Friss Ujság, 1928. november (33. évfolyam, 249-272. szám)

1928-11-03 / 249. szám

2 legnagyobb kapacitásra állították be, a léghajót a vihar mindunta­lan visszaszorította. Három óráig tartott a küzdelem a viharban és a léghajó nem tudott előrehaladni. Az út harmadik napján a lég­hajó Írország közelében ismét északi viharba került. A léghajó­ról megfigyelték, hogy az erős szél hogyan dobálja a tengeri gő­zösöket. A vihar miatt a Gráf Zep­pelin arra kényszerült, hogy ere­deti irányát megváltoztassa és délre térjen. „Pokoli út volt“ — mondotta néhány utas. Dr. Ecke­­ner elmondotta, hogy a léghajó az utolsó napon erős ködben haladt, úgy hogy a vezetés nem volt va­lami könnyű. Eckener egész éjjel nem aludt. A léghajó fényesen bevált — mondja Eckener Eckener kapitány a leszállás után a következőket mondta: — A léghajó fényesen bevált és ennek az óceáni útnak gyakorlati eredményeként megállapíthatjuk, hogy a rendes óceáni forgalom le­hetőségéről bizonyságot adtunk. Azonba­n Graf Zeppelin befejezte szerepét, mint személyszállító lég­hajó és most, az óceáni út tapasz­talatai után, nem jön többé számí­tásba, mint rendszeres utasforga­lomra alkalmazható közlekedési eszköz. Gyorsabb és erősebb lég­hajókat kell építenünk, ha rend­szeres utasforgalmat akarunk léte­síteni az európai és az amerikai kontinens között. Patkány­, egerirtó. __ „RATÍNOS/. Biztos hatású irtószer gyökeresen irt. Más állatra, emberre ár­­talmatlan. Naptárban után a\w|| vértét szállítja Ratinol­­laboratórium, Budapest, VII., Murányi­ utca 36. km ■■■■■■iiaiiiiiaiJ titocEl­agimn­Bon­ Három utas kirabolta egy piros taxi soffőrjét Kémregényes éjjeli taxiút a budaörsi országúton Ma hajnalban megjelent a főka­pitányságon Gazda­ffy István sof­­főr, a Bp. 18—058. számú piros autótaxi vezetője. A feldúlt kül­sejű, összeszaggatott ruhájú em­ber elmondta, hogy tegnap este fél kilenckor a nyugati pályaudvar előtti taxiállomáson három férfi szállt be az autójába és utasítot­ták, hogy vigye őket Budaörsre. Budaörs határában jártak már, mikor az utasok megállást paran­csoltak. Gazdafá­y gyanútlanul megállította az autót. Ebben a pillanatban a három utas rávetette magát a soffőrre, betömték a szá­ját, összekötözték a kezét, felnya­­lábolták a magával tehetetlen em­bert, becipelték az országút szélén elhúzódó szellőbe és szíjjal hozzá­kötözték egy fához, azután elvették a tárcáját, amiben 50 pengő kész­pénz volt. Gazdaságy még látta, amint a há­rom ember visszament az ország­úton gazdátlanul hagyott géphez, felültek rá és próbálták elindítani. Ő azonban a megálláskor úgy fé­kezett, hogy elzárta az indítót és ezért nem tudtak boldogulni a gép­pel. _ Egy darabig bajlódtak vele, azután leszálltak és futásnak ered­tek Budaörs irányába. A fához ponyvázott soffőr sza­badulni igyekezett és addig dör­zsölte a fához a szíjat, míg elsza­kadt. Ezután a kezét szabadította ki a hurokból, kivette a szájába tömött rongyot, félig aléltan ü­lt bele az autójába és visszatért a fővárosba. A rendőrség nagyszabású nyo­mozást indított a vakmerő rablók felkutatására. OLCSÓ friss malackocsonyahús | /fí kilója-------------------P 1.41! | kg. la sertéscomb, lapocka, tarja slussz — — — — P 2.40 1 kg. sertéskaraj — P 2.60 P 2.80 1 kg. füst. császárhús iorbok) P 2.40 1 kg. sertészsír (kissé barne) P 2.— 1 kg. füstölt kolbász------P 1.60 1 kg. füstölt láb és farok P 1-90 HENTESÜZLET, SoroksÁri-út 60 (Közvágóhíd, villamos végállomás). He­tiérdekű _____________vasút épületében._____________ FRISS ÚJSÁG 1928 november 3. szombat Kizártak negyedmillió német munkást A világ egyik legnagyobb munkáskizárása a német vas­iparban . Az egész Ruhrvidéket megbénította a bérharc Essenből táviratozzák, hogy a rajna—westfáliai és Ruhrvidéki vasgyárakban kizárták a munká­sokat, úgy hogy 225.000 vasbánya és fémáru­­gyári munkás kenyér nélkül maradt. A szakszervezetek az üzemi ta­nácsok útján tudatták a vállala­tok vezetőségeivel, hogy a mun­kások bármely pillanatban készek a birodalmi munkaügyi miniszter döntésében foglalt feltételek mel­lett munkába állni. Egyidejűleg felszólították, a szakszervezetek a munkásokat, hogy mindenki men­jen régi munkahelyére jelentkezni és ajánlkozni, amennyiben pedig elutasítják, azonnal vétesse fel magát a hatóságnál a munkanél­küliek lajstromába, hogy igényt tarthasson az állami munkanélkü­li segélyre. Ez ma meg is történt. Minthogy a munkaadók nem fo­gadták vissza a kizárt munkáso­kat, azok rögtön jelentkeztek a hatóságoknál munkanélküli se­gélyre. A legnagyobb vállalatoknál csak a szivattyúk és az olvasztókemen­cék mellett dolgozik néhány mun­kás addig, amíg a kemencékben végleg kialszik a tűz. Csupán egészen csekély üzemekben zavar­talan a munka. Lelőtték vagy öngyil­kos lett Móry Béláné? Hogyan került a matrac és a véres szarvasbőrpárna a szel­lőző ágyból a földre? — Miért járt otthon Móry Béla a tragédia délelőttjén kétszer is? Váratlan szenzációs fordulat történt dr. Móry Béla mérnök, egyetemi tanársegéd és háztulaj­donos tizennégy hónap óta tartó válóperében. A budapesti királyi ítélőtábla Antally-tanácsa az el­ső bíróság ítéletének megváltoz­tatásával elrendelte a bizonyítást arra, önkesével emelte-e maga ellen a fegyvert dr. Méry Béláné, a válóperi alperes, vagy más lőt­te főbe, mert ezt a körülményt a válópöri vétkesség­ megállapításá­nál döntő fontosságúnak tartja. Heteken át foglalkoztatta a nyil­vánosságot Móry Béláné esete. 1927. március 4-én délután fél ket­tőkor kihívták a mentőket dr. Móry Béla József­ körúti lakásá­ba, ahonnan aztán átlőtt fejjel a Rókus-kórh­ázba szállították Mó­ry Béla feleségét. Az asszony rendkívül súlyosan sebesült meg és az orvosok csak félszemének eltávolításával menthették meg az életnek. Hat hónappal utóbb, 1927 szeptember elsején Móry Béla vá­lópert indított felesége ellen azon az alapon, hogy súlyosan vétett házastársi kötelessége ellen, a­mennyiben úgy betegágyában, mint felgyógyulása után tet­t nyi­latkozataiban burkoltan őt vádol­­ta, meg a gyilkosság kísérletével, már­pedig a közben lefolytatott bűnügyi eljárás a vád elejtésével végződött. Az asszony viszontkeresetet in­dított férje ellen és a házasságnak a férj vétkességéből való kimon­dását kérte, mert keresete szerint szélhámosnak nevezte, megrágal­mazta, hogy előtte másokkal vi­szonya volt és hogy egy házassá­gon kivnl született hétéves gyer­meke van. Meggyanúsította azzal is, hogy egy milliárdot akart tőle kicsikarni. Az asszony havi 500 pengő végleges nőtartás megálla­pítását is kérte a bíróságtól. A törvényszék a házasságot mindkét házasfél hibájából felbontotta és mindnkét házasfelet vétkesnek nyilvánította, az asszonyt pedig végleges nőtartás iránt előterjesz­tett igényével elutasította. Fellebbezés után a tábla foglal­kozott az üggyel és új bizonyítást rendelt el. A tábla pontokba foglalja azo­kat a kérdéseket, amelyek a bizo­nyító eljárás során tisztázandók. Ezek a következők: 1. Hogyan került a szellőző ágy­ból a matrac, amelyre a súlyo­san sebesültet fektették, a föld­re és hogyan került feje alá a véres szarvasbőrpárna. Magyar Héten dobozos Emmenthalit kérjen. Az italos tüzér vere­kedett: két halál Megszúrta és lelőtte üldözőjét, azután szívenszúrta magát Győrből jelentik: Pénzes Pál tü­zér, és Szakáll István huszár egy győri vendéglőben mulatozás köz­ben összeveszett. Verekedni kezd­tek, mire Fü­löp Vilmos és Németh József a huszár segítségére sietett. A verekedést az utcán folytatták. Pénzes derékszijjával csapkodott, a többiek ütötték-verték őt. Végre rendőr érkezett és megkezdte a ve­rekedők igazoltatását. Ekkor Pén­zes elővette kését és megszúrta Fülöpöt és mene­külni kezdett. A rendőr a többiekkel együtt üldözni kezdte Pénzest, aki a lak­tanyába futott és egy nyitott abla­kon beugrott az épületbe. A követ­kező­ pillanatban Frommer-pisz­­tollyal a kezében megjelent az ab­laknál és rálőtt üldözőire. A golyó Fülöpöt találta, aki összeroskadt, mire Pénzes a saját szívének fordította a fegyvert és egyetlen lövéssel megölte magát. körülmények között egymással a piacon vitázzunk és civakodjunk. A régi képviselőházban­ is ünne­pély folyt le, melyen báró Kaas Albert kifejtette, hogy a protes­tantizmus telve van toleranciával, hogy a protestantizmus a nemzeti erők egyesítésére törekszik. Józan Miklós unitárius püspök a sereg­szemlét a jövendő egyetemes egy­ház gondolatának előkészítésének nevezte. A reformáció évfordulóján tet­ték le nagyszabású ünnepek kere­tében a Rózsadomb keleti oldalá­ban, a Rókushegyi-úton az új Baár-Madas leánylíceum és neve­lőintézet alapkövét. 2. Elképzelhető-e, ileltve módjá­ban volt-e Móry Bélánénak, hogy súlyos fejsebével levesse magáról a­ véres zsempert, amelyet azután a fegyverre dobva a földön talál­tak? 3. Miért jött haza Móry Bé­la március 4-én délelőtt szokásá­tól eltérően kétszer is? ? Miért javította meg az előtte való este lakatosszerszámmal a saját szo­bájába vezető a­jtót, úgy, hogy az többé magától nem nyílik ki, mint annak előtte és miért tiltott el mindenkit attól, hogy a szobába belépjen, akármilyen zajt is hall ki onnan? Igaz-e az, hogy Móry Bélánénak a házasságkötés előtt viszonya volt valakivel? 6. Igaz-e az, hogy 1917 szeptem­ber 1-én házasságon kívüli gyermeke született? 7. Igaz-e az, hogy Móry Béláné természetes gyermeke gróf Ka­­minszky nevű­ földbirtokosnak? 8. Igaz-e, hogy gróf Kaminszky test­vérének fia örökbe akarta fogad­ni, helyesebben örökbe fogadta volna, ha Móry Bélának sikerül házasságra lépnie? 9. Igaz-e, hogy Hunyady grófnő társalkodónőnek akarta maga mellé venni és mint ahogyan az asszony állította, Olaszországba vitte volna magá­val, hogy exisztenciát teremthes­sen magának. Ezeket a kérdéseket a tábla tizennyolc tanú kihallgatásá­val akarja tisztázni. Elrendeli a tábla végzése dr. Oláh Gyula elmeorvosszakértő kihall­gatását is arra, tényleg elmebe­teg-e, hisztériás elmezavarban szenved-e és konfabulációra haj­lamos-e az asszony, mint ahogyan azt a bontóperben egy magánor­vos megállapította. A protestánsok seregszemléje A 411 éves reformációt ünne­pelték a magyar protestánsok Luther Márton fellépésének 411-ik évfordulója seregszemléje volt a magyar protestánsoknak, a­kik az egész országban nagy ün­nepségeket rendeztek az evangéli­kus és református templomokban. Szerdán este a protestáns egyházi és társadalmi élet tagjai nagy nyilvános összejövetelt tartottak a fővárosi Vigadóban, hol Beth­len Pál gróf beszédben kifejtette, hogy Magyar­ország romjai kö­zött hittel, keresztyéni szeretettel, más vallású honfitársaink vallá­sos meggyőződésének tiszteleté­vel kell jobb világot teremteni. Lázár Ferenc Tisza István mártír­haláláról megemlékezve, rámuta­tott korunk erkölcsi romlására, a nyomor és szenvedés növekedésé­re, a magyar élet sok bajára. Le­hetetlen — úgymond — hogy ilyen Üveg karácsonyfadísz Kérje ingyen és j.ortóment® sen a legújabb képes karácsonyi árjegyzékemet több mint 200 színes képpel. Adolf Eichhorn Eugen Soha Lanscha (Deutschland) Nr.‘27 Három pesti betörő harca a sárosdi csendőrökkel Izgalmas hajsza után elmene­kültek Sárosd község csendőrőrse ar­ról értesítette a budapesti főkapi­tányságot, hogy tegnapelőtt dél­után és a késő esti órákban a fa­luban három idegen férfi két be­törést követett el. Az éjjeli őr megzavarta őket, mire revolverek fedezete alatt menekültek el Az éjjeli őr, az időközben felvert csendőrökkel üldözőbe vette a be­törőket, akik menekülésük köz­ben kétszer visszalőttek üldözőik­re és Imre István éjjeli őrt a kar­ján megsebesítették. A hajsza a hajnali órákig tartott. A Szolga­egyháza felé induló személyvo­natra a két betörőnek még sike­rült felugrania. Amikor azonban a vonat befutott Szolgaegyházára, a betörők már nem tartózkodtak a vonaton, az állomás előtt a ro­bogó vonatról leugrottak. A csend­őrség feltevése szerint mind a há­rom betörő Budapestről utazott le Sárosára. A budapesti rendőr­ség kézrekesrítésükre megindította a nyomozást

Next