Friss Ujság, 1929. szeptember (34. évfolyam, 197-220. szám)
1929-09-13 / 207. szám
10 oldalÉfó 6 fillér XXXIV. évfolyam, 207. szám Budapest, 1929 sze^t^^regl^jéntek^ .POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: folytat és filléri ifietésipa 1 P 40 f Negyedévre-----------— 4P fÉnyes szil ára: TMFRISS ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., SZOBI UTCA 4. Telefon«már»oft: Aut. 137-51, Aut. 238-58, este 10 órától Aut. 128-83. FIÓKKIADÓ HIVATAL, VII., Klauzál-u. 2. (Rákóczi-út sarok) Telefon: J. 418-20. VI., Nagymező-u.3. Tel. Aut. 102-40 Ma: Friss Rádió-újság Fazekas Oláh Zsuzsanna a rettenetes bába A legerősebb rendőröket küldik Palesztinába A lintapusztító papiros lelkű bürokrácia helyett, meleg emberi szivet a hivatalokba. Ez is azok közül a régi igazságok közül való, amely itt csírázott a Friss Újság hasábjain, míg hála az igazságok minden akadályokon győzedelmeskedő erejének, ma már kormányzati jelszó. A vármegyei tisztviselők kongresszusán ma már Scitovszky belügyminiszter köti a lelkére az újjászülető vármegye tisztviselőinek, hogy nem akta-gyár a hivatal, hanem érző, szenvedő, ügyes-bajos emberi sorsok intézője, irányítója. A jó közigazgatásnak emberi sorsokhoz hajló megértő tanítónak, vezetőnek, igazságos bírónak kell lenni, ahol egyetlen hivatalnok sem tévesztheti szem elől, hogy az ő hivatása, kötelessége a sokat szenvedett magyar nép helyzetén javítani, boldogulását egyengetni. "Bizony idáig a hivatal, a közigazgatás öncélú akta-halmaival nagyon sok emberi boldogulás temetőjévé vált. De ez a belügyminiszteri szózat csak egyik fele a közigazgatás megváltásának. A programra, a tisztulás másik fele ott vajúdik a főváros polgármesterének most készülő rendeletében, amely végre becsapja a hivatalszobák ajtóit a befolyásos kijárók és protektorok orra elől. Eddig, sajnos, az összes hivatali íróasztalok közül ezek a kijáró protektor urak állták el az első sort a szegény emberek elől. Ezek a protektor urak foglalták le a nép ügyeit intéző tisztviselők munkaidejének nagyobb felét. Ezeknek a protektoroknak a közéleti tevékenységéből született a legtöbb közigazgatási botrány. Ennek a koldusa a kisipar. A kijárók és protektorok halászták el a legzsírosabb közszállításokat és tenyésztették ki a hivatalokban azt a szellemet, hogy befolyásos közvetítő nélkül a szegény ember alig jutott a sorsát eldöntő tanácsos urak asztaláig. Ezt a szellemet tessék az egész vonalon száműzni a közigazgatásból s mindjárt bevonulhat az élet és szeretet friss levegője. Reméljük, hogy a belügyminiszter úrnak most már gondja lesz rá, hogy a saját lelkéből és belátásából fakadt új közigazgatási programainak érvényt is szerez az egész vonalon. Ki is nyittatja a hivatalszobák ablakait és nemcsak kéri, de kötelezi is a nép sorsának intézőit, hogy a nép igazi vezetői legyenek. A tiszazugi tömeggyilkosságok rejtelmeiből Már a csecsemőholttestekben is találtak arzént — Felbontják a gyermeksirokat a nagyrévi temetőben — Ötven uj esetben nyomoz a cibakházai csendőrség — A tiszazugi földben nincs arzén Akihez iskolába járhatott volna Jáger Mari — A Friss Újság kiküldött tudósítójától — Nagyrév, szeptember 12. Ülök a Kossuth Lajos-utcai ház virágos udvarán, néhány lépésnyire a kúttól, amely mellett öngyilkos lett és meghalt Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsanna bábaasszony, akinek a nevével most összeköttetésbe hozzák az egész tiszazugi mérgezési bűnügyet. Beszélgetek Boros Lídiával, az öngyilkos aszszony unokájával, akinek apja Boros Lajos halottkém, anyja Fazekas Mária, a községi szülésznő, aki szintén le van tartóztatva, mert azzal vádolják, hogy néhány napos csecsemőket küldött a másvilágra arzénnel. — Semmit sem tudtam nagyanyám dolgairól, — mondja — nem tudhatott arról anyám sem, mert a nagymama nagyon zárkózott természetű asszony volt, velünk sem beszélt, csak amit kellett Egy napon a kisbiró beszólt neki: — Fazekasné asszony, menjen fel a községházára. A főjegyző úr hivatja sürgősen. Hogyan halt meg Tiszazug ördöge? — Nagymama ment. Amint a kapun belépett, két csendőr ugrott mellé. Bevitték a főjegyzőhöz. Itt tudta meg, mivel vádolják. Hogy a tiszakürtiek, Szabóék és Madarászék, akik akkor már őrizetben voltak, azt állították, hogy a mérget tőle kapták. „Ártatlan vagyok ezekben az ügyekben“ — mondta. Bevitték Szolnokra. Két nap múlva itthon volt. Ahogy hallgatott, mikor elment, nem szólt akkor sem, mikor megjött. Sem anyámhoz, sem hozzám. Egy feltűnő volt nála, hogy naphosszat a kertben ült. Kérdeztük mi baja, de nem válaszolt. Egyszer felállott helyéről, vizet eresztett egy söröspohárba, a következő pillanatban hörögve, nyögve összeesett. Odafutottunk hozzá, abban a pillanatban lépett be két csendőr az uccáról. Odafutottak ők is, segíteni akartak, de már késő volt. Nagyanyám — anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna — meghalt. Ez volt a vége Fazekas Gyulánénak, akit joggal lehet nevezni Tiszazug ördögének. De más volt a faluba költözése 39 évvel ezelőtt. Tiszainokáról költözött Nagyrévre. Javakorbeli asszony, szép, jókedvű, bőbeszédű. Hamarosan őt hívta magához minden asszony, a régi bábaaszszony. Székely Sándorné Rácz Zsuzsanna nem kellett senkinek. Régimódi volt és nem tudott sem az asszonyok, sem a férfiak nyelvén beszélni. Székelyné nem sokáig birta szó nélkül Fazekasné jó sorát, nagy népszerűségét, itt is, ott is szóvá tette, hogy Oláh Zsuzsi működése ördögi munka, nem a gyermekáldáson, hanem el. A csendőrök egy nagyrévi ház kertjében gyűjtik össze és őrzik a gyanúsított méregkeverő asszonyokat. Baloldali képünk : A nagyrévi kisbiró kidobolja, hogy exhumálások lesznek. Jobboldali képünk : Fazekas Gyula nagyrévi halottkém, az öngyilkossá lett Oláh Zsuzsanna községi hálta térje.