Friss Ujság, 1932. március (37. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-01 / 49. szám
1932 március 1, tedd FRISS ÚJSÁG Rossz a közbiztonság Csepelen A lakosság sürgeti a jobb és olcsóbb közlekedést is . Az utóbbi években Csepelen a Kertváros és a Csillagtelep parcellázása folytán a lakások száma óriási mértékben emelkedett. Egyedül a kertváros település helyén kétezer új ház épült, úgyhogy Csepel nagyközség lakosainak száma több mint 28 ezer. Ennek a huszonnyolcezer embernek azonbancseppet sem irigylendő a sorsa. Maga a község alig tesz valamit az érdekükben, utak, utcák járhatatlanok az esztendő nagy részében. A közbiztonság is gyenge lábon áll a községben. Napirendig vannak a baromfilopások, lakáskifosztások. Az újonnan beépült óriási területeken több mint száz új utca épült be és alig akad rendőr a közelben. Az a néhány rendőr, aki Csepelen teljesít szolgálatot, a falut őrzi, fizikailag képtelen bejárni a távolabbi területeket. Különösen most, téli napokon, gyenge világítás mellett, nem nagyon biztonságos a járáskelés az elhagyott utcákon. A község vezetőségének már régen erélyes lépéseket kellett volna tennie, hogy a rendőrőrszemek számát szaporítsák és megfékezzék a fővárosból Csepelre menekült és itt bujkáló gyanús elemekkel szemben Csepel becsületes életmódot folytató tisztes lakosságát.. A csepeliek másik súlyos panasza a rossz és drága közlekedés. "A fővároskörnyéki községek és városok lakosságának ez a főkeserűsége, ezt nem lehet elégszer hangoztatni. Gyökeresváltozásokra van itt szükség. Csepel külső területeiről 3—4 kilométernyi utat kell megtenni, amíg eléri az ember a 11 KV villamos állomását, ahol azután 40 perces várakozás tdán kaphat csak kocsit. A villamosokat ugyanis ilyen időközökben indítják. Ezzel a villamossal csak a budapesti vágóhídig lehet bejutni a városba és ez az út 56 fillérbe kerül Imrén a Beszkárttal újabb 24 filléres jeggyel lehet tovább utazni, úgy, hogy mire az utas eléri utazása végcélját, 80 fillért költött villamosra, vagyis fíz oda-vissza utazása 1 pengő 60 fillérjébe kerül. A mai rossz gazdasági viszonyok között ez azt jelenti, hogy a szegény munkásnapi keresetének felét kénytelen villamosra költeni. A várakozás és utazás naponta két óráját vetts ki igénybe, amíg a Budapesttől nyolc kilométernyire levő Csepelig eljut, vagy onnan visszajön. Csepel lakossága összehasonlíthatatlanul a legrosszabb elbánásban részesül az összes környéki községek között. A Budapesttől 16 kilométernyire fekvő Rákospalota, továbbá Újpest, Kispest, Pesterzsébet stb. úgyszólván három percenként kap villamost és 24 filléres jeggyel lehet megtenni innen az utat a főváros legtávolabbi részeibe, mert itt a Beszkárt bonyolítja le a forgalmat. Csepel is úgy látná megoldva közlekedésének súlyos problémáját, ha a Beszkárt kiépítené a vonalát idáig. Robi kanonok vezetése alatt bizottságot, alakítottak, sokezer aláírással kérvényt készítettek és a kereskedelmi minisztert kérik fel, vegye pártfogásába a kívánságukat. Hogy olcsó és jobb közlekedéshez juthasson Csepel ezer és ezer szegény lakosa, ezért kérik a Beszkárt villamosnak sürgős kiépítését Csepel községig, sőt ezen túl, a népes Kertvárosig és Csillagtelepig. Birtokparcellázás a Békés, Sarkad és Vészlő között fekvő Füzesfási uradalomból 300 kát. hold elsőosztályú szántóföldek kedvező üzetési feltételek mellett már 10 holdas resztetekben vásárolhatók Díjmentes felvilágosítással szolgál a kizárólagos megbízott, Erber Ödön O F. B. ingatlanforgalmi irodája. Budapest, V., Bank utca 7. Mesél meg Mgorffl a legentaktémista Borzalmas éjszakai dráma a Vaskapu utcában• Statárium elé kerül Boros István, a merénylő Eperjessy István fővárosi tanács jegyző halálos tragédiája Rejtélyes halálos dráma játszódott le vasárnapra virradó hajnalban a Vaskapu ucca 7. számú háznak földszint- alatti lakásában, ahol Boros István leventeoktató, gépészmérnök-hallgató agyonlőtte sógorát, báncéi és pálföldi Eperjessy István dr. székesfővárosi tanácsjegyzőt, aki a hetedik kerületi elöljáróságon teljesített szolgálatot. Boros István az ötszobás földszinti lakásban lakott, tragikus sorsú sógora pedig az első emleten lévő háromszobás lakásban, feleségével, született Boros Vilmával, aki a mesteruccai, leányiskola tanárnője. A Vaskapu ucca 7. számú háznak Boros István és a testvérei a tulajdonosai. Néhány nap előtt Eperjessy fogalmazó felesége influenzát kapott, ágynak dőlt és azóta betegeskedett. Vasárnapra virradó hajnalban, két óra tájban az asszony állapota rosszra fordult, mire a férje, Eperjessy István dr. hálóruhában leszaladt a sógorához, Boros Istvánhoz. A lakást, régi megszokás szerint, álkulccsal nyitotta ki. Egyenesen Boros hálószobájába rohant be, aki ijedten ébredt föl álmából. Csodálkozva kérdezte Eperjessytől, hogy mit akar. Eperjessy kétségbeesve mondotta el, hogy feleségének felszökött a láza s hogy orvosért akar telefonálni. Boros durván rákiáltott sógorára, hogy tegye le a telefonkagylót, mert nem engedi meg, hogy orvost hívjanak nővéréhez. — Vilma mándig rosszul volt, ha orvosok vizsgálgatták — mondotta magyarázója". Eperjessy azonban rá sem hallgatott, hanem felhívta az orvost. Boros kiugrott az ágyból és lecsapta a telefonkagylót. Eperjessy haragosan felkapta a készüléket, a szoba egyik sarkába vitte és onnan próbált telefonálni. Boros erre kihúzta a telefonkészülék dugóját Ebből szóváltás, majd dulakodás keletkezett, amelynek során össze-vissza karmolták egymást. A verekedés hevében Boros István előkapta revolverét és rálőtt sógorára, akinek a golyó a hasába fúródott. Eperjessy István, anélkül, hogy megtántorodott, vagy eszméletét vesztette volna, súlyos sebével kiment a lakásból, felzörgette Kocsis László házfelügyelőt, akihez a legnagyobb lelkinyugalommal így szólt: — Hasbajött a Pista, mert telefonálni akartam a lakásból. Tudom, hogy meg fogok halni. Fektessenek le és telefonáljanak gyorsan a mentőkért. Eperjessy Istvánból ekkor már ömlött a vér. A házfelügyelő a pamlagra fektette és hívta a mentőket, akik hordágyra tették és elindultak vele a mentőautó felé. A szerencsétlen ember a feleségét emlegette: — Szegény Vilmám, — mondotta alig hallhatóan — fáj a szívem, mert te majd nem tudsz nélkülem élni és követni fogsz. Eperjessyt az egyik szanatóriumba szállították, ahol állapota rohamosan rosszabbodott. A rendőri bizottság ki akarta hallgatni, azonban csak annyit mondott, hogy miután a tettes rokona nem akar vallomást tenni. Eperjessy István ezután elvesztette eszméletét és délután négy órakor meghalt. Halálát közvetlenül hashártyagyulladás okozta. A merénylő Boros István végzetes tette elkövetése után bezárkózott szobájába. Amikor bejutottak hozzá és közölték vele, hogy sógorát hasbalőtte és haldoklik, kirohant a szanatóriumba, ahol könyörögni kezdett, bocsássák be sógorához. Az orvosok azonban nem engedték be, mert Eperjessy ekkor már a halállal vívódott. A gyilkos Boros Istvánt ezután előállították a főkapitányságra, ahol kihallgatása után szándékos emberölés innén letartóztatták. Védekezésében azt adta elő, hogy nem akarta megölni sógorát, verekedés közben meglökte őt Eperjessy és akkor sült el a revolver. Letartóztatása után átkísérték a Markó uccai fogházba. Itt döntenek afelől, hogy statáriális bíróság elé állítják, avagy rendes bíróság ítélkezik-e felette. A család és a védelem élmékiló pátrínák megvizsgálását kérte, mert az a gyanú, hogy beszámíthatatlan állapotban követte el szörnyű tettét. Eperjessy István dr. a családi verekedés halálos áldozata. Ezunór kíséri Boros Istvánt, a gyilkos rokont. Statáriális bíróság ítélkezik a ráckevei gyilkos felett Keddre összehívják a rögtönítélő bíróságot Miklós Zsigmond dr. ráckevei közjegyző gyilkosainak részletes jegyzőkönyvi kihallgatását hétfőn délelőtt befejezte a csendőrség. A kihallgatás alatt teljesen tisztázódott az elviemült gyilkos előélete. Tichy, hol mint László, hol mint Árpád szerepelt. Hitelen megállapították, hogy Árpád, a keresztneve. Apja Lippán lakik, mint nyugdíjas bírósági végrehajtó. Tichy Árpád négy gimnáziumot végzett Aradon, majd apja asztalosinasnak adta. Két évvel ezelőtt besorozták a román hadseregbe, mire megszökött és átjött Magyarországra. Ráckevére került ahol egy nénje lakik. Itt egy ráckevei asztalos szolgálatába állott, majd később a közjegyzői irodába került, mint írnok, de egészen alárendelt szolgálatot végzett. Akkoriban levelet írt rokonainak, hogy nagyon meg van elégedve sorsával, főnöke szereti és bizalmába fogadta és a pénzkezelést is rábíztál. Tichy Árpádot vallomásának befejezése után, megbilincselve átvitték a pestvidéki ügyészség fogházába. Az ügyre vonatkozó iratok már szintén idekerültek, ezeket most tanulmányozza Sárospataky József főügyész, a pestvidéki ügyészség elnöke. Sárospataky kedden minden valószínűség szerint indítványt terjeszt elő, amelyben statáriális eljárás alá tartozó bűncselekményről lévén szó,a statáriális bíróság összehívását kéri. Ebben az esetben Gáli Endre dr., a pestvidéki törvényszék elnöke, aki egyúttal elnöke a pestvidéki törvényszék területén megalakított statáriális bíróságnak is, nyomban intézkedik a rögtönítélő bíróság összehívása iránt, amely azután ,az eljárás szabályainak megfelelően, rögtön le is tárgyalja a bűnügyet. - f az egyik Tiehy fia nyilatkozik gyilkos öccséről Tiehy Béla aradi emnifestőmeaster gyilkos testvéréről a következőket mondotta: — Alig hiszem, hogy öcsém pénzért követte volna el a gyilkosságot. Valószínűen az őt kompromittáló iratokat akarta megszerezni és ekkor lépett a szobába a közjegyző, akit ijedteben támadhatott meg. Öcsém valószínűen azért mondotta be a László nevet, mert nem akarta, hogy atyánk megtudja szörnyűtettét. Mint az aradi lapok írják, Tichy Aradon közkedvelt fiatalember volt, egyik alapító tagja a Bánátol Spprtegyesületnek, amelynek kötelékében igen kiváló eredménnyel futballozott. Izgalmak a debreceni főispán beiktatáson. Hajdú vármegye és Debrecen város törvényhatósági bizottsága ma iktatta be az új főispánt, Vay László bárót. A főispán Bethlen és Károlyi hívének vallotta magát és azt hangoztatta, hogy sürgősen segíteni kell a mezőgazdaság helyzetén. Hegymegi-Kiss Pál kifogásolta, hogy a városi tényezők meghallgatása nélkül nevezték ki a főispánt. Tiltakozik az ellen, hogy a főispáni székből a kormány támogatására hívják fe a pártokat Ez a kijelentés nagy vihart keltett, mire Hegymegi Kiss Pál azzal folytatta, hogy a főispán Debrecenben jobban vigyázzon a szabadságjogokra, min Biharban. Vay főispán azt válaszolta, hogy ő nem hívta fel a kormány támogatására a pártokat.