Friss Ujság, 1931. május (36. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
2 tyúkon kivül nem változott itt sommai. — Dehogy is nem, kérem — mutat Gáza bácsi önérzetesen a Weingruber-féle pavillonnál levő híd felé.. — Tessék csak nézni, ott — avizibicikli! Remek, dolog az kérem! Öten ülhetnek bele, ketten hajthatják. Jött a bicikli a vizen egyre közelebb, úgy hajtotta a két kis legény, mint egy kerékpárt. A lábak forgatják a pedálokat, a pedálok a két oldalt forgó lapátot. .Még aziránt érdeklődtünk Géza bácsinál, hogy mit remélnek a szerntől? — Csakszép vasárnapokat, — hangzott el a rövid kívánság — akkor még csak leszünk valahogy. Hat idónapot kapott a turkevei bankaltiszt, aki rálőtt igazgatójára Enyhítő körülmény a vádlott nagy elkeseredése és népes családja Szolnok, április 30. (A Friss Újság tudósítójától.) Szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt állott a szolnoki törvényszék előtt Simon Imre turkevei lakos, akit azzal vádolt az ügyészség, hogy a múlt év november 10-én a Turkevei Népbank irodájában forgópisztollyal rálőtt Szabolcs Árpádra, a bank igazgatójára. — Nem érzem magam bűnösnek, — mondotta az elnök kérdésére a letartóztatott vádlott, — eszem ágában sem volt lelőni, vagy megölni az igazgatót, öngyilkos akartam lenni előtte, de a revolver véletlenül elsült. 1925 óta állottam a bank szolgálatában, ötven pengő volt a fizetésem és lakás. November 10-én reggel hivatott Szabolcs Árpád és egy előző napi hibám miatt rám szólt: — Nem vagyok megelégedve magával, váljunk el egymástól Kirúgom magukat, takarodjon ki a lakásból mindenestől. — Mondtam a feleségemnek: „Hová menjek télvíz idején négy gyermekkel?" Öngyilkos akartam lenni, előbb otthon, de megakadályoztak. Bementem a bankirodába, elköszöntem az igazgatótól. „Isten áldja meg, igazgató úr, már megyek, — mondtam — agyon fogom magam lőni, az igazgató úr tett engem tönkre..“ Az igazgató úr mondta, hogy ráérek még, de én indultam. Ebben a pillanatban elsült a revolver a kezemben. Magamat akartam megölni, nem .Szabolcs Árpádot. Szabolcs Árpád tagadta, hogy felmondott Simon Imrének, vagy hogy durván kiutasította télvíz idején a lakásból Nem kívánta a vádlott megbüntetését, amikor azonban Simon Imre fenntartotta a szembesítéskor is vallomását és azt, hogy az igazgató felmondása és kiutasítása miatt történt minden, megváltoztatja álláspontját és szigorú büntetést kér. Herczeg Ferenc tanú határozottan vallotta, hogy Simon Imre nem lőtt rá az igazgatóra. Simon felesége és sógornője arról tettek tanúbizonyságot, hogy a bankszolga nagy elkeseredéseken öngyilkos akart lenni. A bíróság a súlyos enyhítő körülményekre figyelemmel hét hónap fogházra ítélte Simon Imrét, amelyből öt hónapot és tíz napot kitöltöttnek vett. Az ítélet indokolása leszögezi, hogy Szabolcs Árpád igazgató felmondott Simon Imrének és minden azért történt, mert a nagycsaládos ember, nem tudta, hová költözzék. A képviselőház csütörtöki ülésén a népjóléti tárca költségvetésének tárgyalásánál Rothenstein Mór megemlítette, hogy az OTI adminisztrációjában súlyos visszaélések vannak. Propper Sándor: Mondjuk meg magyarul: Lopnak. Homonnay Tivadar: A maguk idejében talán nem fordult elő ilyesmi? Rothenstein Mór: A Társadalombiztosítónál még ma is az ellenforradalom szelleme uralkodik. Homonnay Tivadar: A népjóléti tárca költségvetése nem olyan nagy, mint amilyennek szeretnék. Propper Sándor: Dehogy szeretnék, koplaltatni, éheztetni szeretnék a népet. (Nagy zaj a jobboldalon.) Homonnay Tivadar: Maguk közbotrányt okoztak a főváros törvényhatóságában. (Nagy zaj a szocialistáknál.) A Társadalombiztosító elleni támadások túlzottak. Propper Sándor: Szóval falazni kell a tolvajoknak! Óriási zaj keletkezik erre a jobboldalon és az elnök csak nagy nehezen tud rendet teremteni, hogy rendreutasítsa Proppert. Homonnay Tivadar: Ezt a kifejezést undorral visszautasítom. Óriási zaj a szocialistáknál az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy parlamenti hangot használjon. Fábián Béla: A fődeficit abban van, hogy tönkretették az iparosokat és kereskedőket. Már teljesen készen vannak! Farkas Tibor azt mondja, hogy régebben a népjóléti tárcát vették igénybe kortescélokra, most pedig nem kelt megnyugvást, hogy a vizsgálat a népjólétiben olyan lassan folyik. Kívánatos, hogy a vizsgálat eredménye nyilvánosságra kerüljön. Azért mégis felelős valaki, hogy a Társadalombiztosítót túlméretezték. Nem szabad betegápolási díjakkal tönkretenni családokat és ha le is szállították a késedelmi kamatokat, 12 százalék még mindig k uzsorakamat. Pakots József rámutat arra a szörnyű pusztulásra, amely Magyarország mai gyermeknemzedékében mutatkozik. A bűnöző gyermekek száma egyre nagyobb lesz. A lapok teli vannak azzal, hogy fiatalkorú sihederek rabolnak, gyilkolnak, a legszörnyűbb és legrémesebb drámák elevenednek meg. Szaporítani kellene a gyermekmenhelyeket, hisz évente 25.016 csavarszó gyermeket profiakér Budapest. A hadikölcsönök ügyével foglalkozva, kataszter elkészítését követeli, mert akkor meg lehetne kezdeni a valorizációt. Négy és félmilliárd pengő értékű hadikölcsön van magyar kézben, tehát 20 millió pengővel meg lehetne indítani a kamatozást. Meskó Zoltán a mezőgazdasági munkásbiztosítás megvalósítását követeli, valamint a Társadalombiztosító tisztviselőinek leépítését. Tűrhetetlen, hogy perzsa bundás hölgyek ingyenes kezelést vegyenek igénybe a klinikákon. Peyer Károly kifogásolja, hogy 6—8 pengős ügyekben három-négy bírósági tárgyalás is van a Társadalombiztosítónál Szünet után Lázár Miklós kifejti, hogy a hadirokkantak kezelésében újabban örvendetes javulás mutatkozik. Sürgeti a vidéki szegénykataszter elkészítését. A hadikölcsönsegélyt feltétlenül ki kell terjeszteni az 5000 koronán aluli jegyzőkre is, mert ezek vannak leginkább rászorulva. Báró Kray István szerint a fő baj az, hogy a gazdagokban nincs elég szociális érzés. Hegymegi Kiss Pál kifejti, hogy munkaalkalmakat kell teremteni, de a közmunkák ne legyenek luxusmunkák. A Gyermekvédő Ligának nagyon sok pénz állt rendelkezésére, de a kormány nem gyakorolt elég ellenőrzést és így a Liga 1924 óta nem teljesítette kötelességét és 210 ezer pengő deficit támadt A pénztárban készpénz helyett bonok és előlegcédulák voltak. Vétkes, könnyelmű gazdálkodás folyt, amelyet a magyar gyermekek sínylenek meg. Az egyik bűnös elmegyógyintézetben van, a másikat nyugdíjazták. A vezető főherceg egyszerűen félreállt Most újraszervezik a Ligát és a régi, becsületes tisztviselőket kidobják. A dolgokért felelősséggel tartoznak, akik elkövették és akik az ellenőrzést elmulasztották. Gaál Endre a gyógyszerészek bajaival foglalkozott Kábák Lajos kifejti, hogy munkaügyi célokra semmi sem jut, népjóléti célokra pedig túl kevés. A Bedanx-rendszert nagy előszeretettel akarják bevezetni, pedig kiuzsorázza a munkások munkaerejét és a munkabéreket is leszorítja. Kacsán Károly a munkásszövetkezetek támogatását kéri. Bárdos Ferenc azt mondja, hogy minden más európai országban többet költenek népjóléti célokra, mint nálunk. Kész a rokkanttörvény Ernszt Sándor népjóléti miniszter kifejti, hogy a takarékosságot most is nagymértékben szem előtt kellett tartani. Vannak fix tételek, amelyeket sem emelni, sem leszállítani nem lehetett. Répánk valóban túlságosan meg van terhelve és az adókat tovább emelni nem lehet. Viszont a költségvetés tételeit csökkenteni kell Meleg szavakkal emlékezik azután meg nagynevű elődjéről, az elhunyt Vass Józsefről, aki szegény időkben nagy alkotásokat létesített. A kórházak, tartozásai 17 milliót tesznek ki és folyton arra törekszik, hogy ezeket a tartozásokat megszüntesse. Ha súlyosak is a viszonyok és takarékoskodnunk is kell, mégsem lehet abba belenyugodni, hogy nagy magyar városoknak nincs kórházuk. A gyermekvédelemért mindent meg kell tenni, amit csak lehet: ez műveltség és szeretet kérdése, összegyűjti a nyomorékok, az elhagyott, a hülye gyermekeket és a hadiárvákat, hogy ők is részesülhessenek a szeretetben. A rokkantakat és árvákat sokkal nagyobb támogatásban kívánja részesíteni, mint eddig. A rokkanttörvény kész, fél, hogy ebben a tekintetben összeütközése lesz a pénzügyminiszterrel de az ellentéteket el fogja simítani. A munkanélküli biztosítás 47 millióba kerülne, tehát a mai körülmények között megvalósíthatatlan. Azt azonban nem lehet állítani, hogy : munkanélküliség leküzdésére nem történik semmi. A Társadalombiztosító-javaslatra a költségvetés után kerül a sor. Itt is meg kell találni a kiegyenlítő utat. A 8 órai munkaidőre vonatkozó javaslatra a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg nemsokára sor kerül. A kapitalizmus szükséges, de tarthatatlan az, ha egyeseknek ma, a legsúlyosabb helyzetben, mammut jövedelmeik vannak. A külföldön élő magyar munkásokkal meg kell tartanunk az öszszeköttetést, még ha ez pénzbe kerül is. Hadikölcsönsegélyt lehetőleg az 5000 koronán aluli jegyzőknek is utal ki. A hadirokkantvizsgálatok állandóan folynak és mindig a méltányosság az irányadó szempont. A Gyermekvédő Ligát nem fogják megszüntetni és minden lehetőt meg fognak érte tenni. A Liga önkormányzatát respektálni kell, abba a kormány nem avatkozhatott be. A többség ezután általánosságban elfogadta a tárca költségvetését. Farkas Tibor sürgős interpellációt terjeszt be a tudomány szabadsága ügyében. Egy egyetemi tanárt közjogi elmélete miatt az igazságügyminiszter megtámadott, ami a tanszabadságba ütközik. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter kijelenti, hogy természetesen a tanítási szabadság alapján áll Ezt az igazságügyminiszter nem bántotta. Bírálni neki is joga van. Zsitvay Tibor igazságügy-miniszter kijelenti, hogy a tanszabadságnak Ilivé, de nem a felelőtlenségnek. Legközelebbi ülés pénteken. Vílharos jelenetek a Társadalombiztosító körül „Hozzák nyilvánosságra a népjóléti vizsgálat eredményét" . A hadikölcsönvalorizáció, a mezőgazdasági biztosítás és a fiatalkorúak gyilkosságai Ernsztt népjóléti miniszter szociális teendőinkről FRISS ÚJSÁG 1931 május 1, péntek Meztelenre vetkőztettek és deszkalanra kötöztek Makón egy elmebeteges keze megfeketedett s örökre béna marad . Elítélték a bűnös kórházi ápolókat A szegedi törvényszék csütörtökön tárgyalta a makói közkórház két volt ápolójának, Kulcsár Istvánnak és Kirchner Józsefnek ügyét, akik a vád szerint a kórházba beszállított egyik elmebeteget borzalmas módon megkínozták Kulcsár István elmondotta, hogy amikor Szikszai József gépészkovácsot bevitték a kórházba, dühöngeni kezdett. A pakolás nem használt és a kényszerzubbonyt elszakította magán. Azt az utasítást kapta, hogy kötözze meg a beteget. Ruhaszárító kötetet szerzett és Kirchner József segítségével olymódon kötözte meg a beteget, hogy meztelenre vetkőztette, kényszerzubbonyt húzott rá, pokróccal körülcsavarta, deszkám fektette és aztán körülkötözte. Majd Kirchnert hallgatta ki a bíróság, aki beismerte, hogy segédkezett Kulcsárnak Szikszay József a törvényszék előtt elmondotta, hogy nem akart belenyugodni, hogy az echneosztályba zárják. Zörgetett az ajtón, mire borzalmasan megkínozták. Tizenkét óra múlva, amikor megszabadították kötelékétől, jártányi ereje sem volt és a keze teljesen elfeketedett. Szokolay István dr. kórházi alorvos azt vallotta, hogy ő szabadította meg Szikszayt a kötelékeitől. A beteg tizenkét órán keresztül csuklóján feküdt és saját testének súlyával szorította a deszkát a padlóhoz. A tanuk kihallgatása után a törvényszék bűnösnek mondotta ki mind a három vádlottat súlyos test sértésben. Kulcsár Istvánt és feleégét egy-egy hónapi fogházra, Per Józsefet pedig 30 pingós^^r büntetésre ítélte, de Kiril^^^r büntetés végrehajtását