Friss Ujság, 1925. szeptember (30. évfolyam, 195-217. szám)

1925-09-01 / 195. szám

2 gett, százalékos haszonrészesedésre. A két unokatestvér még aznap bement Sátoraljaújhelyre és ott kezdték meg a hamis milliósok terjesztését. Schwarcz bútornagykereskedőnél próbálkozott elő­ször Friedlander Sámuel, aki régi isme­rőse volt a kereskedőnek. Friedlander előadta, hogy nősül, nagy hozományt kap, megszállott területről származó menyasszonyával és hogy most bútort szeretne vásárolni jövendő háztartása számára. Ki is választott egy szép lakás­berendezést, amelyért 9 millió koronát adott át foglalóul Schwarcz bútorkeres­kedőnek, csupa milliós bankjegyekben. A kereskedő azonban gyanúsaknak ta­lálta a bankjegyeket. Főként az tűnt fel neki, hogy nem volt rajtuk piros sorszá­mozás. Visszaadta tehát a bankjegyeket Friedlandernek, aki felháborodva tilta­kozott ez ellen és azzal távozott, hogy ezek után nem vásárol itt butort, hanem majd „tisztességesebb" kereskedőt fog felkeresni. Kliséket egy újpesti pénzhamisító tár­saság részére készítették. Az első klisé nem sikerült teljesen, mert hiányzott róla a piros szám s ekkor az újpesti banda utasítására újabb, tökéletesebb klisét készítettek. Az ezzel nyomott, má­sodik kibocsátású ham­is bankjegyből fedeztek fel Szolnokon szombaton né­hány darabot. Kövesdit­ és Vasit, akik szerint eddig 260 darab hamis milliós került forga­lomba, beszállították erős fedezettel a pestvidéki királyi törvényszék foghá­zába. A klisékészítők említést tettek egy harmadik társukról is, akinek nevét azonban semmik­épen sem hajlandók el­árulni. Úgy látszik, ez volt a banda vezé­re, az egész pénzhamisítási művelet szellemi irányítója, de valahogy tudo­mást szerzett arról, hogy a nyomukban vannak s mielőtt még a vizsgálóbíró a detektivekkel együtt Madarasra érkezett, sikerült megszöknie. Egyes adatok arra mutatnak, hogy már át is lépte a ha­tárt. A Madarason végzett nyomozás ered­­ményeképen a nyomozó hatóságok­­vég­leges sikert értek el: Újpesten egyhe­tes kutatás után sikerült fölfedezni a pénzhamisító banda műhelyét a nyomó­géppel, az összes klisékkel, festékkel és papírral. Sőt szombaton már három tag­ját is kézrekerítették a pénzhamisító bandának, amelynek kitűnő szervezete volt. A terjesztést három főbizományos végezte százalékos haszonra s ezek a főbizományosok egész sereg alvállalko­zót foglalkoztattak. Egyik ily'kisebb vál­lalkozó volt Friedlander Frigyes is, aki viszont unokatestvérével akart együtt operálni s az ő kudarcuk adta meg az első nyomot a hamisítók fölfedezéséhez. Budapesten is forgalomba ke­rültek a hamis milliósok Ma délután a budapesti 70-es postahi­vatal megbízottja átadott a rendőrségnek egy milliós bankjegyet, amelyről kétsé­get kizáróan megállapították, hogy ha­misítvány , hogy valószínűleg a mada­rasi bankjegyhamisító gyárból szárma­zik. A rendőrségen jegyzőkönyvet vettek föl az esetről, amelyből kiderül,­­ hogy immár Budapesten is forgalomba hozták a hamisított milliós bankjegyeket. Elégetett hamis milliós bankók A nem sikerült próbálkozás után Friedlander Sámuel egyenesen a Sá­toraljaújhelyi Belvárosi Bankba ment, ahol felkereste Bettelheim Sándor igaz­gatót, akinek kijelentette, hogy törlesz­teni­ akar­ja a banknál levő kölcsönét. A bankigazgató leküldte Friedlandert a pénztárhoz, ahol az szintén a hamis bankjegyekkel akart fizetni. A pénz­táros azonban ugyancsak gyanús­nak találta a milliósokat és visszaküldte Friedlandert Bettelheim igazgatóhoz, ki­jelentvén, hogy csak az igazgató utasí­tására fogadja el a bankjegyeket. Fried­lander a másodszori sikertelen elhelye­zési kísérlet után megrémült és őszintén bevallott mindent Bettelheim igazgató­nak, akitől tanácsot kért, hogy mit te­gyen a hamis bankjegyekkel? Friedlander vallomása szerint a bank­­igazgató azt ajánlotta neki, hogy égesse el a milliósokat. Ezzel Friedlander tá­vozott és otthagyta állítólag a hamis bankjegyeket, Bettelheim igazgatónál, a­ki még Friedlander távozása közben, ön­gyújtóval meggyújtott­a és elégette a milliósokat. Friedlander azonban nem juthatott haza a lakására, Olaszliszkára, mert a városban akkorára hire futott, hogy hamis milliósokat akart beváltani, s a csendőrök letartóztatták az állomá­son. Pénzt ekkor már nera találtak nála. Az újpesti Friedlander el­sütött néhány hamis bankót A csodarabbi fiának, Friedlander Sá­muelnek unokafivére, az újpesti Fried­lander Frigyes ezenközben több szeren­csével dolgozott. A városban és a kör­nyéken operált, szeszt, cukrot és mi­egyebeket vásárolt és mindenütt hamis milliósokkal fizetett. Amikor azonban meghallotta unokatestvére letartózta­tását, azonnal megszüntette a vásárlást és elmenekült Újpestre. Magával vitt kézitáskájában egy köteg első kibocsá­­tású hamis millióst is, amit Friedlander Sámuelnak adott át, de ez a bútorkeres­kedőnél tett sikertelen elhelyezési kísér­let után visszaadott neki. Friedlander beismerő vallomása után vették őrizetbe Friedlander Frigyest , tanuk vallomása igazolja, hogy a cso­darabbi fia igazat mondott, amikor unokafivérét jelölte meg bűntársa gya­nánt. Jóllehet Friedlander Frigyes még mindig tagad és mit sem akar tudni arról, hogy a milliós hamisítványok ter­jesztésére biztatta unokafivérét. Friedb­inder Sámuel vallomása alapján a vizsgálóbíró Sátoraljaújhelyen kihall­gatta Bettelheim bankigazgatót is, aki ellen bűnpártolás cílén indult meg az eljárás, tekintettel arra, hogy a millió­sokat, holott tudott azok hamis voltáról, elégette és terjesztőjüket futni engedte ahelyett, hogy azonnal jelentette volna az esetet a hatóságoknak. 260 darab hamis milliós ban­kót hozott forgalomba a ma­­darasi bankógyár A sátoraljaújhelyi nyomozással párhu­zamosan folyt a nyomozás a madarasi bankógyártók ügyében is s az itt vég­zett nyomozás is nagy sikert hozott. Elfogták a hamis bankjegyek klisé­­i készítőit, Kövesdi Ferenc , és Vass J­ó­­­zsef jómódú madarasi lakosok személyé­ben.Kövesdi és Vasi töredelmes beismerő vallomást tettek; elmondták, hogy a Dr. SPRANGER*féle go­­ly ház! feestőcs . T­indenütt kssható. Mrtkík­ : TÖRÖK JÓZSEF Rt. ryGgr»*«rtkr», Wmit VI* WteterniwAfc FRISS ÚJSÁG 1925 szeptember IV Czegléd nagy ünnepe Horthy Miklós kormányzó nyitotta meg a czeglédi kiállítást — A kormányzó a magyar rög szeretetére buzdítja az Alföld népét — A Friss Újság kiküldött tudósítójától — Czegléd, augusztus 31. Hármas ünnepet ült Cegléd városa va­sárnap: a jubiláns kiállítás megnyitása, a Kultur-palota alapkőletétele és a Sport-telep felavatása. Czegléd ünnepének főpontja Horthy kormányzó látogatása volt, aki lelkes szavakkal nyitotta meg a kiállítást. A kormányzó szemlét tartott a kivonult csendőrdíszszázad és az északi pestvár­megyei vitézi szék egyenruhás tagjai fölött. Sárkány Gyula polgármester üdvö­zölte a kormányzót, aki ezekkel a sza­vakkal köszönte meg az üdvözlést: — Köszönöm polgármester úr meleg­­vözlő szavait. Az újjáépítés útja a nemzet szellemi, fizikai és gazdasági erőinek fejlesztése és egyesítése. Talpra­­állásunkba vetett hitemet nagy b­án erősíti az, amit Czegléd né­pének a haza földjéhez való ragaszko­dásáról, a mezőgazdasági munka iránt érzett szeretetéről régebben is tudtam és újabban is hallok. Több mint egy órás körséta után hagyta el a kormányzó a kiállítás terü­letét és kíséretével együtt az ipartestü­let épülő kulturházához hajtatott, mely­nek alapkövét a kormányzó jelenlétében rakták le. Az ipartestület nevében Rónai János ipartestületi elnök mondotta az üdvözlő beszédét, amelyre a kor­mányzó a következőképen válaszolt: — Mai szegénységünkben legnagyobb tőkénk nemzeti kultúránk. Ezt senki sem veheti el tőlünk. Törhetetlen aka­rattal, minden erőnkkel arra kell töre­kednünk, hogy a mi nagy szellemi tő­kénket, nemzeti kultúránkat megőrizzük, sőt azt minél gazdagabbá, értékesebbé tegyük. A kormányzó szavai végeztével kala­páccsal háromszor megütötte az elhelye­zett alapkövet. Utána a kormányzó meg­tekintette az épülő kultúrpalotát. A pa­lota épülő színpadán az ipartestület tag­jainak leányai élőképet mutattak be, me­lyet a közönség nagy tetszéssel foga­dott Kovács Martid czeglédi úrileány Z. Adria Mátyás alkalmi költeményét szavalta el a kormányzónak. Az ünnepségről a kormányzó a város­házára hajtatott, ahol egy külön terem­ben a helyőrség tisztikarának tisztelgé­sét fogadta, majd részt vett a tisztele­tére rendezett 250 terítékes díszebéden, amelyen Sárkány Gyula polgármester köszöntötte fel. Az ebédet a czeglédi úriasszonyok szolgálták fel, élükön Unghváry Józsefnéval. Délután 3 órakor volt a MOVE-sport­­telep ünnepélyes felavatása. 500 ver­senyző sorakozott fel a kormányzó előtt. Az üdvözlő beszédekre a kormányzó meleg szavakkal válaszolt. A verseny­számok megkezdése előtt a kományzó elé vezették Bárány Ist­vánt, a híres egri úszót. A kormányzó felemelte az előtte levő asztalról a ju­talomtárgyak között elhelyezett, nemzeti színű szalaggal övezett cserfalomb ko­szorút és átadta azt Bárány Istvánnak, majd hosszasan, barátságosan elbeszél­getett vele és meleg kézszorítással bú­csúzott tőle. A verseny alatt a ceglédi helyőrség zenekara hangversenyezett, a ceglédi Lyra-dalegyesület pedig, amelyben egye­­temi ifjak vesznek részt, hazafias, dalo­kat adtak elő. Délután volt még az ipartest­ület székházában a munkásbizto­­sító pénztár igazgatóinak a kongres­szusa. A kormányzó hosszabb időt töltött a versenypályán, majd az állomásra ha­jta­tott és különvonatával visszautazott Gödöllőre. Ahogy kijövünk a kiállítás ipari ré­széből, a tornacsarnokból, szembe , talál­juk magunkat az Unghváry László fa­iskola, szőlő- és borgazdasági részvény­társasá­g csodaszép pavillonjával és kertjével, amely a százszinti ősz száz­­szinti virágaival valósággal elragadtatja a nézőt és a tornateremből kilépő kor­mányzó urat és kíséretét a színek gyö­nyörű összhatása, a kert elbűvölő bájos­sága, a sok-sok száz virág, szinte meg­állásra kényszeríti. A kormányzó urat Unghváry László vezérigazgató és fele­sége és özv. Unghváry Lászlóné fogad­ják és kalauzolják végig a pázsitos után, ahol a kormányzó úr és kísérete megszemléli a virágokat, a kertet és a cégnek legmagasabb elismerését fejezi ki. A pavillont és a kerti utat két im­pozáns és óriási hordókból emelt magas torony zárja be, amely a maga nagy méreteiben rendkívül megkapó és szem­betűnő képet nyújt és állandóan a cso­dálkozó nézők százai állják körül. Itt látható még a cég gyönyörű gyümölcsfa kiállítása is. Valami csodaszert­ kultúra az, amelynek segítségével a gyümölcs­fákat a cég neveli és gúla, pyramis, legyező, füzér alakban állítja ki. A cég gyümölcsészete és korosztálya az első emeleten képviselteti magát, ahol egy egész nagy termet megtölt szebbnél­­szebb, elsőrangúan csomagolt gyümöl­cseivel, továbbá palack- és hordó borai­val. A kiállítás fáradhatatlan szervezője Unghváry Lászlóné mindenütt ott van és szeretetreméltó kedvességével min­denkit lebilincsel. Amint láttuk, a cég már az első na­pon több nagyobb üzletet kötött a kiál­lításon. ASTHHA ésJJJI astMb Wilwitt kaphatói Pórakt­ár: 7Bz6k JDa—f ■*•7. gyógyszertárig Budapest, YL, Király­ utca 12.0. Vágó csizmái legjobbak ! Minden saját készítmény! Tissti csizmák boxbőrből, kemény vagy panaszárral K 650 ezertől feljebb. Man- ISBBIB 3§ kiscsizmák erőt tehénbor, fekete­­az3r [m|É barna, strapára K 450 ezertől 550 ezerig. v8 Halinacsizmák magas, barna, tehénbor |fH&rg­ m bőrözéssel K 450 ezerig. Munkásbakan­csok erős tehén bőrből K 140 ezertől 180 JSSHEl 5 ezerig. Férfi fűzős vagy enggos cipők ImSS­iH erős box- vagy tehénbőrből K 225 ezer­től 250 ezerig­ Női Regatta vagy Spanglis boxbőrből K 190 ezer. Magas­ JlPolP & szárú K 250 ezerig. Női díszes szabású jESJJpSR js lakk v. antilop spanglis, legszebb .jSESöá kivitelben K 280 ezer.­­[ Vágó B. Budapest, VIII., K*n­o. II. — Vidékié postás inMífisJ tilíte, tm m­ííM»­iösíMtf. Az áradó Duna holnap dzlutón önti el a pesti rakpartot Óbudán, az Aranyárok környékén vízáradás várható A Duna vízállásának emelkedése az elmúlt huszonnégy órában tovább foly­tatódott. A legutóbbi mérésekkel szem­ben ma reggel tíz órakor már 4,58 mé­teres vízállást mértek s ennek, vala­mint a beérkezett jelentéseknek figye­lembevételével az illetékes árvédelmi hatóságok a legmagasabb vízállás bekö­vetkezését most már nem — mint jelez­tük — szerdára, hanem csütörtökre várják. A folyó felső szakaszairól ma érkezett jelentések szerint az áradás Bécsben már túl van a tetőfokon és 3,76 méteres tetőzés után megkezdődött a lassú apa­dás. A legutóbbi bécsi mérések már 3,58 méteres magasságot mutattak. Pozsony­ban még tovább tart az áradás, sőt a legutóbbi mérések egyelőre rohamos emelkedésről tesznek bizonyságot. Budapesten — mint említettük — 468 métert mértek, ami azt jelenti, hogy az alsó rakodópartoknál már csak körül­belül negyven centiméterrel alacso­nyabb a megáradt folyó vize. A főváros árvízvédelmi osztályán az alsó rakodó­partok elöntését holnap estig várják. Az eddigi számítások szerint a főváros­ban 5­80 méter lesz a Duna legmaga­sabb vízállása, tehát az alsó rakodópartokat körülbelül húsz centiméter magasságú vízré­­teg fogja borítani. A főváros árvízvédelmi osztályának kiküldöttei ma reggel Zaitz László mű­szaki tanácsos vezetésével végigjárták a budai rakodópartokat és gondoskod­tak arról, hogy az ott fölállított árvíz­védelmi szivattyúk, amint szükséges, azonnal működésbe lépjenek. A budai Dunapart hosszában, Lágymányostól egészen a Filatori gátig vannak fölál­lítva ezek a szivattyúk — összesen tizen­hat — amelyek arra szolgálnak, hogy a Duna áradása esetén megakadályozzák a belvízáradás veszedelmét. Valószínű, hogy holnap délután, vagy legkésőbb holnapután reggel kezdik meg munká­jukat a szivattyúk, hogy a Dunába ve­zető csatornák vizét a magas vízállás következtében elzárt zsilipek mögül köz­vetlenül a Dunába ürítsék. A fővárosnál számítanak arra is, hogy Óbudán, az Aranyárok környékén levő úgynevezett Ringer-telkeket az ottlevő néhány épületet az árvíz el fogja borí­tani. Ezzel kapcsolatban megtettek min­den intézkedést arra is, hogy az Arany­árok zsilipjét, amely már a múlt évben is hathatósan járult hozzá ahhoz, hogy az árvíz okozta károk nem voltak túl na­­gyok, az idén is üzembe helyezzék. »♦♦»♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«■« 5200 koronás egységes típusú kenyeret kíván füttetni Vass népjóléti miniszter Tanácskozás a kenyérárak letöréséről Ma délután Vass József népjóléti mi­niszter elnöklésével értekezletet tartot­­tak, amelyen a kenyérárak szabályozá­sának kérdésével foglalkoztak. Vass Jó­zsef nép­jóléti miniszter az értekezlet eredményéről az alábbi kijelentéseket tette: — A bemutatott kenyérmintákból ki­választottam egyet s megkérdeztem, hogy a megállapított liszttipusnak meg­állapított arányban való felhasználásával ezt a kenyérfajtát a pékek kilónként 5200 körülli áron elő tudják-e állítani? Tettem ezt azért, mert megvizsgálva és megízlelve a kenyeret, meg kellett álla­pítanom, hogy kiváló minőségű, nem is félbarna, hanem fehér kenyérnek mond­ható és nézetem szerint tökéletesen ki­elégíti a kényes igényeket is. — A pékipartestület jelenlévő képvise­lői a gondolatot elfogadhatónak és meg­valósíthatónak jelentették ki, csupán azt kérték, hogy a holnapi délelőtt folyamán pontos kalkulációt készíthessenek és a kenyér jelzéséről és elnevezéséről is tanácskozhassanak. Erre az utóbbira azért van szükség, hogy az esetleges visszaéléseknek és a megállapított ke­­nyértípusminőség lerontásának elejét ve­gyék. A magam részéről az ankéten el­ért ezt az eredményt a mai lisztárak mellett és viszonyítva a most forgalom­ban lévő kenyérárakhoz, egyelőre­ kielé­gítőnek találtam, annál is inkább, mert az, aki a tervbevett típusú kenyér­nél fehérebb, úgynevezett kalácskenye-

Next