Friss Ujság, 1927. május (32. évfolyam, 98-122. szám)
1927-05-07 / 103. szám
^ Sí Mai számunk 8 oldal Na Friss Gl^SiklitsáS Ara 6 Hltér XXX11. évfolyam, 103. szám __________ Budapest, 1927 május 7. szombat POLITIKAI^ NAPILAP A MR ■ » ELŐFIZETÉSI ÁRAs ML' liJl B IIP® H B 1 STM ^ niiSmspIn m»AiO Helyben és vidéken egy hónapra 1 P 40 I P ^ MM Il 9H1 H ^ Ep!!áiBára:STMr--iSt I Ilii#IPIPIPlPflH A millió lakosú New Orleans menthetetlen 160 gyanús embert vettek hoppon a Teleki-téren Pánik a szegedi cirkusz előadásán egy elszabadult medve miatt Óriási riadalom támadt tegnap Szegeden a Szent István-téren sátorozó Czája-cirkuszban. Az előadás végén az egyik medve kiszabadult szelidítője kezéből és beugrott az egyik páholyba, melyben egy nyolc éves kisleány ült az édesanyjával. A kisleány cukrot szopogatott; a mackó, úgy látszik, erre vetett szemet. A medve ugrás közben a kisleány arcát és kezét összekarmoltade szerencsére az ijedtségen kivil egyéb baja nem történt. Annál jobban megrémült azonban a nagyobbára kisgyermekekből álló közönség, amely fejvesztetten menekült és néhány pillanat alatt elhagyta a nézőteret. A medvét, melynek különben sem voltak támadó szándékai, megfékezte a cirkusz személyzete és visszaterelték ketrecébe. lesroiBBimra’MaaBgawiMamin mmninin ——ma Hiába minden kultúra, ipar, kereskedelem, a legjobb közigazgatás, légi és autóközlekedés, ha a föld népe nyomorult, — mondta ma az országgyűlés földmivelésügyi vitájában az ország egyik törvényhozója. Ezt, az igen egyszerű megállapítást falusi és városi vonatkozásaiban ismételgetjük mi ezen a helyen esztendők óta. Nemcsak a magyar törvényhozás nyíltabb szemű képviselői jönnek rá erre az igazságra, hanem a Genfben együttülő világgazdasági konferencia szakemberei is egymásután megállapítják, hogy minden hiába, ha az általános elszegényedés lavináját meg nem állítják, ha a dolgozó milliók kereset- és fogyasztóképességét nem lendítik arra a nívóra, amelyen a világháború előtt állott. Amerika gazdasági sikereinek titka a nagy néptömegek fogyasztóképességének állandó fokozásában rejlik. A magyar tehetség hiába, rakja vásárra minden értékeit. Hiába kínálja a magyar tudomány, a művészet, a kereskedelem minden újabb csodáját, ha körülöttünk egyre drágul a kenyér és állandósul a nyomorúság. A nagy társadalmi bajok melegágya, az általános elszegényedés a munka értékének alábecsüléséből származik. Esztendők óta azonban világszerte azt látjuk, hogy különböző képboldogító reformokon törik az állambölcsek a fejüket, ahelyett, hogy a gazdasági oldalán fognák meg a dolgot és a dolgozó tömegek kereseti lehetőségeinek fokozásával iparkodnának az életnek új lendületet adni. Minden hiába, ha a dolgozó millióknak még betevő falatra iskevés a keresetük, ha az egyén legelemibb szükségleteit sem szerezheti meg. Hiába várják a magyar könyvek olvasóikat, hiába várják a palotás színházak közönségüket, ha az emberek minden életkedve a mindennapi kenyér gondjában halálra fárad. Itt azután eljutunk a mindennapi siralmunkhoz, hogy minden betegségünk és bajunk gyógyítását a drágaság letörésén kell kezdeni, hogy a nagy tömegek keresetéből egyébre is maradjon, mint a dráguló kenyérre és hogy a jó közigazgatás, kultúra s a magyar tehetség minden nagyszerű erőfeszítése ne legyen hiába. Áruig a termelés és fogyasztás lehetőségeit egyensúlyba nem hozzák, addig bizony annyi drága magyar erő és tehetség nekifeszülése hiábavaló marad. Súlyos válságban a gazdatársadalom Nemcsak kultúra kell, de termelés is — Igyunk több bort! A képviselőház ülése A képviselőház ma folytatta a földművelésügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Farkas Géza a kartelek viselkedését teszi szóvá, mely merészség nemcsak a gazdatársadalom, hanem az egész fogyasztóközönség ellen is. Mi történnék, ha a gazdák is kartelbe tömörülve, állapítanák meg a búza árát. .A karteleket szabályozni kell. Erre rájött már a legtöbb állam, így az Egyesült Államok, Argentína, Kanada. Rotherstein Mór: — Csak Magyarország nem. Gaál Gaszton: — Mesterséges áruhiányt csinálnak állandóan. Farkas Géza: — Mielőbb napirendre kell tűzni a kartelkérdés törvényes szabályozását. Ezután a lótenyésztés kérdéséről beszél. A magyar ló kiválóan alkalmas tenyésztési célokra. A háború és a forradalmak tönkretették egész lóállományunkat és a tenyészanyag pótlására szolgáló állami méneseket is. Ebben az időben szaporodtak el a zugménesek, amelyekkel szemben most a legerélyesebb rendszabályokat követeli. Ivády Béla új tagosítási törvényt sürget. Az agrárörökösödési rendszert módosítják. Meg az egyke ellen is sikeresebb védekezés, ha meg van a mód arra, hogy egy gyermek örökölje a birtokot. Súlyos helyzetben a gazdatársadalom Marschall Ferenc megállapítja, hogy a mezőgazdasági válság közepében vagyunk. Ennek első oka az ipari termékek drágasága. A magyar szesz drágább, mint a külföldi. A tatai rostált aknaszén 2.40 pengő, az ugyanilyen porosz szén csak 1.40. A mezőgazdasági termelést drágítja a biztosítási kartel is. A bőrkartel olcsón összevásárolja a nyersbőröket, hiszen kiviteli tilalom áll fenn a mezőgazdaság óriási kárára. Klein Antal hibásnak tartja a kultúrprogrammban a sorrendet. Nem az egyetemekre, de a gazdatársadalomra kell fektetni a fősúlyt. A mezőgazdaságra három súlyos teher hárul: a közterhek, a hiteldrágaság és a mezőgazdasági s ipari termények ára közötti aránytalanság. Helyes vámpolitikát csak akkor követ az ország, ha külföldi piacot teremt terményeink számára. Klein Antal beszéde alatt egyetlen ellenzéki képviselő sincs jelen a teremben. Klein Antal ezután arról beszél, hogy a földreform megoldásával senki sincs megelégedve; sem a földbirtokos, sem a földhözjuttatott. Csak néhá,my ügyvéd és szakértő keresett azon. Szüntessék végre meg az OFB-t és bonyolítsa le a földművelésügyi minisztérium.