Friss Ujság, 1926. augusztus (31. évfolyam, 172-196. szám)
1926-08-01 / 172. szám
I w&mi$1 w ’ ■ ...x V Ara 15‰Kr korona, hétköznapon 800 korona . XXXI* Budapest, 1926 augusztus 1., vasárnap POLITIKAI NAPILAP ■ A "“'“ISÍSotSto."0’*0 — WW ■ H H nt W aHI YUFlki BUDAPEST. tv., gerlóczy-utra n. st előfizetési Ara, ■_ Ulm ■■ AH ■ im síim ára: Sr: X | III W W W W Halálos autószerencsétlenség az alagi után Megfékezik a modern nőrablókat Munka után édes a pihenés Lakást is értek a tavaszon a beruházási kölcsönből. Őszi fedelet ígértek a szegénységnek a fővárosban és a vidéken. Hónapokon keresztül hirdette a kormány, hogy a falusi kislakásépítő akció során a házhelyhez juttatottak nagyobb fele építkezési segélyhez jut még a nyár folyamán. Munkát ígértek a munkanélkülieknek, olcsó téglát, gerendát az építtetőknek és ma már itt van augusztus elseje, a nyár dereka, mikorra kiderül, hogy a tizennyolc millió aranykoronából csak háromezer falusi kisház felépítésére telik. Ennek a háromezer kisháznak a tulajdonosai csak apránként kisebb-nagyobb turnusokban kapják meg az építkezési hitelt, mert a vidéki kislakásokra szánt milliárdokat már eszi az andomnaki tufagyár. Nem így gondoltuk a vidéki hajléktalanok építkezési segítségét. Nem azt vártuk, hogy a tégla, a gerenda és más egyéb építkezési anyag kiosztása különböző anyagelosztó szervezetek üzletévé váljon, amely szervezetek csak arra valók, hogy kézenközön tovább drágítsák a kisemberek házát. Azt a tizennyolc aranymillió koronát, ha minden körmönfont mellékcélok belekeverése nélkül egyenesen építkezési hitel formájában szétosztották volna a telektulajdonosok között, már régen folynának az építkezések és nem az andornaki tufatelepen kezdenék a kislakásépítő akció tégláit fűrészelgetni. A fővárosban legalább augusztus elsején már megkezdik háromszáz szükséglakás építkezését Bár ez a háromszáz lakás is épp olyan kevés, mint a vidék háromezer kisháza, de mégis valami, ha komolyan nekilátnak és az ősz elejére nemcsak ígéret, hanem lakás is lesz az építkezésekből. Meg alig két hónap az építkezésre alkalmas idő és jön a hajléktalanok réme, a nyirkos őszi esőzés, a vigasztalan nyomorúságú tél. Rettenetesen szomorú következményei lennének annak, ha a fővárosban és a vidéken megint őszi fedél nélkül maradnának a szegény emberek. A népjóléti miniszter úr talán figyelmeztethetné úgy a vidéki kislakásépítő akció intézőit, mint a fővárosi építkezések vezetőit, hogy a beruházási kölcsön felhasználásával még ebbenn az esztendőben beköltözhető házakat és lakásokat ígért a kormány a hajléktalanoknak és nem az anyagértékesítő szövetkezetek üzletei a fontosak, hanem a hajléktalan magyarok házai, akik most szomorú aggodalommal néznek annyi ígéret után a közeledő ősz elé. Elfáradt a jó háziúr, házbért emelt rogyásifj. Karszékében kinyújtózva kényelmesen pipázik. Olvadozó bájmosollyal a nap felé tekinthet: „Süsd tovább, áldott napocska, aranyházbéreinket!“ Hadviseltek Országos Pártja szervezhetik az országgyűlési választásokra Több mint egymillió tagot számlál a párt — Agrárkultúrát követelnek — Szent István-napján 30.000 rokkant vonul fel a Vérmezőre Komoly és nagyszabású mozgalmat indított a Hadviseltek Országos Pártja, amikor most megkezdte szervezési munkálatait a legközelebbi választásokra. A párt legfőbb feladatának tekinti, hogy a csonka ország harmadfél milliónyi hadviseltjét kiszabadítsa a különböző jelszavakkal mindenkit magukhoz édesgető politikai pártok hínárjából és egységes táborba tömörítse őket. A szervezkedés eredményei máris mutatkoznak. Az ország hadviseltjei egyre imponálóbb tömegekben állnak a nemzeti egységet hirdető párt zászlaja alá és most már kétségtelen, hogy a külföldi példa után a magyar hadviseltek, hadirokkantak is szót kérnek az ország politikai életében. Mit követelnek a hadviselt gazdák? A párt Andrássy-úti központi helyiségeiben, a párt gazda-alosztálya tartott nagygyűlést, amelyen az ország minden részéből képviseltették magukat a gazdák és gazdatisztek. A többszáz főnyi kiküldött között megjelent Szántó Gyula, kelecsényi Fodor István, Toronykőy Béla és Mészáros Dezső, mindmegannyi kipróbált vezetője a kisgazdatársadalomnak, valamint Bihar megye képviseletében Bócz Kálmán, Heves megye képviseletében Zupkó Elemér, Pestmegye képviseletében Bozzay Boldizsár, és Knelly Gyula, a környék képviseletében Knézits István, Szónok megye képviseletében Tímár Imre, Gyöngyös képviseletében Gábry Lajos, Esztergommegye képviseletében Virág József és számosan még Mészáros Dezső ügyvezető elnök örömének adott kifejezést, amiért elérhették, hogy az ország vezető gazda- és gazdatiszti társadalma egy táborban együttesen tárgyalhatja meg ügyesbajos dolgait. Az alosztály a gazdatisztek sok éves sérelmeit kívánja elsősorban orvosolni. Szántó Gyula, az alosztály igazgatója rámutatott arra, hogy az ország okleveles gazdáinak 70 százaléka nem tud munkaalkalomhoz jutni és agrárállam létünkre kénytelen értékes munkásságát parlagon hevertetni. Szerinte ennek az az oka, hogy éppen a gazdatiszteket és okleveles gazdákat megillető helyeken nem szakemberek ülnek. Egy lerongyolt ország nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy termelő értékeket mellőzzön a köz rovására. Toronykőy Béla azt hangoztatta, hogy ennek a komoly szervezkedésnek alapja az, hogy Magyarország agrárország és itt elsősorban agrárkulturál