Friss Ujság, 1927. április (32. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
% Rassay Károly: A büszke Kupaifgol. Gaál Gaszton: Az összeférhetetlenségi törvényen kívül van egy erkölcsi összeférhetetlenségi törvény is. A képviselő ne vállaljon üzleti mellékfoglalkozást.- Aktív tisztviselő se lehessen képviselő. Azután a tisztviselőkérdésről beszél és kifejti, hogy mint Amerikában és Svájcban, nálunk is meg kellene szüntetni azt, hogy a tisztviselőt az államnak élete végéig el kell tartania. A nyugdíjkérdést biztosítással lehetne megoldani. Ma már 1000 hold földből sem lehet megélni. A magyar nyomornak fő kérdése a vám. Lehetetlen, hogy kartellek, mint a petrodleusp, vagy a mészkartel kedvéért nyolcmillió magyart megnyomorítsanak. A vámtörvény a legnagyobb bűn, amelyet a magyar termelővel és fogyasztóval szemben elkövethettek. A költségvetést elfogadja. Malasits Géza kifejti, hogy ha ezer hold földből nem lehet megélni, hogyan élnek meg a munkások heti 23—24 pengő fizetésből. Esztergályos János: Még képesek kivándorolni a szegény ezerholdasok!Malasits Géza: Kellemetlenül érinti, hogy Klebelsberg Milanóban megkoszorúzta Mussolini íróasztalát, amelynél annak idején az ellenünk való beavatkozásról szóló cikkeket irta■ A fascizmus nemzeti jelszavak alatt dolgozó diktatúra, amely nyomorba döntötte az alsó népostályokat. (Ellenmondás a jobboldalon). Gazdaságilag az olasz kapcsolat, semmi előnyt nem jelent. Minden érdek azt parancsolja, hogy Jugoszláviához csatlakozzunk. Végül kifogásolja, hogy amig a legitimista propaganda szabad, addig a köztársasági propaganda tilos. A felsőház elfogadta a biztosítási törvényjavaslatot A Felsőház is ülést tartott ma, melyben Hadik János gróf nagy és magvas beszédben támadta a szőnyegen levő biztosítási törvényt. Meggyőződése, hogy ez a törvény az egész vonalon árdrágulást fog előidézni, mert a biztosítottakat egyszerűen kiuzsorázza. Ez a törvény lehetetlenné teszi, hogy a biztosítók egymással versenyezzenek, sőt büntetéssel sújtja azt a biztosító intézetet, amely olcsóbban mer dolgozni. Soha még nem látott ilyen pongyolán megszövegezett javaslatot, amely elsősorban a kisembereket sújtja. Ám hiábavaló volt Hadik igaz beszéde, a többség a javaslatot elfogadta. Kegyetlen testvérgyilkosság Csongrádon Ne ölj meg, testvér, szeretnék még élni! Csongrádról jelentik: A Csongrád melletti Tömörkény községben borzalmas testvérgyilkosság történt. Bánfi János 25 holdas gazda tanyaszomszédja az öccse, Bánfi Dezső, akinek hat hold földje van. Hat év óta ellenségeskednek a testvérek egymással. A múlt hét szombatján reggel Bánfi János szalmát szállított, mikor üres kocsijával visszatért, öccse tanyája mellett haladt el. Itt Bánfi Dezső mellé ugrott és háromszor vasvitával fejbevágta bátyját. Bánfi János leesett a kocsiról, a lovak elragadták a kocsit, és tíz-tizenöt lépésnyire magukkal hurcolták a szerencsétlen embert, akinek a lába beleakadt a gyeplőbe. Bánfi Dezső a kocsi után szaladt és közben is verte tehetetlen bátyját- Bánfi János valahogy magához tért, fel akart tápászkodni. Bánfi Dezső azonban bicskát rántott elő— Ne ölj meg, testvér, szeretnék még élni — rimánkodott Bánfi János. De Bánfi Dezső ráordított: — Megöllek, kutya, most leszámolunk! — és bátyja hasába döfte a kést. Bánfi Jánost életveszélyesen súlyos állapotban a csongrádi kórházba szállították. Bánfi Dezső jelentkezett a csendőrségen, ahol elmondotta, hogy a gyilkosság oka családi természetű, ennél többet nem vall róla. A dráma sötét részleteire csak a bűnvádi eljárás lefolytatása után fog világosság derülni. FRISS ÚJSÁG Vád alá helyezték Nagy Istvánt, Gazda Györgyöt és Sellő Vilmost Hiatáros hatalommal való visszaélés, sikkasztás és megvesztegetés miatt . Bogyót és Hódyt szabadlábra helyezték, de ellenük is folyik az eljárás A büntető törvényszék vádtanácsa a mai napon hozta meg döntését a megvesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel terhelt dr. Nagy István és társai bűnügyében az előzetes letartóztatás kérdésében. A vádtanács a vizsgálóbíró által dr. Nagy István, dr. ,Selle-Spitzer István Vilmos és dr. Gazda György terheltekre vonatkozóan az eddigi nyomozati adatok alapján megállapított tényállást teljes egészében magáévá tette, és az ő előzetes letartóztatásukat továbbra is fenntartotta, mert tagadásuk ellenére úgy találta, hogy dr. Nagy Istvánt mint tettest, dr. Gazda Györgyöt, és dr. Selly-Spitzer István Vilmost mint felbujtókat a büntető törvénykönyv 469. szakaszának 1. pontjába ütköző megvesztegetés bűntettének, továbbá dr. Nagy Istvánt a BTK 222. szakaszába ütköző s annak utolsó bekezdése szerint minősülő hamis tanúzásra való reáliitás vétségének és a BTK 475. szakaszába ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétségének, végül dr. ,Szellő-Spitzer István Vilmost a BTK 355. szakaszába ütköző sikkasztás bűntettének is nyomatékos gyanúja terheli. Dr. Bogyó Istvánnal és dr. Hódy Árpáddal szemben a vadtanács szintén megállapította a megvesztegetés, illetve az utóbbival szemben még külön a hamis tanúzásra való rábírás nyomatékos gyanújának fenforgását. Figyelemmel azonban arra, hogy dr. Hódy Árpád orvosilag igazolt súlyos betegségben szenved és hogy dr. Bogyó István budapesti ügyvédnek rendes foglalkozása és bejelentett lakása van és még büntetve nem volt, továbbá figyelemmel arra is, hogy a terhére rótt cselekmény, súlyosabb minősítését maga után vonó ténykörülmények még teljes tisztázást nem nyertek, mind a kettőjüknek szabadlábra helyezését elrendelte. Minthogy azonban a vádtanács határozatának foganatosítását a királyi ügyészség perorvoslata nem befolyásolhatja, dr. Bogyó István és dr. Hódy Árpád előzetes letartóztatását meg kellett szüntetni. A letartóztatás kérdésében végső fokon a királyi Ítélőtábla fog határozni és az összes iratokat oda fogják fölterjeszteni, ez azonban a nyomozás további folytatását nem akasztja meg. Izgalmak Prónay Pál sajjtóperének tárgyalásán Az elnök felfüggesztette a tárgyalást • Zubogtak a 80 pengős rendbírságok A Schadl-tanács ma folytatta Prónay Pálnak azt a sajtóperét, amely a Népben megjelent nyilatkozata körül folyik. A nyilatkozat, mint ismeretes, megtámadta Nagy Pál tábornokot és a katonai hatóságokat amiatt az ismert rágalmazási per miatt, amelyet Prónay indított azok ellen a tisztek ellen, akik őt a király puccsban való részvétellel vádolták meg. A nyilatkozat szerint a katonai hatóság részrehajlóéra intézte el az ügyet. A mai tárgyalás folyamán Györffy hadbíró-alezredes tett vallomást. Amikor vallomásában idáig jut,én nem pénzért végzem a munkámat, hanem tisztességből és mert esküt tettem — Prónay Pál- aki a vádlottak padján ül — hátrafordul és valamit mond a védőjének. Ekkor Györffy ezredes indulatosan fordul az elnöki emelvény felé: — Azt mondta, — kiáltja — hogy ..szén esküt tett!“ • Elnök: Ezért rendreutasítom. Prónay: Én azt mondom a védőmnek, amit akarok. Elnök: Ezért nyolcvan pengő pénzbírsággal sújtom. Prónay ezután ezt kérdi Györffy ezredestől: — Tiszti becsületszavára, mondjahogy nem volt tagja titkos társaságoknak! Elnök (szembefordul Prónayval): Itt nem tiszti becsületszara, hanem eskü alatt lehet csak kérdezni. Tanú (szembefordul Prónayval): Tiszti becsületszavamra mondom, hadnagy korom óta, mióta esküt tettem erre, semmiféle titkos társaságnak tagja nem voltam. Prónay (metsző hangon): Én úgy emlékszem, együtt ültünk egy titkos társaságban önnel is és Schmitt hadbíróval is. Ha ön azt nem nevezi titkos társaságnak, arról nem tehetek .... Prónayt, aki élesen felelget az elnöknek, újra és újra 80 pengő birságra ítélik. Az ötödik 80 pengős birságnál így szól Prónay: ■— Nem érdemlem meg. Prónay: Majd lesz idő, amikor nekem lesz igazam! Elnök (ingerülten): Tessék leülni! Prónay egyre izgatottabb lesz, nem is hallja az elnöki rendreutasításokat, ingerülten kiabál: —Jogrendet hangoztatnak és ilyeneket csinálnak! Elnök: Megbüntetem újra nyolcvan pengőre. Tanú: Nem bánom, ha az egész vagyonomat ráköltöm! Elnök: Ne írjon ilyen cikkeket, akkor nem kerül ide. Prónay ismét kiabál valamit az elnök felé, amit azonban nem lehet hallani. Az elnök is türelmét veszti és haragosan rákiált a vádlottra: — Ha még nem tanulta meg a tisztességet, majd én megtanítom! Prónay: Én tisztelettel vagyok a bíróság iránt, de az mégsem járja, amit itt csinálnak velem. Az elnök néhány szót vált bírótársaival és azután kijelenti: — Úgy látszik erélyesebb rendszabályokra van szükség, ezért a bíróság visszavonul. Szünet után azután Prónay sajnálkozását fejezte ki, s az izgalom lecsillapodott. Több tanú kihallgatása után a tárgyalás folytatását szombatra halasztották. Átszállójegy a földalatti villamosra Ezután sem lesz túlzsúfolt a villamos • Augusztusra kiépül az Aréna-úti egységes villamosvonal A villamosok első perionjának ajtait a tiszti főorvos rendeletére eddig, mint ismeretes, zárva tartották. A BESZKÁRT igazgatósága a főváros közlekedési ügyosztályával egyetértően elrendeli, hogy holnaptól, április 1-étől kezdődőleg a villamosokon az első perronajtókat újra ki kell nyitni. A szabályzat értelmében április 1-től november 3 1-ig maradnak nyitva ezek a perronajtók. Ettől függetlenül változatlanul érvényben marad az állóhely tekintetében fennálló rend, vagyis csupán annyian állhatnak a perronon és a kocsi belsejében, ahányat az utasítás megenged: a perronokon 6—8 embernek, a kocsi belsejében 1—8 embernek szabad ezután is tartózkodni. Holnap délben ülést tart a Beszkárt 12-es ellenőrző bizottsága, mely tárgyalni fogja a villamosok nyári menetrendjét. Az új menetrendben csupán lényegtelen változások várhatók. Az ülésen a földalatti villamosra szóló átszállás ügye is napirendre kerül. A közlekedési ügyosztály nem ellenzi az átszállás létesítését a földalattira, de a bizottság döntésére bízza, hogy milyen ára legyen az átszálló jegynek. Az ügyosztály. .véleménye az, hogy ezeknek 1927 április 1. a jegyeknek drágábbaknak kell lenniük, mint a villamos átszállójegynek, mert hiszen a békében is drágábbak voltak. Még egy érdekes ügyet tárgyal a bizottság, az Aréna-úti forgalom egységesítésének kérdését, amely évek óta húzódó kívánsága az Aréna-út lakosságának. A megfelelő vágány összeköttetéseket a főváros még ebben az esztendőben kiépítteti, úgy hogy előreláthatólag már augusztusban a Váci-úttól a Thököly-útig átszállás nélkül lehet végigmenni az Aréna-uton. \ WP I 1 ntai i WOffitifsoislái 1 I -----—.......... - —................... 9 | Figyelmeztetés!! A föárusitók kérik azon t. $ i üzletfeleiket, kik sorsjegyeiket ® * személyesen szokták átvenni, •a szíveskedjenek haladókrai|WUi % | intézkedni, mert a nagy "ke- ® * resiet miatt a föntartott sors- ® » jegyek nem rezerválhatok to- S * vább, legfeljebb április 2-ig. ® | Tehát szombat után a régi részté » vevők nem számíthatnak arra, J ’ hogy eddigi sorsjegyszámaikat £ * még megkapják, mert nj igény- • ¦löknek kell kiszolgáltatni. % | " | s | Húzás jövő héten, ^ • » | április 9-én | ^ kezdődik| | | \ fiz I. osztályú sorsjegyek hivatalos árai: | | | egész k I Fél kJ \ I20^pengő | | 10 pengő | | ^ N ll■llll^ll■l^ll■ll■lllll ..... , „in Mini ® I I Negyed k I Nyolcad k J \ NnenjJ 12", pengő | : '•••eeeeeceeceeeeeeeeeeeé* Kecskeméten földrengés volt A városban nagy az izgalom bár a kár jelentéktelen Ma reggel hét óra 55 , nyolc óra tíz percig Kecskem két földlökést észleltek. A lökést a városban, de különös város szélén és a környékikon mindenütt észlelték. A ki lökés, amely szerencsére csa gyenge volt, nem okozott k eltekintve attól, hogy néha tetejéről lehullott a cserep.r abban igen nagy a nyugit hogy vájjon ez a ma reggi kisebb földlökés nem egy n. katasztrófának az előjele-e- „árosban még igen élénken esb nek az 1912. év nyarán törte nagyarányú földrengésre és ezért érthető a nyugtalanság. Az egyetemi földrengéstani obszervatóriumban Simon dr., Kövesligeti, Eadó dr. egyetemi tanár első adjunktusa a következőket mondotta a kecskeméti földrengésről: — A délelőtt folyamán mi is kaptunk jelentést Kecskemétről. Ezekből a jelentésekből tudtunk meg mindent, mert az egyetemi műszerek semmit sem jeleztek. Ebből megállapítható, hogy a kecskeméti földrengés egészen kisméretű lehetett. A két földlökést észlelők edénytöréjt nem hallottak, ez pedig első jele a hevesebb földlökéseknek, mert az edények a föld megmozdulása következtében egymásnak ütődnek és a csilingelő hang figyelmessé teszi az embereket az esetleges veszedelmekre. A földrengéstani intézet kér mindenkit, aki a földlökést érezte, hogy észleleteiről tudósítsa az obszervattóriumot. 1