Friss Ujság, 1927. május (32. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-07 / 103. szám

^ Sí Mai számunk 8 oldal Na Friss Gl^SiklitsáS Ara 6 Hltér XXX11. évfolyam, 103. szám __________ Budapest, 1927 május 7. szombat POLITIKAI^ NAPILAP A MR ■ » ELŐFIZETÉSI ÁRAs ML' liJl B IIP® H B 1 STM ^ niiSmspIn m»AiO Helyben és vidéken egy hónapra 1 P 40 I P ^ MM Il 9H1 H ^ Ep!!áiBára:STMr--iSt I Ilii#IP­IPIPlPflH A millió lakosú New­ Orleans menthetetlen 160 gyanús embert vettek hoppon a Teleki-téren Pánik a szegedi­ cirkusz előadásán egy elszabadult medve miatt Óriási riadalom támadt tegnap Szegeden a Szent István-téren sáto­rozó Czája-cirkuszban. Az előadás végén az egyik medve kiszabadult szelidítője kezéből és beugrott az egyik páholyba, melyben egy nyolc éves kisleány ült az édesanyjával. A kisleány cukrot szopogatott; a mackó, úgy látszik, erre vetett sze­met. A medve ugrás közben a kis­leány arcát és kezét összekarmolta­­de szerencsére az ijedtségen kivil egyéb baja nem történt. Annál job­ban megrémült azonban a nagyob­bára kisgyermekekből álló közön­ség, amely fejvesztetten menekült és néhány pillanat alatt elhagyta a nézőteret. A medvét, melynek kü­lönben sem voltak támadó szándé­kai, megfékezte a­ cirkusz személy­zete és visszaterelték ketrecébe. lesroiBBimra’MaaBgawiMamin­ mmninin ——ma Hiába minden kultúra, ipar, kereskede­lem, a legjobb közigazgatás, légi és autóközlekedés, ha a föld népe nyomorult, — mondta ma az or­szággyűlés földmivelésügyi vitá­jában az ország egyik törvény­hozója. Ezt, az igen egyszerű megálla­pítást falusi és városi vonatkozá­saiban ismételgetjük mi ezen a helyen esztendők óta. Nemcsak a magyar törvényhozás nyíltabb szemű képviselői jönnek rá erre az igazságra, hanem a Gen­fben együttülő világgazdasági konfe­rencia szakemberei is egymásután megállapítják, hogy minden hiába, ha az általános elszegényedés lavináját meg nem állítják, ha a dolgozó milliók kereset- és fo­gyasztóképességét nem lendítik arra a nívóra, amelyen a világ­háború előtt állott. Amerika gaz­dasági sikereinek titka a nagy néptömegek fogyasztóképességé­nek állandó fokozásában rejlik. A magyar tehetség hiába, rakja vá­sárra minden értékeit. Hiába kí­nálja a magyar tudomány, a mű­vészet, a kereskedelem minden újabb csodáját, ha körülöttünk egyre drágul a kenyér és állandó­sul a nyomorúság. A nagy társa­dalmi bajok melegágya, az álta­lános elszegényedés a munka érté­kének alábecsüléséből származik. Esztendők óta azonban világ­szerte azt látjuk, hogy különböző képboldogító reformokon törik az állambölcsek a fejüket, ahelyett, hogy a gazdasági oldalán fognák meg a dolgot és a dolgozó töme­gek kereseti lehetőségeinek foko­zásával iparkodnának az életnek új lendületet adni. Minden hiába, ha a dolgozó millióknak még be­tevő falatra is­­kevés a keresetük, ha az egyén legelemibb szükség­leteit sem szerezheti meg. Hiába várják a magyar könyvek olvasói­kat, hiába várják a palotás szín­házak közönségüket, ha az embe­rek minden életkedve a minden­napi kenyér gondjában halálra fárad. Itt azután eljutunk a minden­napi siralmunkhoz, hogy minden betegségünk és bajunk gyógyítá­sát a drágaság letörésén kell kez­deni, hogy a nagy tömegek kerese­téből egyébre is maradjon, mint a dráguló kenyérre és hogy a jó közigazgatás, kultúra s a magyar tehetség minden nagyszerű erő­feszítése ne legyen hiába. Áruig a termelés és fogyasztás lehetőségeit egyensúlyba nem hozzák, addig bizony annyi drága magyar erő és tehetség nekifeszülése hiábavaló m­arad. Súlyos válságban a gazda­társadalom Nemcsak kultúra kell, de termelés is — Igyunk több bort! A képviselő­ház ülése A képviselőház ma folytatta a földművelésügyi tárca költségveté­sének tárgyalását. Farkas Géza a kartelek viselkedését teszi szóvá, mely merészség nemcsak a gazda­társadalom, hanem az egész fo­gyasztóközönség ellen is. Mi tör­ténnék, ha a gazdák is kartelbe tö­mörülve, állapítanák meg a búza árát. .A karteleket szabályozni kell. Erre rájött már a legtöbb állam, így az Egyesült Államok, Argen­tína, Kanada. Rotherstein Mór: — Csak Ma­gyarország nem. Gaál Gaszton: — Mesterséges áru­hiányt csinálnak állandóan. Farkas Géza: — Mielőbb napi­rendre kell tűzni a kartelkérd­és törvényes szabályozását. Ezután a lótenyésztés kérdéséről beszél. A magyar ló kiválóan al­kalmas tenyésztési célokra. A há­ború és a forradalmak tönkretették egész lóállományunkat és a te­­nyészanyag pótlására szolgáló álla­mi méneseket is. Ebben az időben szaporodtak el a zugménesek, ame­lyekkel szemben most a­ legerélye­­sebb rendszabályokat követeli. Ivády Béla új tagosítási törvényt sürget. Az agrár­örökösödési rend­szert módosítják. Meg az egyke el­len is sikeresebb védekezés, ha meg van a mód arra, hogy egy gyermek örökölje a birtokot. Súlyos helyzetben a gazda­társadalom Marschall Ferenc megállapítja, hogy a mezőgazdasági v­ál­ság kö­zepében vagyunk. Ennek első oka az ipari termékek drágasága. A magyar szesz drágább­, mint a kül­földi. A­ tatai rostált aknaszén 2.40 pengő, az ugyanilyen porosz szén csak 1.40. A mezőgazdasági terme­lést drágítja a biztosítási kartel is. A bőrkartel olcsón összevásárolja a nyersbőröket, hiszen kiviteli tila­lom áll fenn a mezőgazdaság óriá­si kárára. Klein Antal hibásnak tartja a kultúrprogrammban a sorrendet. Nem az egyetemekre, de a gazda­­társadalomra kell fektetni a fő­­­súlyt. A mezőgazdaságra három súlyos teher hárul: a közterhek, a hiteldrágaság és a mezőgazdasági s ipari termények ára közötti aránytalanság. Helyes vámpoliti­kát­ csak akkor követ az ország, ha külföldi piacot teremt terményeink számára. Klein Antal beszéde alatt egyet­len ellenzéki képviselő sincs jelen a teremben. Klein Antal ezután ar­ról beszél, hogy a földreform meg­oldásával senki sincs megelégedve; sem a földbirtokos, sem a földhöz­­juttatott. Csak néhá,my ügyvéd és szakértő keresett azon. Szüntessék végre meg az OFB-t és bonyolítsa le a földművelésügyi minisztérium.

Next