Friss Ujság, 1930. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-01 / 26. szám
mw • ¥ 1930 FER'1 fm* XXXV. évfolyam, 26. szám Budapest, 1930 február 1., szombat POLITIKAT NAPILAP ELŐFIZETÉSI AKAt Njin is iHita *gy Unpn 1 p 40 , tíegyedévr* —------------4 P iByesszátíra :12SS^«IFRISS UJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., SZOBI-UTCA i lelifMizínsok: lat. 137-51, tál. 238-58, este 10 órától AuL 128-83. FIÓKKIADÓHIVATAL* VILKlauzál-u. 2. (Rákóczi-uj sarok) Telefon: 1. 413-20. VI., Nagymező-u.3. Tel. Aul 102-49 Nagy képes regénymelléklet és Friss Gyermekujság 12 oldal Ára 6 filléren Örök rabságra ítélték az arzénes férjgyilkost Leszakadt a híd az expresszvonat alatt A nagy adósság Hágán innen és Hágán túl nekünk nem politika. Akit tönk-retett a harkikölcsön, akinek elvitte a féllábát, a félkarját a világháború, aki otthagyta a szeme világát a Doberdón, annak nem azóta és nem azért adósa az egész nemzet, mertHágában újra sikerült megzsarolni a magyar kormányt s kénytelen-kelletlen közöttünk egy drága egyezséget, hanem a háború első napjától kezdve, mikor azzal engedtük és bucsujtattuk a harcba indulókat, hogy bízzák csak az ország lelkiismeretére itthon maradt családjuk sorsát, a nemzet tudni fogja kötelességét. Apponyi Albert gróf a tanunk, hogy ahoz igazán nem kell politikai kártyakeverés, hogy a háború magyar áldozataival szemben másfélévtizede fennálló becsületbeli tartozásunkat rendezzük. A hadikölcsönök valorizációja, a hadi gondozottak ellátásának emberséges rendezése, a vitézségi érmek pótdíjának megváltása, a postatakarék háború előtti kis betétjeinek átértékelése, kis bankbetétek visszaadása országos gazdasági és szociális érdek. Hogy megszülethessen az a termékeny új légkör, amelyről Bethlen István és Apponyi Albert együtt álmodik velünk, nélkülözhetetlen, hogy a háború élő áldozatainak lelkéből kitépjük a tíz éve gengedő tüskét és biztosítsuk számukra azt a létminimumot, hogy koldus sorsukkal ne legyenek terhére a dolgozók társadalmának. Ez nem a politika, hanem a józan népgondozás és a nemzeti becsület kérdése. Hága után pedig nem azért lett aktuális ez a jóvátétel, mert kellemetlenkedni lehet a kormánynak, hanem azért, mert a pénzügyi önállóságunk visszanyerése után új lehetőségek nyílnak, amikor, ha másképen nem, egy nemzeti kölcsön tőkésítésével igenis alapot kell és lehet teremteni, hogy a háború minden károsultjával szemben leírhassuk adósságunkat. Minden indokolatlan és értelmetlen ünnepi lármánál és gáncsvető súlyok hajigálásánál jobban szolgálja a megbékélt közhangulat és termékeny légkör megteremtését, ha becsülettel törleszteni kezdjük a legégetőbb nemzeti adósságunkat. Az újpesti autóbusz a járdára szaladt és feldöntötte a transzformátor-házikót Másodszor történt rövid időn belül autóbuszbaleset Újpesten, az Árpád-utca és Mária-utca keresztezésénél. Az úttest aránylag keskeny és a nagyra méretezett autóbusz itt kénytelen járni, állandóan veszélyeztetve utasainak életét, mint pedig az utcán járókelő testi épségét. Körülbelül két héttel ezelőtt is baleset történt ezen a veszélyes helyen. Tegnap a Máriautca felől az Árpád-utca felé közeledett Müller Antal rákospalotai vaskereskedő magánautója és szembejött vele a szűk úttesten az újpesti, autóbusz, amelynek soffőrje, hogy az összeütközést elkerülje, felhajtott az autóbusszal a gyalogjáróra, ahol feldöntötte a Phöbus Villamossági Rt. áramátalakító kis vasházikóját, majd nekirohant a ház falának. A baleset következtében Brunner Károly 43 éves kalauz , a fejét bezúzta és a homlokán is súlyosan megsérült. A mentők az újpesti gróf Károlyi-kórházba vitték. A rendőrség az ügyben megindította a vizsgálatot. Képünk a szerencsétlenséget ábrázolja. iiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiieiimiiiiimmiiiiiimiiiiiiiimiii 1568 önálló iparos albérlő és ágyrajáró Kézimunkások, napszámosok és főiskolát végzettek küzdelme a fővárosi lakásnyomorúsággal Foglalkozott már a Friss Újság a budapesti lakásnyomorúságnak azokkal a szomorú statisztikai adataival, amelyek az albérlők és ágyrajárók aránytalanul nagyszámát tüntetik fel. Rá kell azonban még mutatnunk különösen három nagyon meggondolkoztató adatra. Az első az, hogy a magasabb műveltség, a magasabb iskolai képzettség sem biztosít már olyan jövedelmet, ami föltétlenül kiemelné a dolgozó embert az albérlők és ágyrajárók szomorú tömegéből. A második az, hogy az önálló exisztenciák, különösen az iparosok is rohamosan csúsznak le ebbe a tömegbe, a harmadik, hogy egy egész nagy társadalmi osztály, a napszámosok egyre növekvő csoportja szinte végzetszerűleg erre a sorsra van ítélve. Ami az iskolai végzettséget illeti, középiskolát végzett albérlő volt 1927-ben 16.529, ágybérlő 5492, főiskolát végzett albérlő 3094, ágybérlő 51. Az elemi iskolánál magasabb végzettségűek közül tehát 25156 nem tudott magának önálló lakást szerezni. Ne feledjük azonban, hogy a valóságban e számak mindig nagyobbak, mint a statisztikában, mert éppen a legalsó rétegekből maradnak ki legtöbben az összeírás alól. S ne feledjük azt se, hogy két év óta a helyzet csak romolhatott minden tekintetben. . önálló iparos volt albérlő 652, ágyra járó 916, összesen tehát 1568 önálló budapesti iparos nem tudott magának saját lakást szerez- ni. Ha most még ideszámítjuk az iparban foglalkozó nem önálló egyéneket, kiderül, hogy míg Budapest népességének 33,19 százaléka tartozik az ipar körébe, addig az albérlők és ágybérlők között ez az ipari népesség 43,01 százalékkal szerepel, vagyis ez az arányszám körülbelül egyharmaddal nagyobb az iparososztály népességi arányszámánál, de ha csak az ágyrajárókat tekintjük, kiderül, hogy