Friss Ujság, 1932. április (37. évfolyam, 73-95. szám)

1932-04-01 / 73. szám

ISS2 iprass , péntek FRISS ÚJSÁG Olcsó repülő­gépet hoz­­forgalomba egy berlini gyár. A gép fél már­kába (3200 pen­gőbe) kerül, tehát­­annyiba, mint egy középfajta a­utó. 100—120 ki­lométeres sebes­séget lehet az ol­cs­ó repülőgéppel elérni. Sztrájkba állt a Buda­pesti Pamutárugyár munkássága Ismét csökkentették keresetü­ket • A békéscsabai Hubertus textilgyár elbocsátja 270 mun­kását A Ferencvárosban Vaskapu ucca ki. szám alatt lévő Budapesti pa­­­mutárugyár négyszáz munkása Sztrájkban állott. A bérharc kitöré­sének gazdasági okai vannak. A gyár vezetését legutóbb új igaz­gató, Sehotter Félix vette át, aki külföldről jött Magyarországra. Sebotter igazgató olyan munkatel­jesítményt írt elő, hogy a munká­­­sok akkord keresete 20—25 száza­lékkal csökkent. Mivel a múlt év­­decemberében már amúgy is 10 százalékkal csökkent a munkások keresete, az újabb keresetcsökken­­tés hatályon kívü­l helyezését kér­­tek az igazgatóságtól a munkások is amikor elutasító választ kaptak, kimondották a sztrájkot. A bérharc ügyében egyébként csütörtökön már megkezdődtek a tárgyalások. Az igazgatóság haj­landó bizonyos engedményekre, míg a munkások a régi bérek és munkaviszonyok visszaállítását kívánják. A gyárvezetőségtől nyert értesülésünk szerint a sztrájk békés befejezése küszöbön áll és csupán rövid idő kérdése a megegyezés. Itt említjük meg­, hogy a békés­csabai Hubertus kötött­ szövöt­­­­árugyár csökkentette üzemét és április 1-én elbocsátja Tét­ munká­ját.. A kereset nélkül maradó mun­kások érdekében a kereskedelmi miniszterhez fordultak, hogy köz­belépésével akadályozza meg az üzemcsökkentést és tömeges mun­­káselbocsátásokat. DAPMOL KIS DOBOK 30 FILLÉRJ A Népszövetség sürgős segítsé­get követel a középeurópai álla­mok számára. A Népszövetség fő­titkára legközelebb megküldi­ a Népszövetség tagállamainak azt a­­jelentést, amelyet a népszövetség pénzügyi bizottsága legutóbbi pá­risi ülésszakán Magyarország, Ausztria, Bulgária és Görögország pénzügyi helyzetéről kidolgozott. A jelentésben a pénzügyi bizott­ság tagjai felhívják a Népszövet­ségi Tanács figyelmét az­ illető ál­lamok súlyos helyzetére és kifej­tik, hogy sürgősen orvosolni kell az állapotokat, egyszermind külön­böző­­javaslatokat terjesztenek elő az­ orvoslás módozatai­­ tekinteté­­ben. A jelentés végső következte­­­­éseiről és a további lépésekről a tanács hivatott dönteni, amely áp­rilis 12-én ül össze ebből a célból Geo­f­ben. Három miniszter beszélt az ország adósságairól és talpraállításáról Kamatleszállítást is ér Korányi pénzügyminiszter• Mire kellett az egyhónapi türelmi idő? Az egységes párt ma esti értekez­letén Károlyi Gyula gróf minisz­terelnök indokolta, hogy miért kel­lett egy hónapra elnapolni a Há­zat. Elsősorban a költségvetést kellett elkészíteni, de más fontos javaslatok is elkészültek, így a mezőgazdaság m­egsegítése, vala­mit a fölbteherrendezésre vonat­kozó javaslatok. Nyugodt lelkiis­merettel állítja, hogy erre az időre szükség volt. Reméi, hogy az ösz­­szeférh­ítetlenségi javaslat még az asz elüti le lesz tárgyalható. Több szónok­a a kamatláb leszállítását sür­gette, mire Korányi Frigyes báró pénz­ügyminiszter hosszabb beszédben válaszolt. Nem az a­­­kötelessége, hogy éljenekre pályázzék és lufi­ja, hogy sokan bírálni fogják, de azért őszintén feltárja a helyzetet. Áttért ezután a kamatláb leszállí­tás kérdésének az is­mertetésére. Kétségtelen, hogy a m­ai kamat­terhek túlságosan magasak. Azonban a kérdés nem az, hogy a­ kamatot egy, vagy két száza­lékkal leszállítsák, mert sok em­beren­ ez sem volna segítség. A ka­ma­tlábleszáll­í­tá­s kérdése amúgy semi egyszerű, hiszen például An­gliában sem érték el még a régi alacsony kamatnivót, bármennyi­re kívánta a közvélemény. A ma­gyar közvélemény sajnos, még mindig nem értékelte teljesen a gazdasági válságot. Ő ugyan a végcélok tekintetében, amelyeket lát és amelyekhez a kivezető utat is látja maga előtt, optimista, de tudja azt is, hogy ma nehéz hely­zeten­ kell keresztülvergődni. Tény az,­ hogy olyan lépésekben haladt előre az eladósodás az utóbbi idő­ben, ami megdöbbentő. A közszem­lémnek ebben a tekintetben át kell alakulnia és meg kell szűnnie, a hitnek, hogy a más pénzével úgy gazdálkodhatunk, hogy ha sikerül, akkor jó és ha nem, akkor legfel­jebb nem fizetünk.­Eladósodásunk­­lágy része, mint­egy négym­illárd pengő, külföldi eredetű. A külföld természetesen Magyar­­országnak sem adott olcsóbban kölcsönt, mint általában a környe­ző államoknak. Ezek a kamatok magasak s leszállításuk egyik leg­főbb gondját képezik. Háromhó­napos minisztersége alatt nem töltötte, henyéléssel az idejét, de annak az előkészítésén dolgozott, hogy a kamatokat leszállíthassa. Ez roppant nagy munkát­ igényel. A kam­atlábleszállításnak az is útjában áll, hogy a betevők ala­csony kamata mellett kivonnák, be­téteiket, ami kerülendő. Nem sza­bad elfelejteni, hogy a betevők egy része gazda, úgyhogy a ka­­matlábleszállítás a gazdákat­­ is hátrányosan érintené. Vázolta a Nemzeti Timik szerepét, amely a kamatláble szállítás terén megtett minden lehet­őt, úgyhogy la szá­­zalékról elég gyorsan jutottunk - * százalékra. . . — A közvéleményben, egészen té­ves nézetek vannak elterjedve a lakosság eladósodottságáról. Elhangzott az­ az állítás is, hogy az országban tíz százalék a hite­lező és a lakosság kilencven szá­zaléka adós. Ez a kép hamis. A valóság az, hogy még a mezőgaz­daságból­ is csupán negyven­ szá­zalék az a réteg, területileg véve, amely egyáltalán el van adósod­va. Hatvan százalék tehermentes, ez az ország erőtartaléka. A negy­ven százalék eladósodása természe­tes,itt különböző, s csak egy kisebb rész az, amelyikre azt -imrét- mon­dani, hogy nyakig el van adó­sodva. Azon lesz, hogy a kamatlábát, amint lehetséges, leszállítsák. Kenéz Béla kereskedelmi mi­niszter az áralakulás kérdéséről beszélt. Az árelemző bizottságnak nem volt könnyű feladata és je­lentős eredményeket ért el. Az elmúlt négy hét alatt a kö­vetkező enyhítéseket érték el az egyes iparcikkek áránál. Zsáknál 12 százalék, utam útnál 15 százalék, fontosabb mezőgazdasági eszkö­zön­e él (ásó, lapát, kapa stb.) -16 százalék, növényvédelmi szereknél 10 százalék, lenolajnál 8 százalék, gépolajnál 12—20 százalék, traktor olajnál 1ó—20 százalék, kocsike­­nőcsnél, gépkenőcsnél 8 százalék, szénnél —• egyelőre a mezőgazda­ság részére a darabos szénnél és brikettnél 10 százalék, a tiszta ben­zinnél 21,4 százalék, a motalkonál­ 23 százalék, az adózott petróleum­nál 24 százalék,.­­­ a­ gázolajnál 18,1 százalék. Ezek a számok nem jelentenek végállomást, tovább halad a meg­kezdett után, az építési anyagok, az elektromos ár terén és ügye­lemmel kíséri az árucikk árát a kisfogyasztóval, szemben álló ke­reskedőnél is Ezek lesznek a leg­közelebbi jövő feladatai, de addig is kér mindenkit, ne kicsiny­eljék le az ismertetett eredményeket. Hurokra kerültek a dunántúli szegénylegények Elfogták a 11 tagú cigány zsiványbandát, amely végig­­fosztogatta az egész Dunánt­últ . Tanúik megtámadták a szombathel­yi börtönőröket Ez év elején egy több tagból álló bűnszövetkezet került­ a szom­bathelyi csendőrség kezére. A bűn­szövetkezet legnagyobbrészt vá­lyogvető cigányokból állt,­­ akiknek lelkét 50 rablás, falbontásos betö­réses lopás terheli. A bűnszövet­kezet tizenegy tagját, Erdélyi- Nyári Bélát, Erdélyi­ Pált, Hor­váth Vendel vajdát, Farkas­­Józse­fet, Kólom­pár-Kovács Istvánt, Horváth Károlyt, Graezer Józse­fet és Jánost és köztük három nőt: Kolompár Rózsit, Horváth Gyulá­nét és Farkas Józsefijét a csendőr­­ség letartóztatta. A nyomozás során kiderült, hogy a bűnszövetkezet valamennyi tag­ja többszörösen büntetett előéletű. Horváth Károly például már eddig 10 évet töltött fogságban különbö­ző bűncselekmények miatt. A bűnszövetkezet végig garázdálkodta az egész Dunántúlt. Bebizonyosodott, hogy, ők követték el a körmendi­­nagyg­rafik­ kirablá­sát, a hor­vátváral­jai posta­rablás is az ő művük volt. Ezenkívül­ két templomrablás is terheli lelküket. A mai tárgyal­ásra a szombat­helyi törvényszék 30 tanul idézet­­be. A törvényszék épületének fo­lyosóit ellepte a sok cigány,, akik hajbakaptak egymással, meg­támadták a börtönőröket, úgy, hogy a tárgyalást vezető bí­ró kénytelen­­ volt a csendőrséget­ felkérni a csend és rend fentartá­­sá­ra. .A tárgyaláson a vádlottak, da­cára annak, hogy a csendőrségen mindent bevallottak, kőröidsza­kadtáig tagadtak. Égre-földre es­­küdöztek, hogy semmi részük sem volt a terhükre rótt bűncselekmé­­nyekben. Horváth vajda azzal vé­dekezett, hogy a csendőrségen, ve­réssel és öltöztetéssel kényszerí­s­sék őket a beismerő vall­omásra. Erdélyi Pál őrültséget szimulált és a­ hozzáintézett kérd­ésekre­­ösz­­szefü­ggéstelen válaszokat adott. A bíróság csütörtökön este fél 7 órakor b­erekesztette a tárgyalást, amelyet pénteken fognak foly­tatni. Az­ osztrák kormány elégtételt adott a kormányzó megsértéséért. A bécsi Arbeiterzeitung egyik "leg­utolsó számában sértő módon fog­lalkozott Magyarország­­ kormányzó­jának személyével. A magyar kor­mány haladéktalanul lépéseket tett ebben az ügyben­ az osztrák kancel­­lárnál. A kancellár legmélyebb saj­nálkozását fejezte ki a támadás fe­lett és egyúttal kilátásba helyezte, hogy a sajtó­ útján is kifejezést fog adni annak, hogy az ilyen­' eljárást" elítéli. Ez csütörtökön megtörtént, amennyiben félhivatalos osztrák közlemény jelent meg, amely azt mondja, hogy az ilyen sérelmek nemcsak kényes helyzetbe hozzák a szövetségi kormányt, hanem ellen­tétben állnak a nemzetközi szoká­sokkal is. Zálogcédulát SVÁJCI ÓRÁHOZ. VII., TIHMynl 26. •I

Next