Friss Ujság, 1927. október (32. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-01 / 222. szám
10 oldal 1 6 fillér Képes regénymelléklettel és Gyermekujsággal XXXII. bvfolyam, 222. szám Budapest, 1927 október 1., szombat POLITIKA^ NAPILAP RSi 9BMk HA ■■ ■ SK B A 2*TM“ LLOFBETts. Ara. tDIrV IB |CP A ff* 22^“* Helyben es Videkeo egy boDaprs 1 P 40' ^HAi Ara Wk flflflgg fitt ^BBk m e*t« io őrtől T. 205 68. Negyedévre------------------------------4P B B H I n H Bffl PiOKKI ADÓHIVATALOK V. Honyíd-a... ff IIIUII# Vlllifill sSitKfSSSS A fehérvárcsurgói legények rémes vérboszuja Megkezdték a kártyabarlangok kifüstölését Kossuth szelleme és Trianon Most, amikor izgalmak fűtik a magyar lelkeket és vádak hangzanak el amiatt, hogy a hét év előtti kurzuskormány miért nem használta ki a francia közeledést, amely bennünket a Rothermereféle határokkal kecsegtetett, az idők jelét látjuk abban, hogy Debrecenben törvénybe kívánják iktatni Kossuth Lajos emlékezetét. Kossuth Lajos emléke időtlen időkig fog élni, amíg csak,magyar szó hangzik a Duna—Tisza táján.. De ez a törvénybeiktatás megpecsételése volna annak, hogy a magyar nép minden tévelygése ellenére ragaszkodik a polgári és politikai szabadsághoz, amelyet Kossuth Lajos hirdetett nagyapáinknak. Mert bizony, mi tagadás, Kossuth Lajos szelleme ma csak a történetírók könyveiben él. Képzeljük el, mi történt volna, ha a sokat hánytorgatott francia, jegyzőkönyv nem egy kurzuskormány tanácsa elé került volna! A hét év előtti kurzus-kormány nyakig benne élt a társadalmi-, felekezeti- és osztályharcokban, az ország minden tájékáról erőszakosságok lékei érkeztek, ingottbingott a jogrend és az akkor uralkodó irányzat nem másban, mint csak a nabrusz klauzuszban látta az ország megmentését. Ezek a nagy belső lusyok kötötték le az akkori kormány minden erejét és ezért nem szentelhetett kellő figyelmet a francia közeledésnek, amelynek előfeltétele egyébként szabadszellemű, demokratikus kormányzat is volt. Képzeljünk el egy olyan kormányt a hét év előtti Magyarország élén, amely Kossuth Lajos szellemében intézi az ország sorsát, amelynek nem kell az állását társadalmi-, felekezeti- és osztályharcoktól félteni, amely nem megtorlást, hanem az egyenlőség, szabadság és testvériség szellemében való boldogulást hirdeti. Ez a kormány bizony tudta volna, hogy mit kell kezdenie a francia közeledéssel és az ország tapsai között használta volna ki az előnyöket, amikkel közvetlenül a békekötés előtt kecsegtették. Elmúlt! . . . Most már úgy vagyunk a francia jegyzékkel, mint a későn érkezett éhes vendég, akinek a lakoma maradványaival, a csontokon maradt hússal kell megelégednie. A francia jegyzék most már csak arra jó, hogy alátámaszsza Bothermere lord hatalmasan fejlődő országmentő munkáját. Lapistón leégett egy 125 éves tanya Hétfőn hajnalban nagy tűz pusztított Lapistón. Pápai Lajosné Lapistó 61. számi tanyája hajnali 4 órakor kigyulladt és teljesen leégett. A tűz a kéménynél keletkezett s a nádtetős épület pár perc alatt tüzet fogott. A tűz vakító fényére a szomszéd tanyabeliek segítségül siettek, de oltásra gondolni sem lehetett, egyrészt mert sem víz nem volt elegendő, sem semmiféle mentőszerszám nem volt a közelben s igy az emberek igyekezete csak arra irányult, hogy a tűztóvá leterjedését megakadályozzák. Ez hosszú és fáradtságos munka után sikerült is, de a 12 méter hosszú tanyaépület teljesen leégett. Érdekes, hogy a leégett tanya még 1802- ben épült, tehát 125 esztendővel ezelőtt. Az építése is korának megfelelően régies volt, így a kéménye íiádastapasztásyból készült. Százhuszonöt évig nem okozott bajit a gyúlékony kémény, míg azután most kigyulladt és igy elpusztult a sok vihart látott öreg tanya. Képünk a nagy időket látott, öreg épület pusztulását mutatja be. A külügyminiszter sürgősen hazaérkezett Teljes a bonyodalom a francia jegyzék körül — Újabb ellentétes nyilatkozatok özöne — A franciák tagadják a jegyzék hitelességét A Paleologue-féle jegyzék ügye mindjobban bonyolódik. A hét év előtt kormányon volt politikusok részéről a legellentmondóbb nyilatkozatok hangzanak el. A budapesti francia követség ma tagadásba veszi a jegyzék hitelességét, de elismeri, hogy tárgyalások folytak. Tény azonban, hogy 1920-ban a magyar minisztertanács foglalkozott a jegyzékkel. Hová lett az akta, mi történt vele, miért nem lett eredménye, kik és hányan intézték el sorsát?. Mindezekre a kérdésekre nincs felelet. A mai nap legérdekesebb híre a francia jegyzék ügyével kapcsolatban, hogy Walkó Lajos külügyminiszter a Paleologue-jegyzék bonyodalmaira való tekintettel ma váratlanul megszakította a vérségi üdülést és visszaérkezett Budapestre. A mai minisztertanács is foglalkozott az üggyel. Minthogy Walkó külügymminiszter minisztáriumában volt elfoglalva, helyette Khuen-Hédereáry Sándor gróf adta meg a minisztertanácsnak a szükséges felvilágosításokat. Mit mondanak a politikusok ? Ma is több politikus igyekszik nyilatkozattal megvilágítani az ügyet. A nyilatkozatok özönéből megemlítjük a következőket: Andrássy Gyula gróf kijelenti, hogy magáról a jegyzékről nem volt tudomása, de Bethien és Teleki közölték vele, hogy Franciaországból ilyen ránk nézve kedvező ajánlat érkezett. Ő helyeselte a franciák elgondolását,hogy miért nem jött létre a megegyezés, azt nem tudja. Az az érzése hogy a magyar kormány elkésett a válaszszal. Andonyi Albert gróf megismétli egy korábbi kijelentését, amely szerint nem látta a jegyzéket. A felelősség kérdéséről annyit mond, hogy senkinek sincs oka félni a felelősség kérdésének felvetésétől. Khwen-HédervárySándor gróf rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Simonyi-Semadam Sándor volt miniszterelnök nyilatkozatával ellentétben leszögezi, hogy sem a békedelegáció, sem pedig a külügyminisztérium Paleo.