt a leépítés kishitű, be­teg divatjából. Tízezer munkanélküli ipari munkás óriási kallódó nemzeti va­gyon s az államnak módot kell találnia, hogy az­ ötven arany milliós beruházsó.

Next