Friss Ujság, 1933. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-01 / 1. szám

1983 január 1. vasárnap FRISS ÚJSÁG A betegektől a tejet, a termelő kisgazdáktól a kenyeret veszi el a kartel A környéki tejtermelő kisgazdák elkeseredett tiltakozása — A tejrendelet sérelmes intézkedéseinek sürgős orvos­lását követelik — Olcsóbb vámot és közlekedést kérnek A Budapest körül lévő községek tejtermelő kisgazdáinak tízezrei talpra állottak és harcot indítot­tak a tejkartel ekziszencia rom­boló üzletpolitikája ellen. Szom­bat délelőtt vidéki kisemberek, egyszerűen öltözött polgárasszo­nyok, Pesten jól ismert millimá­­rik vonultak fel a Báthory ucca 34. szám alatt levő egyesület nagy­termébe, ahol izgalmas lefolyású nagygyűlést tartottak a tejrende­let ellen, amelynek egyes intézke­dései létükben fenyegetik valameny­­nyiüket-Dunah­araszti, Taksony, Soroksár, Harsány, Szentmártonkút,B. Lac­i­é­za, Törökbálint, Biatorbágy, Bu­daörs, Budakeszi, Nagykovácsi, Piliscsaba, Pilisvörösvár, Üröm, Pilisszántó, Budajenő, Telki, Du­­nabogdány, Csepel­ és a szentend­rei sziget községei, összesen vagy hetven község tejtermelő kisgaz­dái gyűltek össze Budapesten. A felszólalók éles szavakkal támad­ták az érvényben levő tejrendele­­tet és rámutattak arra, hogy az a kisemberekkel szemben a tej­kartel és a nagy uradalmak érdekeit védi. A sérelmeket Kussbach Ferenc dr., a környéki községek tiltakozó mozgalmának egyik megszervező­je és irányítója ismertette a hall­gatóság zajos helyeslése közben. — Budapesten, — mondotta — a szegények, betegek és gyer­mekek százezrei nem juthat­nak tejhez, mert a tejkartel nem engedi meg, hogy olcsón juthassanak hozzá. Még szigorúbb rendelet is készü­lőben van, pedig a most érvény­ben levő is megfosztja a kisgaz­dákat az életlehetőségüktől. — Úgy van! Elpusztulunk mind­annyian! A falatkai kenyerünket s ütik ki a szánkból! "— Az érdekelt községek — foly­tatta a szónok, sorra tiltakoznak a tájrendelet ellen. Legújabban Törökbálint és Pilisborosjenő kép­viselőtestülete hozott egyhangúlag tiltakozó, határozatot. (Éljenzés.) A legnagyobb sérelmünk, hogy­ a tejrendelet kösségenként megszab­ja a Budapestre szállítható tej mennyiségét és korlátozza a kiad­ható termelési igazolványok szá­mát. Miért akadályozzák meg, hogy minél több jó, friss és olcsó tej kerülhessen Budapestre? — Akinél egy liternél több tejet találnak a pesti vámhatáron, at­tól elkobozzák az egész szállít­mányt. — kiáltják közbe. — Nézzék meg a tejrendelet megalkotói, hogy milyen tragédiák játszódnak le hajna­lonként a vámsorompók előtt. Zok­gó asszonyok, kezeiket tör­delő szegény ember­ek állnak két­ségb­eesetten megsemmisített áruik mellett és kétségbeesetten látják hogy veszendőbe ment munkájuk és fáradozásuk. Mert az elkobzá­sok nemcsak azon a címen történ­nek hogy a náluk talált tej va­lamivel több volt, mint amennyi­nek a behozatalát az igazolvá­nyukra jegyzett szám jelzi. A ren­delet­­szerint az árkiegészítő alap­ra eterenként 2 fillért kell befizet­ni minden termelő kisgazdának. — Le vele! A gazdag urode­l­máknak és tejszállító grófoknál fizetjük! — kiáltják elkeseredet­ten. —­ A kistermelők pénzéből adják a tejbalettát az ország távolabbi részéből szállító uradalmaknak és nagybirtokosoknak. Aki ezt a tejbolettát nem űzeti meg, attól elkobozzák a termelői igazolvá­nyát, azt megfosztják a kenyér­től, a tejkereskedéstől. A legmeg­döbbentőbb,­ hogy az árkiegészítő alapra, egy összegben előre kell le­fizetni a pénzt, amire a legtöbb kisember képtelen a mai viszo­nyok között Felkiáltások: Vonatra is alig van pénzünk, amikor a tejet hoz­zuk Budapestre.­­ A rendelet előírja, hogy feb­ruár 1-ig minden községben tej­­i szövetkezetet kell alapítani és aki erre az időpontra nem lesz tagja valamilyen szövetkezetnek, az nem­­ hozhat be többé tejet a fővárosba.­ A legkisebb községben is 50—60 ezer pengő kell egy ilyen érdek­társulás megalakításához, de a legtöbb községben 500—600 pengőt sem lehet összehozni manapság, olyan nagy a szegénység. (Zajos helyeslés.) Mindez pedig arra való, hogy a tejkartel a kistermelők konkurrenciája nélkü­l drágán adhassa el a tejet a szegény pestieknek. Ezek az intézkedések tönkreteszik a tejtermelő kisemberek óriási tö­megeit és ha ezek tönkremennek, a községek sorsa is megpecsételő­dött, mert nem lesz, aki adót űzes­sen. A Budapest körül lévő falvak szegény lak­ossága­ a tejből él. Ne akadályozzák tehát a tej szabad forgalmát és ne fosszák meg az embereket egyetlen kenyérkerese­tüktől. Ezután éles szavakkal támadták a Tejtermelők Országos Szövet­ségét. — Ezt a kényszertársulást úgy hozták létre, — mondották a fel­szólalók — hogy nincs sok köszö­net benne. Ez is csak a kartelnek a hasz­nát szolgálja. Szavazati joggal csak az bír, aki legalább 1000 liter tejet szállít be naponta Budapestre. A kisemberek nagy tömegei azonban 30—40 liter tejjel járnak be a fővárosba és igy a m­ig egy nagy uradalomnak vagy a kartel valamelyik tagjának 10—15 szavazata is van, addig az egyes községeknek alig van 1—2 szava­zatuk. Ezért tagadta meg 40 köz­ség a szavazást a szövetség leg­utóbbi közgyűlésén. — Egyenlő szavazati jogot, igaz­ságot követelünk­ .— kiáltják közbe. Számos hozzászólás után, miköz­ben nem volt hiány viharos ki­törésekben sem, a gyűlés kimon­dotta, hogy január 9-én az összes érdekelt községek megbízottainak részvételével értekezletet tartanak, amelyen sérelmeiket emlékiratba foglalják és küldöttségileg­­ adják át a földművelésügyi miniszternek. Ugyanekkor akciót kezdenek arra is, hogy Budapest mérsékelje a magas vámtételeit és szüntesse meg a vámhatárokon történő zaklatásokat. Mozgalmat kezdenek az irányban is, hogy a környéki közlekedést tegyék ol­csóbbá. A földművelésügyi minisz­terhez eljuttatandó emlékiratukban rá fognak mutatni arra, hogy a tej forgalmának szab­ad­d­á té­t­el­ével a mai 32 filléres tejárak 21 fil­lérre morzsolódnának le, ami legfontosabb érdeke a főváros szegény lakosságának. Végül tilta­kozni fognak az ellen, hogy, elren­deljék a kistérm­ élők tejének palac­kozását, mert h­a nem hozhatják be kannáikban a tejet, a palackozási kényszer valamennyiüket romlásba dönti. Olyan költséges berendezést igényel ugyanis a tej palackozása, hogy a súlyos helyzetben lévő nincstelen kistermelők­ képtelenek eleget tenni a rendeletnek, amelyet pár héten belül akarnak életbe­léptetni. Itt említjük meg, hogy a kör­nyéki községekben megkezdték a tejszövetkezetek megalakítását. So­­s­oksór községben december 30-án fogtak hozzá a szövetkezet alakítás szervező munkájához. uattsta bzüst míhd ^"ív. óra, három évi átállással. összesen 1 O.ul 2-darab 14 karátos arany egy* 10 gyű­rU összesen ______ r lw« Valódi ezüstésil reklámár P 1.80 Valódi érdst nuderdoljoz — - P -*.80 Divatos navy .miderdob-'z „Oranit Hudric-P (1.-i-C Tört aranyat repmagasabb áron veszett [ Csak (rf lUSCDUtl Calvin for 3 «», wCLinUCnnU) Vidékre utánvette! ... ___. ­etes minőségéig V / ^ kis áramköltséget, nagy fényerősséget, gazdaságos világítást tehát. . . . . . pénzéért teljes elleneiteket jelent, TUNGSRAM tökéletes, fényerős, gazdaságos.] %.v\%\vv'\uvt.vvnwvv%vi.'vvv'«,xwxxuwvn.xxv«.'\VknA Mindenkiről gondoskodni kell ebben az országban Gömbös miniszterelnök újévi nyilatkozata Gömbös Gyula miniszterelnök az újév alkalmából nyilatkozott é­s kijelentette, hogy a nemzetben ma már meg van a hajlam a teljes lelki egységre. Működését megér­téssel, teljes bizalommal fogadták, ami azért fontos,­ mert bizalom nélkül sem politikai, sem gazda­sági kérdéseket megoldani nem lehet. A legközelebbi feladat a bel­ügyminiszter által kidolgozott ra­cionalizálási javaslat letárgyalása lesz. Tisztában van azzal, hogy a számára előlegezett bizalmat tettekkel kell megerősítenie, de ezeket nem hajlandó hithele­­balázsi módra szorgalmazni, hanem­ nyugodt, rendszeres munkát akar v­égezni. Azt akarja, hogy Magyar­­országon a teljes demokrácia ér­vényesüljön és hogy mindenkiről gondoskodás történjék ebben az országban, továbbá, hogy a mun­ka minden körülmények között megtalálja a megbecsülést, úgy akarja szabályozni a termelést, a társadalmi és politikai életet, hogy a magyar munkásság teljesen egybeolvadjon a magyar társada­lommal é,s hogy a tehetségek meg­felelő helyre jussanak Külpoli­tikai tekintetben Magyarország a béke szolgálatában akarja törek­véseit érvényesíteni. A megkötött kereskedelmi szerződések is ezt cé­lozzák Az egész nagyvilágnak egy kö­telessége van: megindítani a gaz­dasági vérkeringést a kölcsönös megértés alapján. Igyekezni fog a kormány az államháztartás egyensúlya érdekében mindent el­követni, de csak addig a határig, ameddig az élet törvényei és az igazság megengedik. A mezőgazdasági kivitel megindí­tásától termékenyítő hatást vár. Az ellenzéktől igazságos bírálatot kér, amely a helyes irányú alkotó­munkára ösztönöz. Aki 3 millió pesetát nyert karácsonykor­ Spanyolországban minden évben karácsonykor nagy sorsolást tar­tanak és a főnyereményt az iám egy Rodriguez nevű fogtechnikus nyerte. (Képünkön házikabátban áll.) A főnyeremény 3 millió pese­tát tett ki, ami 1 millió 400 ezer pengőnek felel meg. Karács­nyi ajándéknak nem éppen megve­tendő összeg! Revízióellenes blokkot tervez Titu­­lescu román külügyminiszter, aki ebben az ügyben Parisba értekezletre hívta össze a kisantant többi államai­nak képviselőit is. Titulescu azt sze­retné, ha ebbe a blokkba más orszá­gok is belépnének. A blokk, amennyi­ben létesül, Párisban és Genfben állí­tana fel központokat. A Finini Budapest, 1., Gsm­oei­ út 15/a Telefon: 18-8-23, 58 8-21 Városi iroda: IX., Ráday ucca­i Telefon: 86-1-21 FÖLÖZŐ GÉPEK Takarmányfü­llesztők Vaj- és fa-­gyártási gépek és eszközök­ Teljes berendezések Kannák, mindennemű bádogáru. Igen kedverű fizetési feltételek Kérjen díjtalan prospektust

Next