Friss Ujság, 1930. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

mw • ¥ 1930 FER'1 fm* XXXV. évfolyam, 26. szám Budapest, 1930 február 1., szombat POLITIKAT NAPILAP ELŐFIZETÉSI AKAt Njin is iHita *gy Unpn 1 p 40 , tíegyedévr* —------------4 P iByesszátíra :12SS^«IFRISS UJSÁG SZERKESZTŐSÉ­G ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., SZOBI-UTCA i lelifMizínsok: lat. 137-51, tál. 238-58, este 10 órától AuL 128-83. FIÓKKIADÓHIVATAL* VILKlauzál-u. 2. (Rákóczi-uj sarok) Telefon: 1. 413-20. VI., Nagymező-u.3. Tel. Aul 102-49 Nagy képes regénymelléklet és Friss Gyermek­ujság 12 oldal Ára 6 fillér­en Örök rabságra ítélték az arzénes férjgyilkost Leszakadt a híd az expresszvonat alatt A nagy adósság Hágán innen és Hágán túl ne­künk nem politika. Akit tönk-­retett a harkikölcsön, akinek el­vitte a féllábát, a félkarját a világháború, aki otthagyta a szeme világát a Doberdón, an­nak nem azóta és nem azért adósa az egész nemzet, mert­­Hágában újra sikerült megzsa­rolni a magyar kormányt s kénytelen-kelletlen közöttünk egy­­ drága egyezséget, hanem a háború első napjától kezdve, mikor azzal engedtük és bu­­csujtattuk a harcba indulókat, hogy bízzák csak az ország lelkiismeretére itthon maradt családjuk sorsát, a nemzet tud­ni fogja kötelességét. Apponyi Albert gróf a tanunk, hogy a­hoz igazán nem kell politikai kártya­keverés, hogy a háború magyar áldozataival szemben másfél­­évtizede fennálló becsü­let­beli tartozásunkat­ rendezzük. A hadikölcsönök valorizációja, a hadi gondozottak ellátásának emberséges rendezése, a vitéz­ségi érmek pótdíjának megvál­tása, a postatakarék háború előtti kis betétjeinek átértéke­lése, kis bankbetétek vissza­adása országos gazdasági és szociális érdek. Hogy megszü­lethessen az a termékeny új légkör, amelyről Bethlen Ist­ván és Apponyi Albert együtt álmodik velünk, nélkülözhetet­len, hogy a háború élő áldoza­tainak lelkéből kitépjük a tíz éve gengedő tüskét és biztosít­­­suk számukra azt a létminimu­mot, hogy koldus sorsukkal ne legyenek terhére a dolgozók társadalmának. Ez nem a poli­tika, hanem a józan népgondo­­zás és a nemzeti becsület kér­dése. Hága után pedig nem azért lett aktuális ez a jóvá­tétel, mert kellemetlenkedni le­het a kormánynak, hanem azért, mert a pénzügyi önálló­ságunk visszanyerése után új lehetőségek nyílnak, amikor, ha másképen nem, egy nemzeti kölcsön tőkésítésével igenis ala­pot kell és lehet teremteni, hogy a háború minden káro­sultjával szemben leírhassuk adósságunkat. Minden indoko­latlan és értelmetlen ünnepi lármánál és gáncsvető súlyok hajigálásánál jobban szolgálja a megbékélt közhangulat és ter­mékeny légkör megteremtését, ha becsülettel törleszteni kezd­jük a legégetőbb nemzeti adós­ságunkat. Az újpesti autóbusz a járdára szaladt és fel­döntötte a transzformátor-házikót Másodszor történt rövid időn be­lül autóbuszbaleset Újpesten, az Árpád-utca és Mária-utca keresz­tezésénél. Az úttest aránylag­ kes­keny és a nagyra méretezett autó­busz itt kénytelen járni,­­ állan­dóan veszélyeztetve utasainak éle­tét, mint pedig az utcán járókelő testi épségét. Körülbelül két héttel ezelőtt is baleset történt ezen a ve­szélyes helyen. Tegnap a Mária­­utca felől az Árpád-utca felé köze­ledett Mü­ller Antal rákospalotai vaskereskedő­ magánautója és szembejött vele a szűk úttesten az újpesti, autóbusz, amelynek soffőr­­je, hogy az összeütközést elkerülje, felhajtott az autóbusszal a gyalog­járóra, ahol feldöntötte a Phöbus Villamossági Rt. áramátalakító kis vasházikóját, majd nekirohant a ház falának. A baleset következté­ben Brunner Károly 43 éves kalauz , a fejét bezúzta és a homlokán is­­ súlyosan megsérült. A mentők az újpesti gróf Károlyi-kórházba vit­ték. A rendőrség az ügyben megin­dította a vizsgálatot.­­ Képünk a szerencsétlenséget ábrázolja. iiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiieiimiiiiimmiiiiiimiiiiiiiimiii 1568 önálló iparos albérlő és ágyrajáró Kézimunkások, napszámosok és főiskolát végzettek küz­delme a fővárosi lakásnyomorúsággal Foglalkozott már a Friss Újság a budapesti lakásnyomorúságnak azokkal a szomorú statisztikai adataival, amelyek az albérlők és ágyrajárók aránytalanul nagy­számát tüntetik fel. Rá kell azonban még mutatnunk különösen három nagyon meggon­­dolkoztató adatra. Az első az, hogy a magasabb műveltség, a magasabb iskolai képzettség sem biztosít már olyan jövedelmet, a­mi föltétlenül kiemelné a dolgozó embert az albérlők és ágyrajárók szomorú tömegéből. A második az, hogy az önálló exisztenciák, külö­nösen az iparosok is rohamosan csúsznak le ebbe a tömegbe, a harmadik, hogy egy egész nagy társadalmi osztály, a napszámo­sok egyre növekvő csoportja szin­te végzetszerűleg erre a sorsra van ítélve. Ami az iskolai végzettséget­ il­leti, középiskolát végzett albérlő volt 1927-ben 16.529, ágybérlő 5492, főiskolát végzett albérlő 3094, ágy­bérlő 51. Az elemi iskolánál ma­gasabb végzettségűek közül tehát 25156 nem tudott magának önálló lakást szerezni. Ne feledjük azon­ban, hogy a valóságban e szám­ak mindig nagyobbak, mint a statisz­tikában, mert éppen a legalsó ré­tegekből maradnak ki legtöbben az összeírás alól. S ne feledjük azt se, hogy két év óta a helyzet csak­­ romolhatott minden tekintetben. . önálló iparos volt albérlő 652, ágyra járó 916, összesen tehát 1568 önálló budapesti iparos nem tu­dott magának saját lakást szerez-­ ni. Ha most még ideszámítjuk­ az iparban foglalkozó nem önálló egyéneket, kiderül, hogy míg Bu­dapest népességének 33,19 százalé­ka tartozik az ipar körébe, addig az albérlők és ágybérlők között ez az ipari népesség 43,01 százalékkal szerepel, vagyis ez az arányszám körülbelül egy­harmaddal na­gyobb az iparososztály népességi arány­számánál, de ha csak az ágyrajárókat tekintjük, kiderül, hogy

Next