Friss Ujság, 1929. december (34. évfolyam, 275-297. szám)

1929-12-03 / 275. szám

/ CT /# ' ’ XXXIV. évfolyam, 275. szám Budapest, 1929 december 3., Kedd m m iáim—liiiiiiBMi­m 81 Iimmwulllf mii 111HIIIIIIII—I 111 II ■! i IIi .......... m * I — Mii KAI iTii­ ai uiniT .i, Wt SZERKESZTŐSÉ­G POLITIKAI NAPILAP ■■■■ rapijg^ m BR ggS B KIADÓHIVATAL — II BP8I |PBf II Si fi BUDAPEST. VI.. SZOBI-UTCA 4. ELŐFIZETÉSI ARA: t B Wi ggj 11 fi m* W talefonszámok: Aut. 137-51, Mit. 238-58. fsTyben ás vidéken egy hónapra 1 p 40 t IPe BBf ül 1 f SS !*te 10 órától Aut 128‘83. . Negyedévre 4P || fi j !f|t WUs. Mjf MM WiM (Bfl jOl ^Kkízálui^kóöburs^ öges szín ara: vhS“r­ i‘t ■ ■ v W W W IP vl,NJ"^j-TS..o2-» ,/V , j JP 1M9 DR. - a 10 oldal Nagy képes regénymelléklettel Ára 6 fillér Halálra ítélték a családirtó tizedest Ismét arzénmérgezés történt Tiszakürtön A Társadalombiztosító amilyen gyönyörű nekibuzdu­lásból született, annyi a hibája. Mikor rászabadították a hiva­talos bürokráciát, az volt a jel­szó, hogy rendet teremtenek a munkásbiztosítás körül. Akkor hiába magyaráztuk, hogy a dol­gozó munkás és a dolgoztató gazda beleszólása és meghallga­tása nélkül sohasem lesz méltá­nyos rend a nagyjelentőségű szociális munkában. A munkás­­v­iszonyokban tájékozatlan, túl­szervezett nagy hivatali appa­rátus csak kerékkötője lesz an­nak, hogy a beteg munkás a be­fizetett járuléka ellenében lelki­­ismeretes gyors orvosi segély­hez és igazi gyógyuláshoz jus­son, idejében megkapja a táp­pénzét. Megmondtuk akkor és azóta ezerszer, hogy a drága nagy hivatal becsületes önkor­mányzat és éber munkásellen­­őrzés nélkül csak a terheket, fogja növelni, csak a felekkel való bánásmódot teszi; nehézke­sebbé és kíméletlenebbé. Két év után ma ott tartunk, hogy a Társadalombiztosító elnöke, a­kinek szociális jó szándékait sohasem vontuk kétségbe, ve­lünk együtt kiáltja, hogy az egész újjászervezett intézmény gyökeres reformra szorul. Ma már ő is önkormányzatért kiált. Imádkozva kéri a segítségét a munkás- és munkaadó társada­lomnak, hogy teremtsenek ren­det abban a panasz­dzsungelben, mely fojtogatóan felburjánzott, amióta a munkás- és munkaadó társadalom ellenőrzése nélkül intézik a gyógykezelés, segélye­zés és a járulékok kíméletlen­­ óhajtásának ügyét. Ma már Huszár Károly jóhiszemű csaló­dottságában megpróbálja túl­­­­áltani a Társadalombiztosító hibázott rendszerének minden i­gazságos kritikusát s ő maga h­irdeti, hogy a­ munkástársada­­l­o­m sok keservesen kiizzadt mil­­ányi áldozata ellenében mel­ón követeli magának az ellen­őrzés jogát. Amilyen elégtétel , álmunkra a Társadalombizto­­s Tó elnökének ez a bennünket igazoló megállapítása, éppen olyan szomorú, hogy az elnök úr is megelégszik a bajok meg­­állapításával és a reformok szó­noki sürgetésével, a­helyett, h­ogy illetékes helyen szava tel­jes súlyával megértetné, hogy a mai rendszert gyorsan és gyö­keresen ki kell cserélni és visz­­sza kell adni az egész intéz­ményt hozzáértő embereknek, az őszinte, becsületes önkor­mányzatnak. Amerikai izű­ autósbetörés Újpesten Újpesten, f1 gróf Károlyi­ utca 19. szám­i házban­­lévő Sternberg Mór-féle férfiruha üzlet előtt autó állott meg a kora hajnali órákban. Az autóból öt férfi ugrott ki. Fel­törték a Sternberg-féle ruhásbolt ajtaját, behatoltak a helyiségbe, ahonnan kilenc férfi ruhát, négy télikabátot és három városi bundát kaptak ki. A ruhákat és kabátokat bedobálták az autóba, aztán visz­­szaugrottak a gépkocsiba és elro­bogtak. Pillanatok alatt úgy eltűn­tek, mintha a föld nyelte volna el őket. A szomszédos házbeliek elő­adása szerint, a nagy lármával folyó automobilos betörés valósá­gos riadalmat okozott, a lakók a közvetlen szomszédságban minde­nütt felébredtek a vas- és ü­vegcsö­­römpölésre, sokan kinyitották az ablakot, hogy lássák mi történik az utcán. A vakmerő betörést azonban olyan gyorsan hajtották végre a tettesek, hogy amikor a felriadt házbeliek és szomszédok lesiettek az utcára, akkorra már a betörők elvégezték munkájukat, és az autón jóformán az utca lakos­ságának szeme láttára elrobogtak a lopott holmival. A rendőrség helyszíni szemlét­ tartott, a kifosz­tott üzletben, de csak annyit sike­rült megállapítani, hogy a tette­sek, akik­­ több szavahihető tanú egybehangzó vallomása szerint öten voltak, erős szerszámokkal pár pillanat alatt feltörték a vasre­dőny nélküli üzletajtót, valószínű­­leg villanyzseblámpák segítségé­vel kikeresték a legértékesebb ru­hadarabokat és azokkal elmene­kültek, anélkül, hogy közelebbi nyomot hagytak volna hátra. A rendőrség erélyes nyomozást indí­tott az amerikai stil­i betörőbanda felkutatására.­­ Képünk azt áb­rázolja, amint a felriasztott lakók szeme láttára az autós­ betörők ki­fosztják a férfi ruhaüzletet. Az összetorlódott holttestek miatt megakadt Kandahar utcáin a forgalom A duráni törzs emberei célbalőttek Habibullah elfogott ka­tonáira . Keselyűk és kóbor kutyák lakmároznak a legyil­koltak hulláin Az afganisztáni polgárháború Kandahar városát pusztította el a legjobban. Itt tartották magukat a legerősebben Habibullah csa­patai, akiket a fellázadt duráni törzs emberei vertek le súlyos ut­­cai küzdelmek után és rengeteg foglyot ejtettek. Az elfogott katoná­kat kisebb csoportokban egymás­hoz kötötték, aztán halomra lőtték őket. A tisztek, akik az újoncokat­­ Valoni tanították. Habibullah elfogott katonáit használód, fel céltáblákul. A szerencsétlen katonáknak fut­­niok kellett s az újoncok feladata az volt, hogy a futó emberek fejét eltalálják. Halomszámra gyilkol­ták az ellenszegülő polgárokat is, úgy hogy a város utcáin végül minden forgalom megakadt az összetorlódó holttestek miatt. . A holttestek tömegét nem temet­ték el. A hullák nagy részét el­pusztították a keselyűk és a kóbor kutyák, azonban még mindig UOOra tehető azok­nak az oszló holttesteknek . száma, amelyek a nyílt árkok­ban hevernek. A katonai hatóságok rendeletére petróleummal öntötték le a holt­testeket, hogy szaguk ne fertőzze meg a levegőt, ez azonban nem használ. Ha néhány napon belül nem áll be a rendkívül hideg idő­járás, elkerülhetetlen a pestisjár­vány kitörése.­­ Könnyezve távozott Budapest­ről a volt olasz követ. Vasárnap este utazott el Durini di Monza Budapest volt olasz követ család­jával és búcsúztatására a déli vas­­úti pályaudvaron igen sok előke­lőség jelent meg. Közvetlen a vo­nat elindulása előtt a távozó követ és felesége könnyezve intettek búcsút a hatalmas tömegnek, mely virággal és éljenzéssel búcsúztatta F­r­igy­­ ioszág távozó barátját.

Next