Friss Ujság, 1927. június (32. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-01 / 123. szám
Mai számunk 8 oldal 1 Ara 6 Hltér XXXIL évfolyam, 123. szám Budapest, 1927 június 1., szerda POLITIKAI NAPILAP mSk M Mi M Q JH®, JS SZERETI ELŐFIZETÉSI ÁRA: IJjOj| ül fii fH llf NP*' Jif| Helyben és vidéken egy hónapra 1 P40i jjjÉi vkk M Ijjjjgj §g|j NjSfr. J|áj&f* ^ T* ^KlídáÚvSf01u3m“Íl°2S»ISI Negyedévre-----------------------------4P gfil mlfp orasVSk jj Ij som fM m. WA HEím f'IÓKKIADÓHIVATALOK: V, HonwSio. 8 mmirasrzz,!! I 11119 V 191919MN £& Akasztófára ítélték a visegrádi apagyilkost Nő az adóbevétel; — emelkedik a drágaság Samu bátyánk belluinjai A világháborút követő nagy szociális átalakulás korában, amikor Londontól Pekingig a világ minden törvényhozójának a lelkiismeretét nagy társadalmi problémák szorongatják, amikor a százmilliárdos Fordtól kezdve az olasz diktátor Mussoliniig, sorunk minden számottevő politikusa átérzi, hogy a kor problémája a dolgozó emberek helyzetének javítása, a több kenyér, a jobb és emberségesebb lakás biztosítása, amikor a nagy társadalmi igazságtalanságok megszüntetésén és az emberi javak emberségesebb elosztásán fordul meg világbirodalmak sorsa, s nekünk jutott Mándy Samu szociálpolitikai bölcsessége, amellyel sikerült felfedezni a sátorlakó beduin példáját. Samu bátyánk ezerholdas jólétéből a tízezer koronás napszámért dolgozó arab koldust állítja az igénytelenség követendő példájának a dolgozó magyar nép elé és a magyar törvényhozás polgári politikusai között nem akadt senki, aki megmagyarázta volna a jobbágyidőket sirató Samunak, hogy a kóborcigányok igénytelensége és erkölcsi fertőben dúskáló hajléktalan szabadsága nem nemzeti ideál a kongó négerek között sem. A magyar törvényhozás szociálpolitikusai, akik között a Mándy Samu beduinelmélete igen rokonszenves visszhangot keltett, vájjon megértették-e a szociáldemokrata Malasits Géza beszédét ! Tudják-e, milyen roppant nemzeti veszedelem lappang abban a nagy társadalmi igazságtalanságban, hogy míg Angyalföldön vért köhög nyirkos vackán a munkátlan nyomor s emberhez nem méltó odvakban vajúdik a várandós anya, addig a konjunktúra szerencsés kezű bankdirektorai meztelen bálok perverz késeitől szédülten hadiolnak hajnalonkint a hazárd spekulációk drágaságnevelő újabb üzleteire s a gróf urak pezsgőbe fürdetett szeretőiknek kastélyokat ajándékozhatnak. Hiszen ha a dőzsölő gróf urak az ország minden szegény lányának egy-egy kastélyt ajándékozhatnának, az is szociális megoldás volna, de a népnek a tízezer koronás napszám beduinelméletét prédikálni és szemet hunyni a meztelen bálokon orgiázó kevés számú kiváltságosok tobzódása fölött, az a szociálpolitika, amely még mindenütt a világon forradalmakhoz vezetett. Az igazi nemzeti konzervativizmus maga siet a dolgozó nép sebeit gyógyítani és a nagy társadalmi igazságtalanságokat megszüntetni és maga fojtja a beduinpéldákat emlegető Samuk torkára a szót. Lemfózárosa öreg szolgálói® a világtalan földmíves Nagybeteg felesége szörniyethai?, ő pedig felakasztotta magát Torzsa János alsópáhoki gazdaembert a múlt esztendő végén egy kisebb verekedési ügyből kifolyólag három havi fogházbüntetésre ítélte a bíróság. A fogházban látóideggyulladást kapott, mire az orvos jónak látta a klinikára beutalni. Itt kezelés alá is vették, az orvosi tudomány azonban nem tldott segíteni Torzsa Jánoson: a 32 éves erőteljes férfi mindkét szemére teljesen megvakult. A klinikáról ekkor hazaküldték Torzsa Jánost. Mikor hazaérkezett, a világtalan ember teljesen összetört. Néhány nap múlva a vak ember megtudta halálosan beteg feleségétől, hogy cselédjüknek, a 68 esztendős Horváth Annának nevére kis vagyonukból 55 négyszögöl földet íratott azért, hogy őt hűségesen ápolja és gyermekét gondozza. Miután Torzsának mindössze 5 hold földje volt, a vak embert borzasztóan elkeserítette ez a nagylelkű adakozás. Virradatkor Torzsa János a konyhába botorkált, előkeresett egy éles szalonnázó kést, azzal Horváth Anna ágyához ment és látatlanban vagdosni kezdett a késsel. Azután nagynehezen lefogta az öreg nőt és három szúrást ejtett a fejér. A kis szoba padlóját teljesen ellepte a vér és a szerencsétlen Horváth Anna percek alatt elvérzett. Torzsa felesége kemén felébredt és amikor látta, hogy mi történt, felindulásában és ijedtségében szívszélhüdést kapott és nyomban meghalt. A gyilkos férj, aki vakságában is kitapogathatta, hogy a felesége már halott, egy vastag kútkötelet keresett elő, ezt keresztülhúzta a mestergerendán és a nyakára hurkolva, arra felkötötte magát. Tegnap temették el az egész környék nagy részvéte mellett a három szerencsétlen embert. Orgia a baigazgatónál Szocialista szónok a szolgalelkűségről és a panamákról — Terjesszen a kormány a Ház elé törvényjavaslatot az esküdtbíróságokról — A képviselőház ülése A képviselőház mai ülésén az appropriációs javaslat tárgyalása során Györki Imre beszélt, aki elsősorban az általános, titkos választói jogot és a választások tisztaságát sürgette- Ezután arról beszélt, hogy a magyar közéletben a szolgalelkűség és a korrupció terjed. A Mátrahegy ormán épített kilátót Vass József-kilátótoronynak, az új mentőautót Rukovszky-autónak, a rendőrség u.i mentőcsónakját Ita/iOZ’S^fo/-csónaknak nevezik el. A korrupcióról szólva vissza kell menni egészen az Esküdt-féle panamákig Másfél éve történt a nagy szénapanama, amely a honvédelmi minisztériummal volt kapcsolatos. Itt milliárdokat loptak el, de a büntenyitő eljárás ma sem ért véget. A panamisták nagy része már szabadon jár. A debreceni, szegedi és pécsi klinikai botrányok sem fejeződtek be. A vizsgálóbíró keze mindannyiszor meg van kötve, valahány, száz erélyes lépést akar tenni például Debrecenben, mert az egyetemi tanárok és tisztviselők kihallgatásuk alkalmával mindig arra hivatni?1,’ ,,10«'y a hivatali titoktartás köti oket, amely alól felmentést máig sem kaptak. A miniszterelnök azzal indokolta el panamakát, adegy a középosztály gazdasági helyzete olyan nyomorságos, hogy mintegy ráutalja a középosztály tagjait arra az útra. Ilyen ürügyekre már megtaláljuk a