Friss Ujság, 1931. szeptember (36. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-01 / 197. szám

1931 szeptember 1. kedd FRISS ÚJSÁG BÜKÉ,­ a Budapesti Ügyvédi Irodai Kisasszonyok Egyesülete Hasznos munkaerőket képeznek ki az ügyvédi irodák számára A létfentartás egyre nehezebbé váló viszonyai a küzdő embereket arra kényszerítik, hogy utakat és módokat keressenek anyagi helyze­­tük javítására, így jött létre a BÜKÉ, vagyis a Budapesti Ügyvédi Irodai Kisasszonyok Egyesülete is. Bizony megváltozott a világ. Ezelőtt a kis­asszony szó hallatára az úrileány alakja jelent meg előttünk, aki ott­hon él szüleinek kényelmes lakásán, franciául beszél, zongorázik, tenni­­szezik, bálozik, várja s rendszerint meg is kapja a vőlegényt, hogy nagy­ságos asszony legyen belőle. Ez a kisasszony egyre ritkább lesz, de annál több az olyan, aki a Dolgozó nők minden tiszteletre méltó tömegét szaporítja, akiknél a szórakozás nem életcél, hanem csak a nehéz, kenyér­kereső munkában elfáradt erők fel­­frissítésére szükséges időtöltés. Budapesten körülbelül négyezer ilyen kisasszony dolgozik a 3168 ügyvédi irodában. Bizony nem a leg­jobb viszonyok között. Gyors- és gépírást mindegyik tud, a legtöbb mint állandó alkalmazott, rendben tartja az irodát, elvégzi az innivaló­­kat, könyvel, nyilvántart, eljár a bí­róságoknál és hatóságoknál, sokszor még a tárgyalást is ellátja, mert a sok ügyvéd között egy bájos mosoly­­lyal mindig foghat­­ helyettest, ha főnöke nem tud odaérkezni. És a kezdő fizetés mindezért havi 50 pengő, amely évek múlva a legjobb esetben felmegy 200 pengőre, de legjinkább megmarad 100 és 200 pengő között. Ennél nagyobb fizetés már egészen kivételes. Hát ezek a dolgos, ügyes kisasszonyok egyesüle­tet alakítottak s igen szerény hangon kérik az ügyvéd urakat, hogy lép­tessék be kisasszonyaikat és lépje­nek be ők is pártoló tagokul. Na­gyon jól tudják ők, hogy az ügy­véd uraknak sem megy most fénye­sen, sőt — kevés kivétellel — h­atá­­rozottan rosszul megy, nem akarnak ők harcot indítani az ügyvéd­főnö­kök ellen nagyobb bérért, kevesebb munkaidőért, csak bizalmat és támo­gatást kérnek, mert „legfőbb céljuk, hogy az ügyvédi irodai kisasszonyok­ból tökéletesen képzett és a leg­nagyobb mértékben használható munkaerőt neveljenek". Az egye­sület sajtótitkára, Grósz Lilly ezt így fejezi ki: „Mi az ügyvéd urakkal karöltve kívánunk haladni". És ha rágondolunk a sok csinos és hasznos munkaerőre, nem csodálhatjuk, hogy az írógép meséje nem egy ügyvédi irodában valósággá válik. Legfontosabb feladatuk az állásközvetítés. Párhavi működésük alatt már körül­belül száz kisasszonyt helyeztek el, de hosszabb-rövidebb időre kisegí­­tőkü­l is adnak rendes, megbízható munkaerőket, mert a legkisebb mun­kaalkalmat is felhasználják. Klubhelyiségük is van a Jókai tér 11. számú házban, ahol előadásokat, tanfolyamokat, összejöveteleket ren­deznek. A támogatást annál inkább meg­érdemlik, mert legnagyobb részük hadiárva, a legtöbben magántisztviselő- és kis­kereskedő-családból származnak, de vannak elegen, akik gyermekkoruk­ból m­ég jólétre, gazdagságra emlé­kezhetnek vissza. Most mind egy táborban gyülekez­nek, hogy a létért való küzdelemben egyesült erővel, békés törekvéssel jobb sorsot vívjanak ki maguknak. O. E. Háromszázezer áldozatot köve­telt a kínai árvíz Kiangsi kínai tartományban a múlt héten rettenetes árvíz pusztított. Több folyam áttörte gátját és az eddig érkezett hírek szerint a katasz­trófa közel háromszázezer áldozatot követelt. Képünk a tartomány egyik főcsatornáját ábrázolja, amelynek mentén most minden elpusztult. Három takarékkönyvet hamisított ifj. Csákány Károly, akit ma letartóztattak Házkutatás a szép színésznő lakásán bűnjelek után — Izgalmas szembesítés után a a bank pénztárosa felismerte Csákányban a beétkönyvek hamisítóját A Bata-gyár nevében szélhámoso­­kodó ifj. Csákány Károly ügyé­ben ma jelentős fordulat történt. Csákány Károlynak azért gyűlt meg most a baja a rendőrséggel, mert a Magyar-Olasz Bankban öt pengőt helyezett el és az öt pen­gős takarékkönyvet 16980 pengőre javította ki s ezzel a hamisított betétkönyvvel akart ú­jabb szél­hámosságot elkövetni. A rendőr­ségen az első pillanattól kezdve arra gondoltak, hogy Csákány ezenkívül más takarékkönyvet is hamisított és azokkal is szélhá­­moskodott. Mára kiderült, hogy a gyanú alapos volt. Csákány még két másik takarékkönyvet is vál­tott, az egyiket Balla Zsuzsi szí­nésznő, a másikat Kormos Mar­gitnak, a feleségének nevére. A vizsgálóbíró utasítására a rendőr­ség ma házkutatást tartott Balla Zsuzsi Csáky utca 33. szám alatt lévő lakásán. A szép, fiatal szí­nésznő még akkor ismerkedett meg Csákány Károllyal, amikor az még javában szélhámoskodott Pesten, mint a Bata-gyár megbí­zottja és mindenütt mint a leendő cipőgyár vezérigazgatója szere­pelt. A házkutatást arra való te­kintettel rendelték el, hogy a nyo­mozás egyes adatai szerint Csákány Károly ékszereket vá­sárolt a szép színésznőnek, s így feltehető, hogy a mostani, sikkasztási üggyel kapcsolatban esetleg bizonyítékokat, vagy bűn­jeleket lehet találni. A házkutatás azonban eredmény­­esen volt, sem­miféle adat, vagy bizonyíték nem került elő. Balla Zsuzsi szerepe tisztázódott. A rendőrség szem­pontjából teljesen kikapcsolódott az ügyből. Hasonlóképpen ered­ménytelen maradt az a házkuta­tás is, amelyet­ ifjabb Csákány Károlynak a Csáky utca 5. szám alatt levő lakásán foganatosított a rendőrség. Megállapítást nyert, hogy Csá­kány Károly erőszakosan lépett föl a színésznővel szemben, aki állandóan elutasította őt. Állító­lag revolverrel is megfenyegette a színésznőt, s amikor az sem használt, aszpi­rinnel öngyilkosságot kísérelt meg, de Balla Zsuzsit ez sem­ ha­totta meg és kiutasította tolakodó lovagját. Csákány­i Károly állandóan ta­­­gadta, hogy köze lenne, a taka­­rékkönyvhamisításhoz és azt ál­lította, hogy az 5 pengős betét­könyvet sem ő váltotta ki a Ma­gyar-Olasz Bankban. Ezért a rendőrség intézkedett, hogy a bank pénztárosa jelenjen meg a főka­pitányságon szembesítés végett. Délben érkezett meg a főkapitány­ságra a Magyar-Olasz Bank pénz­tárosa. Ekkor már megtették az összes előkészületeket a szembesí­téshez. Bodó Elek rendőrkapitány szobájában tizenhárom detektív sorakozott fel. Tizennegyediknek közéjük állították ifjabb Csákány Károlyt. Mióta ez megtörtént, a bankpénztárost bevezették és Bo­­dó kapitány felszólította: — Nézze meg ezeket az embere­ket és mondja meg, melyik volt közülük az az úr, aki három da­rab ötpengős betétkönyvet kivál­tott. A bankpénztáros ellépett a ti­zennégy ember sorfal elé, azután közülük kettőre rámutatott: — Kérem, ez a két úr vagyon hasonlít ahhoz, aki a betétköny­veket kivette. A kettő közül az egyik volt. Határozottan most már nem tudnám megmondani, hogy egyik-e, vagy másik . . . A bankpénztárosnak ez a kije­lentése nyilvánvalóvá tette, hogy ifjabb Csákány most már hiába tagad : a két kijelölt férfi közül az egyik egy detektív volt, de a másik ma­ga ifjabb Csákány Károly és így kétségtelen, hogy ő járt a bank­ban. Később, a szembesítés után megérkezett a főkapitányságra Fischef Gyula hivatalos írásszak­értő, aki ezután előterjesztette vé­leményét. Az írásszakértő határo­zottan állította, hogy a Csákány­tól vett íráspróba teljesen meg­egyezik a annak az embernek a­ ke­­zevonásával, aki a betétkönyv öt­pengős bejegyzését 16.980 pengőre javította ki. A rendőrség ezek után, miután LAIv BERENDEZÉS JSuTclff «MiT Olcsón ' U­^Mieu JJ 3 bebizonyítottnak látta, hogy if­jabb Csákány Károly hamisította meg a Magyar-Olasz Bank által kiállított betétkönyvet, kihirdette előtte, az előzetes letartóztatásról szóló végzését. Ifjabb Csákány Károlyt holnap kísérik át az ügyészség fogházába és most már a vizsgálóbíró dönt majd további sorsáról. Református papi szózat a gonosz pénzimádat ellen . Debrecenben a presbiteri gyű­lés tiltakozik Trianon ellen, követeli a szegények segítését A reformátusok debreceni ün­nepségei vasárnap érték el a tető­pontot. Több ezer presbiter érke­zett a kálvinista Rómába s nagy­gyűlésükön Szabó Imre, budapest­­fasori lelkész terjesztette elő a nyilvánossághoz intézett kiált­ványt, amely mindenekelőtt han­­gozatja, egy talpalattnyi földről sem mondunk le, amelyet ezer esz­tendő óta magyar nép lakott, ma­gyar vér és verejték áztatott, magyar kard védett és magyar­­eke szántott s tiltakozik a tria­noni szerződés ellen. Ezután a telepítésről, a szegé­nyek felkarolásáról, a tőke és a munka kötelességeiről szólva, igy folytatja: A földi javakkal és hatalommal való hitetlen sáfárkodás megmér­gezte az egész emberiség lelkét és rémület üli meg a világot, mi lesz a kimenetele a gazdasági harcnak. Mi azonban tudjuk, hogy Isten győz, övé a hatalom és a dicsőség és azért csakis Vele akarunk együtt élni. A Mammon-imádás gonosz bál­ványozása hozta az emberi­ségre mindezt az átkot, hábo­rút, osztályharcot, ez hozta a nyomortanyákat, a ki­zsákmányolást és tett szívtelenné sok gazdagot az égrekiáltó nyo­mor, jaj, átok kiáltás­n iránt. Azért a Mammon magánjáráit nem valljuk szentségnek, hanem, Isten igéje szerint, zsákmánynak. Üzeni a nagygyűlés a dúsgaz­dagnak, állítsa vagyonát az em­beriség boldogulásának szolgála­tába, mert küszöbén Lázárok fet­­re­­ngenek. Üzeni a nagy- és középbirtok­nak, hogy telepítésekkel és munka­alkalmak teremtésével tartsák meg a dolgos és egészséges magyar milliókat. Üzeni a kisbirtokosnak, hogy ne nézze le a nincstelent és ne ve­szítse el lelkét a vagyon imáda­tában. Üzeni az intelligenciának, a nemzet gerincének és velejének, hogy jelen szűkölködésében is őrzze meg erkölcsi függetlensé­gét, mert a hitét elvesztett vettő — hitelét és tekintélyét vesztett bukott vezér lesz, a nemzet rom­lása fakadhat ebből. Üzeni az ipari, és földmunkás­nak, hogy a hatalmasok elnyo­mása és­ kizsákmányolása ellen a keresztyén egyház hangosan emeli fel szavát és Krisztus mindig az erőtlenek pártján van, de aki az istentelenhez pártol, azokkal el is­ vesz. — A pesterzsébeti polgármester megfellebbezte a fegyelmi ügyé­ben hozott ítéletet. Nagy feltűnést keltett annak idején a Cilikén Béla dr. pesterzsébeti polgármes­ter ellen megindult fegyelmi eljá­rás, amely csakhamar valóságos fegyelmi lavinává szélesedett ki és a polgármesteren kívül hét pest­erzsébeti városi tisztviselő fegyel­­mi eljárás alá v­onását eredmé­­n­yezte. Chikán ellen még 1929-ben indult meg a fegyelmi vizsgálat öt vádpont alapján. A polgármes­tert, mint ismeretes, a legenyhébb büntetésre, rosszalésra ítélték és kötelezték a felmerült 1­00 pengő költség megfizetésére is. A felje­lentők megfellebbezték az ítéletet mert azt nem találták kielégítő­nek. De fellebbezett az elitélt pol­gármester is. Chikán Béla dr. a bűnösség megállapításába nem non.Iszik bele s így a polgá'nfk­' - tér fegyelmi ügye újra napirend­re fog kerülni.

Next