Friss Ujság, 1930. március (35. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-01 / 50. szám

jf'S ■ ' ‘­S \ r , 7 1 f) £ Oy;' \ r. • ’ t • T / ‘ f r v . Nagy képes regénymelléklet és Friss gyermekállásl 12 oldal Ara 6 fillér dPflWil'lM''*TM' " flniwifim"1"1..... .....ifim ...........in 1 mii Mfi | KXX­. évfolyam, 50. szám Budapest, 1930 március 1., szombat _ . 1930 MRC.­­ 1. r POUTIKAI NAPILAP A ■■ ■ ** fi A^&WAVaVA ama-. ■TDVPP N­ 11? i 1® Ksilin st *ráéie« «o SfcW'S 1 F 46 J «PS||k M lg f|| este 10 órától Aut 128-83. Negyedévre — ---------4? H 11 llffil 11 FIÓKKIADÓ HIVATALi Cm­n­ evám éra* hétköznapot* «i fi H VW W fifi VI3„KiauZá!-u.2. i Rikécr J­utseroi­.) Egyes umm.vasárnap -■ m mm w w w w wyiKaKgfc» Tíz év A magyar ezer esztendő leg­­végzetesebb, legviharosabb év­tizede. Ez a tíz esztendő a tör­ténelem próbatételének roppant felelősségű perceiből és óráiból tevődött össze. Percekből, ami­kor nem egyszer felmorajlott szívünk fenekéről a Szózat köl­tőjének balsejtelmű jóslata: „A sírt, hol nemzet sülyed el...“ De nem! Mert a kenderes­ televényből ide nőtt rendíthe­tetlen őr­táll­ónak a magyar életakarat kovácsolt megszemé­lyesítője, aki Óceánnal vívó fergetegekben tanult útr lenni a vihar felett. És a magyar éj­szaka őrtálló vezére megtalálta Szolnokon a meghasonlott nép lelkét új életre hivó szózatot, a­mikor a megtiport és hitét ve­szített nép lelkéből olvasva, kimondta a szót, hogy ,,a mun­kás, a dolgozó magyar a társadalom legértékesebb tag­ját A dolgozó magyar megbecsü­lése, minden dolgozó s az or­szág újjáépítésére kész polgár munkába szólítása adta meg en­nek a tíz esztendőnek a lelkét. Azóta roppant áldozatokat vál­lalva dolgozik ez a nép, hordja a követ az új ezer esztendőre ké­szülő hajléknak, mert érzi, hogy a kenderesi puszta porából a magyar sors örök hitvallása pa­rancsolja a munka megbecsülé­sét. Hogy Trianon után tíz esz­tendővel, az elmúlt ezer eszten­dő legválságosabb tíz esztende­je után, egy lelkében megbékélt magyarság vállvetve keresi a békés munka szerszámait, hogy valamennyien egyek vagyunk az építő munkára való elszánt­ságunkban, hogy elmúlt az egy­mást vádoló önmarcangolás meddő sirató kora. Hogy ma már túl a kétségbeesés örvé­nyén, elindultunk a szebb jövő felé, hogy új lánggal ég min­den magyar szívében a hit, a feltámadás és boldogulás hite, annak elvitathatatlan érdeme a magyar életakarat megszemé­lyesítőjét, Horthy Miklóst ille­ti, aki mikor a kétségbeesés ve­rekedő kardja és a munka kala­pácsa között kellett választani, habozás nélkül az építő munka után nyúlt. Hódolat ezért az építő ma­gyarnak! Nagybányai vicé* HORTHY MIKLÓS Magyarország kormányzója Tíz év előtt, hogy örvény nyílt alattunk S talpunk alól szétnyílott az ország- Nem volt senki, aki összefogja Meghasonlott fajtánk árva sorsát Férfi mellett sülyedő hajónkra - Elátkozott nagy éjszakánk alatt Ki új utakra rántva tört hajónkat Megtalálja béke, vesztett partodat Férfi kellett, — sorssal és viharral Dacolni bátor, elszánt és magyar Hogy összefogja maradék hitünket, Mit meghagyott az örvénylő vihar Tiz év után most uj rendekbe szedve Kezedbe tette népünk árva sorsát S Veled kiáltja, — könnyeit törölve Lesz még, lesz még újra Magyarország!

Next