Friss Ujság, 1933. február (38. évfolyam, 26-48. szám)
1933-02-01 / 26. szám
/V U / •—. m \ J InT §J a j V £r*i &■f.., -{1% - ,..A ’V, * ára 6 fillér t / ——M^W————W 40. évfolyam, 26. szám Budapest, 1993 február 1, szerda VOllKiHAI NAPILAP fff Szerkesztőségi*s kUMtiidti: sj^tf^CDiec II i«*r~*w* ttuieiconeiej#i!irt«si«rh«uitie9 gyw jfs yggt g|| m ysk jgff| M telefonszervok: Egyet szdmárai || | 11 §§ij| |§| §0® fi || UH |ij|! Aut 24-2-93, Akt 24-1-99. nétkszsnpoD.................• mt«| H m mm w fQSr wnvl Aot *«•*-•». AuL *4-*-»^, Vasárna® ........ 12 Miéi **" ^ AuL 24-2-99 A nagy adóemelés a Ház viharos drámai ülésén Az őrjöngő féltékeny férj merénylete A fekete leves, amelynek receptjét Genfben elkészítették, ma kerül a szegény magyar ember asztalára. Az a kis kóstoló, amelyet a pénzügyminisztertől a képviselőházban kaptunk, bizony keserű izéről ad bizonyságot. A letűnt kormányok pénzügyminiszterei számtalanszor kijelentették, hogy az adózó polgárság teherviselő képességének elérkeztünk a határához, ám a határokat mindig kijebb tolták és most a pénzügyminiszter ismét megkísérli a határok tágítását, csak az a kérdés, hogy a fokozott tágításnak lesz-e elegendő eredménye. Hogy ácsorog-e még az államélet vérkeringéséhez szükséges nedvként több pénz az adózók legnagyobb részének régen összelapult zsebéből. Bár mindenki jól tudja, hogy az állam fentartásához pénz kell és ezt apénzt azoknak kell az állam rendelkezésére bocsátaniuk, akik itt élnek és dolgoznak, mégis ezt a kötelezettségét az állampolgár csak addig teljesítheti, amíg saját létfentartásán túl adózhat. Az állam adószedő joga tehát nem korlátlan, határt szab neki az, hogy nem kockáztathatja az adóalanyok egyéni létfentartását. Ez nemcsak az adózónak, hanem magának az államnak is érdeke, mert mit ér az az adójövedelem, amit túlzott nyomással kisajtolnak az adóalanyokból, ha e nyomás alatt az adóalanyok elpusztulnak. Amikor a kormány fájdalmas meglepetést keltve, ehhez az erős nyomáshoz folyamodik, amikor a legkülönbözőbb adónemeket szinte a végsőkig fokozza és egyidejűleg ismét csökkenti a tisztviselők fizetését, felmerül mindenkiben az az aggódó kérdés, vájjon nem lépik-e túl azt a határt, amely az adóalanyok létfentartását veszélyezteti. A szegény magyar ember, aki Trianon óta kétségbeesett küzdelmet folytat megélhetéséért, most február elsejére kitálalva kapja a feketelevest, amelyet meg kell ennie, akár akarja, akár nem. Az adóemelés életbelép az egész vonalon, hiszen minden parlamenti vita nélkül a kormány csak egyszerűn bejelenti a bevételt fokozó rendeletét. Azokat a szörnyű megpróbáltatásokat, amelyeknek az ország népe ki van téve, igazidemokratikus politikával, ha nem is elkerülni, legalább elvfezdhetővé lehetne tenni. Elkapott és ledobott a gőzdaru a csepeli kikötőben egy szénrakodó munkást Borzalmas szerencsétlenség történt kedden reggel a csepeli vámmentes kikötőben. Szénszállító uszályok egész sora állomásozik a kikötőben és óriási gőzdaruk végzik az uszályokon érkezett széntömegek kirakodását. A le- és a feljáró hatalmas daruk között a munkások százai nyüzsögtek. A daruk kiemelték az uszályok fenekéről a szenet, széles ívben odakanyarították ki tartályokat a rakodópart fölé, majd egyetlen billenéssel kiömlött tartalmuk a partra, ahol most valóságos szénhegyek állnak. A szénhegyekről kosarakban vitték a munkások a szenet a teherautókhoz. Reggel hat óra tájban kétségbeesett jajkiáltás hallatszott az egyik szénhegy felől. A munka megakadt, az emberek a hang irányába pillantottak és nagy megdöbbenésükre azt látták, hogy egyik munkástársuk a szénrakodótartály vashorgába akadva, kétségbeesetten kalimpál kezével-lábával, közben pedig a magasba emelkedik vele a gőzdaru. Amikor a szerencsétlen emberrel a gőzdaru vas tartálya már vagy 8—10 méter magasan volt, a kapocsbaakadt ruhája elszakadt és a munkás velőtrázó kiáltással lezuhant az alatta lévő széndarabokra, ahol összetört tagokkal véresen terült el. Csakhamar megállapították, hogy aszerencsétlenül járt ember Pál József 54 éves szénrakodómunkás. Kihívták a mentőket, akik megvizsgálták és elsősegélyben részesítették. Pál József agyrázkódást, súlyos belső és külső sérüléseket szenvedett és életveszélyes állapotban szállították a kórházba. A rendőrség vizsgálatot indított, hogy megállapítsa, kit terhel a felelősség a súlyos szerencsétlenségért. Véres zavargások a Hitler-kormány első napján Zavar, izgalom és fegyveres összecsapások—Hitler fáklyás rohamcsapatai egész éjjel izgalomban tartották Berlint — Vilmos császár hazatéréséről beszélnek A Hitler-kormány hatalomra lépésének első estéjén óriási fáklyás felvonulást rendeztek a hitlerista rohamosztagok, az acélsisakos szövetség csapatai és Berlin nemzeti szocialista érzelmű lakosságának csoportjai. A nagy felvonulás, amelynek csúcspontja S Lithenburg és Eitler, hosszantartó ünneplése volt, este hét órától hajnalig nyugtalanságban tartotta Berlin belvárosát. A miniszteri paloták környékén ezerszámra táboroztak a diadalmámoros hangulatban levő rohamcsapatok. Az éjszaka aránylag nyugodtan telt el, de a reggeli órákban összecsapásrakerült a sor, amelynek két halottja és két súlyos sebesültje volt. A Wallstrasse környékén kommunisták az ablakokból és az uccáról rálövöldöztek a loragkeresztes csapatokra, később pedig a nemzeti szocialisták támadták meg a kommunistákat. Véres uceai harcokra került a sor Halléban is, ahol a nemzetiszocialista- rohanó csapatok botokkal támadták meg a kommunistákat. A verekedésre a kommunista pártvezetőség is kivezényelte az utcára a maga embereit és botokkal, késekkel, székekkel és ásókkal támadták meg a beregkereszteseket. Mindkét részről lövöldöztek