Friss Ujság, 1928. szeptember (33. évfolyam, 198-222. szám)
1928-09-01 / 198. szám
XXXIII. évfolyam, 198. szám_____________Budapest, 1828 szeptember 1., szombat politikai napilap ma Baea. a ® @ « a ' íIWAWWWSl ELŐFIZETÉSI AHA, BL ff | P | P |SSSIASSRS&A Helyben és vidéken egy béntpri 1 P 40 . fi||»vÉ£ fcsa m Kg| P| ijl 51|§ este 10 órától Aut. 128-83. Negyedévre--------------4P R 11 M MWi ESSWL ü* fii H? Ül mül JÖ!H FIÓKKIADÓHIVATAL: , , , g. H| §£§1 eR K* fpkJjtil flifcifir wmUsml KaMBa IRUhi /II.,Klauzá!-u.2. (Rékóczi-ut sarok) Eflyes számára: hé,koznapon«; lü i iiW V Telefon: 1. 418-20. LIIJ CJ MUHI üil U vasárnap - 12 I ^ /1., Nagymező-u. 3. Tel. Aut. 102-40. A/, .VITIV Képes regénymelléktettel és Gyermaekujsággal 12 oldal Ára 6 fillér Az öngyilkos Robinson a visegrádi erdőben Stinner, a német Dárius, koldus és börtöntöltelék A mi panaszkönyvünk vigasztalan fejezeteit foglalta sötét és nehéz szagú csokorba Budapest főváros polgármestere. Mintha csak a Friss Újság vezércikkeit olvasgatnánk, amint végigböngésszük Sipőcz polgármester félévi jelentését. Mindjárt az első fejezetben azzal kezdi, hogy a rengeteg adó nyilvántartását nem bírja az eddigi személyzet s az adószámviteli osztályok számát tizennyolcra emelték. Mintha csak ennek a nagy adóprésnek a közvetlen következményére akarna rámutatni, hirtelen keserűen kiált fel a polgármester úr , a nyomor pedig folyton növekszik! Egyre többen szorulnak hatósági támogatásra. Nincs elég építkezés, több ezer család lakik még mindig földalatti odúkban emberhez nem méltó módon. Amíg pedig a hajléktalanság számára elég lakás nem épül, szó sem lehet a lakásforgalom felszabadításáról. Az élelmiszerdrágaság ma már a nép egészségét veszélyezteti. A liszt, hús, cukor forgalmiadóját végleg el kell törölni. A karteleket törvényhozási úton kell szabályozni, ha másként nem megy, súlyos büntetésekkel szorítsák őket üzleti tisztességre. Bravó, polgármester úr! Ezek valóban mind a pesti nép fájó sérelmei. Ezek mind olyan keserves igazságok, amelynek orvoslását a Friss Újság esztendők óta sürgeti. Amilyen megnyugtató számunkra, hogy Budapest polgármestere is osztja már a mi régi megállapításainkat és magas hatósági tekintélyével pecsételi meg ezeknek a panaszoknak vigasztalan igazságát, éppen annyira ki nem elégítő a polgármester úr részéről, ha a Friss Újság régi megállapítását egyszerűen magáévá teszi. A dolgok lényegének feltárása, a bajok megvilágítása a mi dolgunk. Mi teljesítettük is kötelességünket, a polgármester arra és hatalmas hivatalos apparátusára várna a feladat, hogy segítsen is és orvosolja is ezeket az egészségtelen állapotokat. Budapest polgármestere nem állhat meg a szomorú tények megállapításánál, hanem álljon már oda a kormány elé és a mi panaszaink erejét százszorozza meg az ő tekintélye erejével és követelje már, hogy történjék végre valami a nyomor enyhítésére, amíg nem késő- Különös csókárverés Az egyik balatoni fürdőhelyen néhány nap előtt mulatságos eset történt. A gazdag fürdővendégek elhatározták, hogy jótékony célra csókárverést rendeznek. A fürdőhely legszebb hölgye a jótékony célra való tekintettel szívesen vállalkozott arra, hogy egy csókját a legtöbbet ígérőnek odaadja. Megkezdődött az izgalmas árverés és egy idősebb kövér úr mind többet és többet ígért a szép aszszony csókjáért, mégpedig az előre kikötött szabályok szerint dollárban. Amikor már 25 dollárnál (125 pengő) tartott, csak egyetlen versenytársa akadt, az egyik csinos fiatalember személyében. Az ifjú lovag sehogy sem akarta engedni, hogy a kövér ember legyen az árverés győztese és végül is 50 dollárért az övé lett a csók. A győztes kifizette a 250 pengőt, oda lépett a szép hölgyhöz és — lovagiasan megcsókolta a kezét.• Miért ígért ilyen sokat — kérdezte a hölgy, — ha még csak meg sem csókol? — Lovaglás akartam lenni —• felelte a fiatalember — és őszintén szólva, főleg azért is árvereztem, mert nem akartam, hogy az az utálatos kövér ember megcsókolja magát — Köszönöm, uram, — mondta a hölgy — ez nagyon kedves volt öntől, de kár volt a fáradságért. Az a kövér úr tudniillik az én uram! Képünk a csókárverés utáni mulatságos jelenetet ábrázolja. A fontos élelmiszerek forgalmiadómentességét sürgeti a polgármester Mért drágább nálunk a cukor, mint Ausztriában? — A keddi minisztertanács foglalkozik a drágaság kérdésével A székesfőváros vezetőit egyre intenzívebben foglalkoztatja a drágaság problémája. Mint jelentettük, a tanács tegnap több nagy fontosságú határozatot hozott ebben a kérdésben, külön felerjesztést intéz a kormányhoz, a polgármester pedig a szeptember havi közigazgatási bizottság ülésén tartandó beszámolójában külön rá fog mutatni a kérdés rendkívüli fontosságára és a szükséges intézkedésekre. A polgármester erre vonatkozó expozéjában a többek között a következőket mondja: — A főváros élelmezésének megkönnyítése céljából a fontosabb élelmiszerekre és a vágóállatokra fennálló magas védővámokat megfelelő kereskedelmi szerződések alapján csökkenteni kellene. Kívánatos továbbá, hogy a fővárosi állatvásárok tranzitó forgalmát méltányos vámkezelési eljárással tegyék lehetővé, úgyszintén az élelmiszerexportnak adott tarifakedvezményeket a budapesti szállítmányoknak is megadják. Szükségesnek tartja a polgármester a forgalmi adónak az elsőrendű élelmicikkekre vonatkozó eltörlését és közellátás szempontjából kiterjesztendőnek tartja a forgalmi adómentességet a lisztre, a húsra és cukorra is. A lisztre és cukorra nézve az egyfázisú adólevonás van ugyan érvényben, de ez is még igen lényeges teherrel nehezedik a fogyasztóközönség vállaira. Különösen súlyos tehertétel ez a cukornál, amelyet a forgalmi adón kívül még a kincstári haszonrészesedés is terhel. így van az, hogy nálunk a termelőállamban a cukor 50—60 százalékkal drágább, mint Ausztriában. Ápol-