Friss Ujság, 1931. augusztus (36. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-01 / 173. szám

—11 ii inMjruamrvMratKraiFT.gasmrMHgjmH'aKY'Mi sági szemle és becslés szerint 60— 80 százalék között váltakozik. 4000 holdon pedig oly nagymérvű a kár, hogy az illető kisgazdáknak még a vetőmagjuk is aligha lesz meg. A burgonyatermés a szárazság következtében oly gyenge az egész határban, hogy holdanként alig éri el a 3—4 mázsát. A kukoricából a kilátások na­gyon gyengék. Salgótarján is panaszkodik Salgótarján környékén az aratás befejeződött, a cséplés folyik, de az eredmény nagyon gyenge. A gaz­dák szerint Salgótarján és vidékén 30—40 éve nem volt olyan gyenge termés, mint az idén. A nagy szá­razság következtében a tavaszi és őszi vetés gyenge és ha rövidesen még esőt kapnánk, úgy a kapás­növények, kukorica, bab stb. ígé­rete kielégítő volna. A búzas érmés olyan gyenge, hogy még az adóját sem hozza meg. A legelő csaknem kiégett. Második kaszálási­ takar­mány aligha lesz.­ Gyümölcsben közepes és kifizető a termés. Körte és szilva sok lesz, alma gyengébb. MEDIAHU Darabokra tépte a csornai gépészt a cséplőgép Kápolnán is súlyos szerencsétlen­ség történt A Csorna község mellett fekvő Gyöngyössy-majorban csütörtökön hajnalban borzalmas, szerencsétlen- fenség történt. A m­ajor mellett mint­egy két nap óta árpát csépeltek, amelyből csak 20 kereszt maradt Csepeleden. Hogy ezt a kora reggeli­­órákban elvégezhessék, a cséplőgép Csuta Gyula nevű 31 éves gépésze már hajnali 2 óra után munkában volt, hogy mielőtt a cséplőmunkások megérkeznek, a gépet besüthesse és munkára kész állapotba hozhassa. Ezt a gépész egyedül végezte. Eköz­ben a működésben lévő gépen vala­mit igazítani akart a gépész és amint a főtengely mellett a gép fölé hajolt, kabátját a lendítőkerékkel ellenkező oldalon lévő tengelyvég elkapta és a gépész ruháját a tengely maga köré csavarta. Ezzel együtt a gépészt is a levegőbe kapta és Csuta Gyulát a gép valóság­gal összevagdalta,­­jobblábát térdnél leszakítva, a gép­től 4—5 méternyire, jobb karját a vállnál kiszakítva, a gép alá és a megcsonkított testet a gép elé vágta, ruháitól teljesen megfosztva. A gép körül minden csupa vér és húscafat volt, a gépész ruhái rongyokban lóg­tak a tengelyről. Csornáról rövidesen megérkezett a mentőautó is, hogy a borzalmasan megcsonkított gépészt Csornára a kórházba szállítsa, Csuta­­Gyula azonban útközben a mentő­autóban meghalt. Kápolna községben Gyulai Szidó­nia 15 éves leány a cséplőgépnél se­gédkezett. A leány a kévéket adogat­ta fenn a gépen az etetőnek, amikor a gép dobjába esett. A gép elkapta és tőből levágta a leány jobb karját. A szerencsétlenség okának tisztázá­sára megindult a nyomozás. Szentmiklóssy László nyírmedgyesi földbirtokos csütörtökön egyik ta­nyájáról a másikra cséplőgépet szál­lított, ő maga kocsin kisérte a gépet. Egyszerre lovai a gép zörgésétől megriadtak és a fiatal földbirtokos kivágódott kocsijából és olyan sze­rencsétlenül esett a cséplőgép moz­donya elé, hogy a súlyos gép keresz­tül gázolt rajta. Karjait teljesen ösz­­szeroncsolta, azonkívül olyan súlyos belső sérülést szenvedett, hogy a kö­vetkező nap irtózatos kínok között kiszenvedett. FKU híd UJFAG 1881 augusztus 1, szombat Bázelban hétfőn tárgyal­nak a magyar és a német kölcsönről A francia—angol tárgyalások újra megkezdődnek. Egy francia konzorcium egymilliárd kölcsönt km­él Német­országnak, de zálogul a német múzeumok műtárgyait követeli Mussolini legalább tíz évre békét akar A német pénzügyi válság körül megindult nemzetközi tanácskozá­sok szövevényében ember legyen, aki tisztán lát. A londoni konfe­rencia óta a különböző tanácsko­zások és miniszter járások csak jobban összekuszálták az amúgy is zavaros helyzetet. Egyelőre Né­metország a saját erejéből próbál átmenetet teremteni, de az bizo­nyos, hogy egymagában nem talál kivezető utat a katasztrófába helyzetből. Az angolok és fran­ciák között kétségtelenül mind­jobban kiéleződik a lappangó pénzügyi féltékenység. Snowden, az angolok szókimondó pénzügy­minisztere nagyon határozott hangon utasította vissza azt a párisi híresztelést, hogy az Angol Bank Franciaország pénzére szo­rulna, de viszont mára megint olyan hírek vannak, hogy az an­gol-francia kölcsöntárgyalások to­vább­ folynak Amerika közvetíté­sével. Luther dr, a Német Biro­dalmi Bank elnöke holnap, vagy vasárnap elutazik Berlinből, hogy részt vegyen a Nemzetközi Fizeté­sek Bankjának hétfőn kezdődő igazgatótanácsi ülésén. A meg­beszélések középpontjában a jó­vá­tétel­i fizetések kimaradása ál­tal felvett problémákon kívül a német válsággal összefüggő kér­dések fognak állami. A baseli tanácskozáson döntenek a magyar köl­csön ügy­éről is Az bizonyos, hogy Franciáor­szág pénzügyi diplomáciai sikert aratott s mivel régi közmondás, hogy a pénz beszél, a kutya ugat, most Paris diktálja a­ feltételeket. Egy párisi jelentés szerint am­íg a miniszterek és diplomaták ta­nácstalan hosszadalmas tárgyalá­sokkal mérgesítik a helyzetet, egy olyan konzorcium van alakulóban, amelynek a tagjai a legtekintélye­sebb műkereskedők s ez a konzor­cium hajlandó arra, hogy Német­országnak egymilliárd frankot adjon kölcsön, ha a német mú­zeumok mesterműveit zálogba ad­ják a francia műkereskedőknek. A Barmstadter und Nationalbank az általános fizetőforgalom hely­reállításakor ismét megnyitja pénztárait és korlátlanul teljesíti mindenne­mű fizetéseit. Az iparral létesített megegyezés által elérték azt, hogy a banknak kereken 43 millió biro­dalmi márka összegű új fizetőesz­közöket juttatnak. Brünning kancellár­­és Curtius német külügyminiszter római lá­togatásának előkészületeiről kü­lönböző híresztelések vannak for­galomban. Római hírek szerint augusztus 5. vagy 6-án érkezik a német kancellár és külügyminisz­ter Rómába. Amíg a berlini—római minisz­terlátog­atásokról különböző hírek kerülnek a világsajtóba, Mussolini cikket írt egy francia folyóirat­ban, amelyben azt mondja, hogy az 1932-ik év lesz a sorsdöntő. Az előtt a kérdés előtt állunk, hogy a civilizáció megújuljon, vagy elpusztuljon. A Hoover-terv megmutatta a kibontakozás útjáb, a másik elháríthatatlan szükségesség, hogy az emberiség számára legalább tízévi időtartamra biztosítani kell a békét. Ezért a Népszövetség 1932 feb­ruár másodikára egybehívott le­szerelési értekezlete a lehető leg­nagyobb jelentőséggel bír. Egy londoni jelentés szerint Daves tá­bornok, a német jóvátételi fizeté­sek tervének kidolgozója, aki je­lenleg londoni követ, a legna­gyobb bizakodással néz a kibon­takozás elé és biztosra veszi, hogy Amerikában rövidesen új gazda­sági konjunktúra lendül fel. II LEGJOBB TŐKEBEFEKTETÉS Megnyílt Érden a vasútállomás melletti telkek parcellázása. 38 havi réisztere □ MÉDI3PI Nem talajvizes, nem köves, hanem prima kerti föld. Tehermentes, azonnal átírható, olcsó megélhetés. Felvilágosítást nyújt: Buda­pest, I., Budafoki út 17., a Mű­egyetemmel szemben, Érd megállónál Jungmayer parcel­lázási iroda. Iln­én autobuszik minden vásár- és ünnepnap d. e. 9.30-kor Budafoki út 17. Bérgyilkosság Kecskeméten A bolgár kertészek halálosvégű­ vetélkedése a szebb terményért A kecskeméti törvényszéken pén­teken tárgyalták Gera István, Gaseff Károly és három fiatalkorú napszá­mos, valamint Georgieff Illés bolgár kertész bűnügyét, akik ellen az a vád, hogy május 4-én éjszaka előre megfontolt szándékkal bestiális ke­gyetlenséggel megölték Marinov An­tal bolgár kertészt. Georgieff­nek szomszédos földje volt Gátér pusztán Marinovval, aki­nek zöldségei óriásokra nőttek, Georgieff terményei kicsinyek, silá­nyak maradtak. Ennek okát Geor­­gieff a föld minőségében látta és mindent elkövetett, hogy szomszédja földjét megszerezze. Alkudott rá, át akarta cserélni, de minden igyeke­zete hiábavaló volt. Georgieff­­erre elhatározta, hogy minden úton-módon megszerzi Marí­non földjét. Először anyagilag akarta tönkretenni Marinovot, akinek mun­kásai közül ötöt magához édesgetett azzal az ígérettel, hogy ha majd meg­szerzi Marínov földjét, kétszeres napszámot fizet nekik. Ezeket a munkásokat Georgieff állandóan ar­ra biztatta, hogy tegyék el láb alól a szomszédot. Május 3-án alkalom is kínálkozott a bérgyilkosságra. Marinov együtt volt Gerdákkal, akikkel elborozga­­tott. Éjfél felé járt az idő, amikor Gera István minden ok nélkül bele­kötött Marinovba, aki arcul legyin­tette volt munkáját. A bérgyilkosok csak erre a pillanatra vártak. Az ajtóban tartózkodó Georgieff jelt adott, mire a fiatalkorú napszámo­sok rátrohantak Marinovra, lefogták, a száját betömték, Gera István pedig egy kapával addig verte a szerencsétlen em­ber fejét, amíg az ki nem szenvedett. A meggyilkolt kertészt ezután ki­fosztották­­és a csongrádi gátéri vasútvonalon a sínekre helyezték. A gátéri vonat hajnalban a fel­­ismerhetetlenségig összeroncsolta a holttestet és csak az iratokból tud­ták megállapítani a személyazonos­ságot. A csendőrség először öngyil­kosságra gondolt, névtelen feljelen­tés után azonban sikerült elfogni a felbujtó Georgieff Illést és bérenceit, akik beismerték, hogy Georgieff pontos utasításai alap­ján hajtották végre a gyilkossá­got. Egyedül Georgieff tagad, a többi vádlott azonban a vizsgálóbíró előtt D­E I* IU N Beketow Cirkusz - Varieté DEIllTH Városliget. Telefon: Aut. 183-30 Naponta este 8 órakor, minden csütörtök, szombat vasár- és ünnepnap délután 4 órakor AZ OK­­ASI AUGUSZTUSI MŰSOR szenzációk­ szenzációja is szemébe mondta, hogy 1i bujtotta fel őket Marínon meggyilkolására és ezért nagyobb pénzösszeget, maga­sabb munkabért ígért nekik. Meglepetés a főtárgyaláson A főtárgyalás elején az elnök be­jelentette, hogy pénteken reggel névtelen levelet kapott Gátéitól, amely szerint a bűnügyben akkor még tanúként szereplő Tóth Pál, aki kocsisa volt Marinov Antalnak, tu­dott a gyilkosságról, sőt a gyilkos­ság az ő beleegyezésével történt. Először Gera István 24 éves nap­számost hallgatták ki, aki beismerte, hogy bűnös. Elmondotta, hogy másnap a gyilkos­ság után a csendőrök nyomozni kezdtek, de azt mondották, hogy bi­zonyos, hogy Marinov Antal öngyil­kosságot követett el és ezt megerő­sítette az orvos is. Harmadnap azon­ban más irányba terelődött a nyo­mozás és Gera Istvánt társaival együtt elfogták, ő már az első ki­hallgatás során beismerte a bűncse­lekmény elkövetését és a csendőrök az ő vallomása alapján eszközölték a további letartóztatásokat. Három házaspár halálos háborúja A verekedés hevében egyik férjet agyonszúrták Felsőgalla—Újtelepen Wersdorfer József, Eichkern Mihály, Franck An­tal és asszonyaik, akik régi harago­sok voltak, összeszólalkoztak és csakhamar verekedésre került a sor, ütötték-verték egymást, majd Eichkern kést rántott elő és Wersdorfert hasba szúrta, úgy hogy belehalt sérüléseibe. Wers­dorfer Józsefné is súlyos sérüléseket szenvedett, de felgyógyulásához van remény. Eichkernt letartóztatták, a lobbi verekedőt pedig a csendőrség feljelentette az ügyészségen. — Nem emelik a házadót. Népes küldöttség kereste fel a képviselő­házban Vargha Imre pénzügyi állam­titkárt. A küldöttség azt a kívánsá­gát terjesztette elő a most megjelent hátbérrendelettel kapcsolatban, hogy az esetleges házadófelemelés esetén ne hárítsák át a terheket a műhely- és boltbérlőkre. Az államtitkár ki­jelentette, hogy a kormány nem szándékozik a házadót felemelni.­ ­*V­

Next