Friss Ujság, 1927. szeptember (32. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-01 / 197. szám

/ V / M /.^ ~ -^XXXn^vfolyam^^7^zott^^^^^^^^^'^^TMl,,^^^TM,,^TM^""BudapestW2^zeptemberij csütörtcöK ................................. ' ' ' ^ 1---------------— ■' POLITIKAI­ NAPILAP ■■ ■ A M­A ELŐFIZETÉSI Ara. Bzr nim^ MT* HI H IP JB HTM ^BUTAPEST. VL Helyben és vidékei­ egy hónapra 1 P 40 • IMBIE. 15 wL |lg 41111 H ““Jt* 10 é/ilil T. 20S­M. Negyedévre--------------------4P lg §HTO| W. 11 ül lü mUhI M— PIÓKKIADÓHIVATALOK, V, Hóéval EWBKáiDára:12SS­ili21 I 11SHN­ AaiáiyitZ ^ ín/. 10 oldal Nagy képes regénymelléklettel ifacIJIWi, Parisban puccsal némították el Berzeviczyt Erdélyi Béla ellen szaporodnak a gyam­okok őszi sondek Három nap óta dobol ablakun­kon az augusztus végi zápor. Ez a muzsika a nyár gyászindulója. A hatalmas nagybirtokok urai bol­dogan takargathatják tenyerüket, nekik kincs ez a szüret előtti ál­dás, amelytől duzzad a tengeri, vi­rulnak a még betakarítatlan kapá­sok. De az esti szél már szeptem­ber megsokasodott gondját, baját hegedüli a városi szegénységnek. Elmúlt a nyár és addig ankétez­­tek a drágaságról, amig megérke­zett az ősz s a tavasz óta hízott drágaság szemtelenebb és pöffesz­­kedőbb, mint valaha. Aratás után­ra ígérték a nélkülözésben kime­rült városi népnek a gondok meg­könnyebbülését s ma tehetetlenül babrálják a rejtélyt, hová lesznek az adókönnyítések, hová sülyed minden jóakarat, kik és hogyan állandósítják felibénk a nyomort. Pedig, ha valaha, most gyorsan és energikusan a drágaság gyökeré­hez kell nyúlni, mert itt van szep­tember. A kiskeresetű családra roppant terhével rászakad az is­kola gondja. Hiába reméltük, hogy a nyári keresetből félre le­het tenni, a gyermekek őszi ruhá­jára, az iskolakönyvekre, beiratás­­ra, a család fejének két havi kere­sete is kevés. És ha még csak az iskola gondja szakadna a munká­ból élő családok háztartásaira, de itt ólálkodik már a téli tüzelő­anyag beszerzésének aggodalmas terhe is. És a főváros hosszú nya­ralásban pihentetett idegzetű urai még mindig kényelmesen halogat­ják a nép élelmezésének olcsóbbá­­tételét. Még sehol semmi nyomát se látjuk, hogy akció indult volna a szegény gyermekek ingyenes tankönyv­ellátása érdekében, hogy a nyaraltatási akcióból haza­kerülő gyermekek őszi felruházá­sáról már idejében gondoskodás történnék, hogy a főváros tüzelő­anyaggal való ellátását idejében megszerveznék. A régi, az ősi Pató Pál-i gondolkodás ablakán hiába dobol az őszi zápor, még senki sem mozdul, hogy a nagy nép­­tömegek őszi nyomorúságán kellő időben enyhítsenek. A nyár tanul­ságai hangosan kiáltják, hogy minden jóakarat a késedelmes las­sú intézkedések hínárjába fullad. A drágaságot is egy félévig hiz­lalták, míg valamelyes ellenakció­ra ríjszánták magukat. A hirtelen közeledő ősz, az egyszerre meg­sokasodott szeptemberi gond sür­getően figyelmeztetik a pihent lel­kiismereteket: most cselekedjünk az ősz elején, a fenyegető téli nyo­mor enyhítéséről és elhárításáról és ne akkor kapkodjunk majd, a­mikor minden jó szándék elkésett. Boszorkánynak ítélték és elpáholták a fényképező angol leányt Furcsa, szinte hihetetlen, eset tör­tént tegnap a boszniai Travnikban. Egy Chester Anna nevű angol leány jöt oda nyaralni és megláto­gatni barátnőjét, Fickinsonnét. Teg­nap délelőtt miss Chester sétálni ment a Travnik környékbeli erdőbe, elővette a fényképező masináját, és néhány kisgyermeket lefotogr­afált. Egy egyszerű parasztasszony,­ aki sohasem látott fényképezőgépet, na­gyon megijedt Chester Anna masi­nájától, visszaszaladt a faluba és fellármázta a népet Azt állított­a, hogy az erdőben epy boszorkány­ járkál, aki epy különös készülékkel meg topja• babonázni a kispjtermé­­keket­ Az asszonyok összeverődtek, az erdőbe rohantak és megtámadták az angol nőt, bo­tokkal verték • és mikor miss Chester angolul kia­bált segítségért, a babonás falusi asszonyok most már bizonyosra vették, hopp boszorkány, hiszen nem is tud szerbül. Az angol nő nagy ne­­h­ezen elszabadult a támadó asszo­nyok elől s eljutott Travnikba, ahol feljelentésére a rendőrségtől oltal­mat kapott. Arcát ösze-vissza kar­molták és más sebei is vannak a botütésektől. A travniki rendőrpre­fektus vizsgálatot indított , és tíz asszonyt letartóztatott.. Elhalasztottu­k a lord Rothermerenek szánt magyar kilab­at átadását * Véget ért a nyári szabadság — Bethlen István gróf a jövő héten néhány napra Budapestre jön — Benesék ideges ki­rohanásai — Walkó szerint Magyarország nem támogatja a dunai konföderációt A kormány tagjai befejeztek nyári szabadságukat, és a minisz­terek sorra foglalják el hivatalai­kat. Bethlen miniszterelnök a jövő héten néhány napra Budapestre jön, hogy a fontosabb, és a sürgős ügyekben hallgassa meg a tájékoz­tató jelentéseket, azután ismét visz­­szatér lükére, hogy végleges tartóz­kodásra csak októberben érkezzen Budapestre, de a legfontosabb ál­­lamü­gyeket már intézi. Politikai körökben nagy feltűnést kelt az a párisi híradás, hogy a lord Rothermerehez intézett ma­­gyar hálóirat átadását elodázták. Arról volt szó, hogy, ezeket az­­alá­írásokat Parisban nagy ünnepségek és egy bankér kíséretében nyújtják át Magyarország leglelkesebb har­cosának, de a párisi követ felszólí­­­tották a rendező bizottságot, hogy­tekintsenek el ettől, mert diplomá­ciai szempontok nem teszik kívána­tossá azt, hogy Parisban a tria­noni béke ellen tüntessenek. Ilyen körülmények között úgy a bizott­ság, mint lord Rothermere elhatá­rozták, hogy a hálóirat átadását el­halasztják. Valószínűleg Londonban fogják kézbesíteni lord Rothermere­­nek a magyar hálóiratot. Az angol publicista cikke külön­ben rémes idegességet keltett­ a csehszlovák sajtóban, mely mintegy parancsszóra, nyilván Benes sugal­mazására, élesen kirohant lord Rothermere ellen. Azzal is gyanú­sítják az angol lordot, hogy meg akarja rontani a nemzetközi pénz­piacot, amikor azt mondja, hogy Csehország a csőd szélén van. Azt írják, hogy csak kárt okoz az egyik oldalon, anélkül, hogy a másik ol­dalon használjon, sőt az egyik lap felszólítja Benes külügyminisztert, hogy hivatalosan lépjen fel lord Rothermere propagandája ellen­. Mindez csak bizonyítja, mennyire sikerült lord Rothermerenek fel­­rázni nemcsak­ Magyarország bará­tait, hanem országunk ellensé­geit is. Parisban az interparlamentáris unió befejezte tárgyalásait és új ta­nácstagoknak meg­választották Ma­­gyarország részéről Apnonyi­ Albert profot és Berzeviczy Albertet. Ál­talában kijelentették, hogy a kon­ferencia nagy szolgálatot tett a béke ügyének, miután az utolsó ülésen elhatározták, hogy felállít­ják a parlamentáris együttműködés intézetét. Az egységes párt külön­ben táviratban üdvözölte Berze­

Next