Friss Ujság, 1930. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-01 / 1. szám
nagy képes rasonymelléklet. l€is®rofber®K kéfala L 14 oldal *”* Huni ára 6 fittén SJ W ( '« U nriTimnm i~~i—n— 1 11 " ------ " 1 M j| Budapest, 1930 január 1.9 sxcM BOLOTKAI NAPILAP if^ SZERKESZTŐ® ^.. rmce n lessel síidé mé&mmm 1 8© gyermek sídmy© tűzhalála a m@z!ta^ Olasz-magyar sikkasztó párocska kalandjai 1930 KSffWKCSt é A ránk köszöntő új esztendő súlyos rejtéllyel érkezik. Sorsdöntőbb lesz, mint tíz éve akármelyik előde. Mindjárt az első netei sorsdöntő jelentőségűek lesznek valamennyiünk számára. Mert most fog eldőlni, hogy kaján szomszédainknak sikerül-e Hágában is megtévesztenie a világ hatalmasait s megtörténhet-e az a második Trianonnal felérő igazságtalanság, hogy a magyar nyomorúságot újabb jóvátételi terhek vállalására kényszeríthessék. A Hágába induló miniszterelnök vessen számot azzal, hogy az ő tekintélye és hatalma is kevés ahhoz, hogy azMn férfiek vállalását első- • Ignotálgassit a magyar Hoppéi. .De vessen számot azzal is, hogy bármi történjék is Hágában, a jelenlegi világhelyzetünk új utat, uj rendszert és uj módszert parancsol az egész vonalon. 1930-ban nem lehet tovább folytatni a .,népgondozás“ régi tempóját. Mindenütt a világon érzik, hogy a nép terhein könynyíteni kell. Franciaország újévi példát ad, amikor harmadfél milliárddal csökkenti a gazdasag francia nép adóterheit. Mindenütt ráeszmélnek már, hogy a jogkorlátozásokra épített diktatúra termelési és értékesítési csődhöz vezet. 1930 hajnalán Spanyolország és Lengyelország kormányzásában is döntő elhatározások történnek. Vissza kell térni mindenütt a demokrácia szabad levegőjű útjára. Csak mi ne látnánk be, hogy nem lehet a történelmi fejlődés világútján keresztbe feküdni! A mai kényelmes, hosszúlejáratú, módszeres demokrácia elmélete régen megbukott. Az idő régen nem nekünk dolgozik már. Minden magyar erő és érték minél gyorsabb és minél egyetemesebb összefogására van szükség, hogy abból a szerencsétlen kátyúból kigázolhassunk, amelyben 1929 hagyott bennünket. Uj elvekre, uj erkölcsökre van szükségünk, hasonlatosakra azokhoz, amelyekkel a múlt század harmincas éveinek nagy magyar reformátorai, a Kossuth Lajosok és Széchenyi Istvánok talpraállították ezt a nemzetet. E nélkül nincs boldog új esztendő! Síppal, dobbal, nádi hegedűvel Itt az uj év éjféli derűvel. Bár csak egyszer végig így maradni Ne csordulna uj könny poharadba. Ne átkoznánk ezt lá, mint az anyját Ki itt hagyta sok átokvert fattyát: A sok adót, végrehajtót, gondot S csúfságunkra termelt sok bolondot Oh, ha egyszer mégis megvorradnit A magyarnak rég beborult napja. Verejtékkel, könnyel tört barázda — Ne maradna gond, csak a kalásza. Hogy ameddig ring a magyar síkság, Fészket rakjon mindenütt a vigság. Iegyen több kedv, lakodalmi nóta. Mintha régi földünk mind megvolna. T T • * • 1 •• •• 1 // Újévi kos Magyar Pünkösdi tdraanyító napja Ne találjon sehol rab magyarra. Aratáskor teli szérű hombár, Zsíros áron vásárt leljen mindjét. Bő szüretnek, aratásnak ára Guruljon ki vígan a vásárra. Ne maradjon munkátlan kés, béna. Sonka jusson a kenyérkaréjra. Kis farsangnak ne legyen nagy böjtje, Sok reménynek korai letörtje. József-napra, ha megjön a fecske, Minden lányból legyen víg menyecske. Legyen tele zsákod, zsebed, csűröd, Jégverésre vihar álló szűröd, Boldog békét s minden, ami nincsen, Ebben az uj évben adjon már az Isten. DUTKA ÁKOS.