Friss Ujság, 1928. június (33. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

Kisemberek Házatára ^Ara 6 fillér TMMHum rumi m­ ii m m m i ■ iw mi iiiTmen­mnwBBOWiiMirirfirTa'WMwiTn eBeaBMiBniMNBManoB* XXXIII. évfolyam, 123. szám Budapest, 1926 junius 1., péntek POLITIKAI NAPILAP OT szerkesztésig Helyben és vidéken ejy hónapra 1 P 40 H H Telefonszáraok 37-51, L 238-58, EpnZM.vasárnapp-----------iai fl v,i- 20"1 saro­c) üt- A •mW * I -i v - •* Szörnyű családi vérbosszú Maglódon 4 gyermeke született egy szegény asszonynak Az öregség megváltása Munkában elfáradt és megrok­kant embertársaink megbecsülése a társadalmi béke alapja. Ma te­hát, amikor a magyar törvény­hozás házában megkezdik az öreg­ségi és rokkantsági törvény tár­gyalását, valamennyiünknek érez­­nünk kell, hogy a magyar törvény­­hozás lelkiismerete­­ elérkezett a nagy fordulóponthoz. Már maga az is eredmény, hogy az állam­­hatalom az elöregedett és munka­képtelenné vált magyarok koldus­botja után nyúl és keresi a módját, hogy a dolgozó társadalom bizony­talan öregségét megváltani segítse. Ha valaki, a Friss Újság jóleső elégtétellel vallhatja, hogy hosszú évek lelkiism­eretébresztő munká­jával nekünk is részünk van ab­­­an, hogy idáig jutottunk. De ha m­ár elöregedett munkásaink kol­dusbotja után nyúlunk, azt való­ban el is kell vennünk és minden munkában fáradt vagy megrok­kant dolgozó magyar polgárnak és munkásnak olyan létminimu­mot kell biztosítanunk, amely ne csak a koldusbotot díszítő extrá­dig, hanem komoly segítség le­gyen és ne csak egy szegény kis réteg dolgozó ember várhassa nyu­galommal öregségét, hanem vala­mennyi munkás. A törvényhozás előtt fekvő törvényjavaslatnak legnagyobb és legégetőbb hibája, hogy a magyar föld munkásairól nem gondoskodik és csak az előadó javaslatára mondta ki a képviselő­­ház, hogy egy esztendőn belül a falu népéről gondoskodó szociális biztosítási törvényt is köteles a kormány a Ház asztalára tenni. Miért csak egy év múlva? Miért mostohái a magyar törvényhozás­nak a hatalmas uradalmak zsellé­rei? Másodszor pedig komoly szó­val szeretnénk a törvényhozó urak lelkiismeretét megkérdezni, hogy t­it gondolnak, hány elöregedett magyarnak tudnak békés öregsé­get biztosítani, ha csak 65 évi foly­tonos robot után ad módot a tör­vény, hogy a kifáradt ember nyugdíjhoz juthasson. Módját kell találni, hogy az öregségi biztosítás jótéteménye kivétel nélkül és fen­­tartás nélkül kiterjesztessék a nap­számosokra s háztartási alkalma­in ítakra is. Általában a szociális törvényalkotás első komoly lépésé­nél vigyázzanak a törvényhozó urak, hogy csalódást ne okozzanak a komoly segítséget váró népnek és mérlegeljék, hogy az egyes ma­gántisztviselői nyugdíj­intézetek eleget tesznek-e öregség­megváltó kötelességüknek, ha havi 6—7 pen­gős nyugdíjakkal díszítik a kol­dusbotot? Borzalmas robbanás történt ma reggel kilenc órakor a Király ucca 15. szám alatt lévő Király-mosoda helyiségében. A mosoda Weisz An­dor tulajdona és állandóan 40—50 munkás dolgozik itt. Kilenc óra tájban hatalmas detonáció reszket­­tette meg a házat s a robbanás dö­reje igen messzire elhallatszott és betörte a közeli házak ablakait. A robbanást követő­es sikoltozás, jaj­veszékelés közben emberek mene­kültek az égő katlanhoz hasonló he­lyiségből. A rögtön előhívott men­tők és tűzoltók a sebesülteket hoz­ták ki a robbanás színhelyéről. Cser­mernek László 17 éves kelme­­festősegédet szabadították ki első­nek. Csermanek a legközelebb állt a robbanás színhelyéhez és így bor­zalmas sérüléseket szenvedett. A robbanás ereje a szemközti falhoz vágta olyan erővel, hogy a szerencsétlen munkás belső vérzést kapott. Azon­kívül a felcsapódó lángok valóság­gal leperzselték róla a ruhát és rendkívül súlyos égési sebeket okoz­tak rajta. Ugyancsak megsérült Csermanek Lászlónak 15 éves Ju­m buga, aki azonban már távolabb állt és kisebb égési sebeket szenve­dett ugyan, de a rémülettől idegsokkot kapott. A robbanás harmadik sérültje Kovács Imre 21 éves festőmester, akit a detonáció ereje a földhöz csa­pott és a felcsapódó lángok szintén megégették. A mentők a súlyos ál­lapotban lévő sebesülteket a Ró­kusba szállíto­ták. Ezután a tűzoltók fogtak munká­hoz és félórai munkával eloltották a tüzet. Megállapították, hogy a tisztítómű­hely­ben, amely nyitott deszkabódé, több hordó benzint tar­tottak, amelyet vegy­tisztításhoz használtak. A robbanásit valószínű­leg az okozta, hogy a szomszéd ház világító udvarából égő cigarett­avéget dobtak le az egyik be­nzines hordóba, amely abban a pillanatban felrob­bant. A robbanás a vegytisztító mű­hely mellett l­vő munkásn­ők között pánikot okozott — munkásnők ijedten rohamuk a kijárat felé. A nagy tolongásban és az ijedtségtől így««üt'ki­­­lájultak közülük. A mentők térített­ék valamennyiü­ket magukhoz. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy csak a vélet­lennek köszönhető, komi sokkal na­gyobb szerencsétlenség nem történt. A vegytisztítóműhelyben ugyanis több benzinnel megtöltött hordó állt, amelyek közül azonban csak egy robbant fel és a felcsapódó lángnyelvek a többi kádat nem érintették- A rendőrség megindí­totta a vizsgálatot, hogy kiderítse, terhel-e valakit felelősség. — 281.031 törvényhatósági válasz­tója van Budapestnek. A főváros igazoló választmányának mai ülé­sén dr. Tíaár Vilmos elnök bejelen­tette, hogy az 1928. évre készült ideiglenes névjegyzékben ország­gyűlési képviselőválasztónak fel van véve 305.699, ezek közül nincs igazolva a hat évi helybenlakás 24.668-nál, ezek tehát nem törvény­hatósági választók, törvényhatósági választó tehát 281.031. A törv. ható­sági választók ideiglenes név­jegyzé­két jun. 1—15-ig közszemlére teszik a központi városházán és a kerületi elöl­járóságokon. Ezek ellen június 1—13-ig felszólalásnak van helye. Borzalmas robbanás a Király-mosodában három sulyos sebesülttel Égő cigaretta véget dobtak az egyik benzines az ablakokat a Király-utcában — hordóba, amely explodált — A detonáció ereje betörte Tizenöt nő eszméletét vesztette a pánikban A végzetes robbanás

Next