Friss Ujság, 1933. május (38. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-02 / 98. szám

mindig voltak, akkor is, amikor május elseje tele volt tavaszi örömmel és bokrétával. Most azonban a legválságosabb, leg­­nyomorúságosabb tél után kö­szöntött ránk a májusi nép­vándorlás. Budapesten és az ország valamennyi városában családok ezrei és ezrei indultak el új fészkükbe. Ez a költöz­ködési láz azonban nem a régi. Most nem felfelé költözködik senki. Azelőtt jó időkben május elseje azt jelentette, hogy aki munkája eredménye után meg­engedhette magának, szellő­sebb, tágasabb lakást keresett családjának: több egészséget, több levegőt, több világossá­got. Most lefelé megyünk vala­mennyien. Budapesten 30—40 ezer család cserél otthont, mert nem bírja a régi házbért, a háziurak csökönyössége pedig a régi lakónak nem enged a házbérből. Megindult tehát a társzekerek végtelen sora, de ez csak a szállító vállalatoknak és a szállítómunkások egy ré­szének öröm és kereset. A csa­ládok tízezreinek leégése nehéz májusi gond. A törődött hol­mik, a vedlő berendezések új fészekbe­­ kerülnek és soha ki nem számítható új kiadásokat és álmatlan éjszakákat okoz­nak. Egy külsőbb raj vonalra csoportosult át az egész főváros élete. Ezzel pedig számolnia kell a főváros közlekedési vál­lalatainak is. Az otthont cse­rélt családok nem válogathat­ják munkahelyük és kényel­mük szerint az új lakásokat. Egyetlen szempont az olcsóság. Így aztán a családok tízezrei­nek ma egyenesen létkérdés, hogy kapha­t-e jó közlekedést. A környéki, a központtól távol eső olcsó lakások jó közlekedése és a főváros forgalmába való bekapcsolása ezzel a május elsejével halaszthatatlan és el­háríthatatlan kötelességgé vált. A fővárosi körvasút terve is elkészült. A Beszkárt is ígér­getett új vonalakat és új jára­tokat. A MÁV, a HÉV és a fő­város valamennyi közlekedési üzemének egyformán köteles­sége, hogy számolva a főváros népének akaratán kívüli állandó hullámzásával és kényszerű köl­tözködésével, végre terem­tse­nek egy egységes, olcsó és jó közlekedési­­ rendszert, amely megkönnyítse a májusi gondo­kat és a keservesen súlyos küz­delmekben élő kispolgárság­­nehéz életét. ( @3MAJ 2 ) Ara 6 fillér ÁTVETT*/ i/. 40. évfolyam, 98. szám ________________ Budapest, 192115 május 2, kedd VftLIIIHAI NAPILAP f sierknntste is kiadAmiiMk „sícdicc ii i­if* Sec. ttOUVomane or elölPMCM or aetwrre, Ijj VK ffl BB |­H 8 _ ICleiORSZÁMOK: Cgyas szám Arai 11 | l| ij| tv M Alit. 24-2­ 95, Alit. 24-2 95, hétköznapon...............6 miei IS m i§ IsjpF WfflF sBpp­yBr Fm­ Alit 24-2-97. Au­t. 24-2-95, Vasárnap.......................12 Ollói " Aut. 24-2-99 Agyonlőtte garázda támadóját a rendőr Szörnyű apagyilkosság Bakonyszombathelyen Májusi gondok Rekordköltözködés a fővárosban Május elsején sütött ki igazán ragyogóan és melegen a tavaszi nap és ebben a szinte ünnepi ve­­rőfényben Budapest esztendők óta nem látott hatalmas arányú költözködést bonyolított le. Álta­­lános számítás szerint 35 ezer csa­lád költözött el a fővárosban egyik lakásból a másikba. Ez a szám azonban még nem végleges, mert a szállítóvállalatokat még most is valósággal megrohamozzák a la­kók, akik eddig nem tudtak a nagy torlódás miatt szállítóhoz jutni. Ha a költözködők közé az albérlő­ket is beleszámítjuk, bátran lehet állítani, hogy a lakáscserélők szá­ma a 40 ezeret is meghaladja. Bu­dapest lakóinak egyhatodrésze cserélt lakást. Az általános költöz­ködési irányzat azt mutatja, hogy a legtöbben a nagylakásokat hagy­ták ott és a háromszobás lakások­ból a kis két, vagy egyszobás la­kásokba költözködtek át. A közön­ség a költözködés nehéz feladatára úgyszólván csak az utolsó percben szánta rá magát és így a fuvar­­lekötésekben olyan torlódás tá­madt, amire még nem volt példa. Az utcán jövő és menő társzeke­rek, a kapuk aljában és, a lépcső­­házakban feltornyosodó bú­torok megdöbbentő módon mutatják, hogy mennyire elszegényedett B­u­­dapest. Maguk a bútorszállítók alig mernek vállalkozni a rozoga, rossz állapotban levő bútorok szal­májára. Olyan bútorokat költöz­tetnek, hogy szinte fáj az ember­nek a szíve, ha rájuk néz. A szegé­nyes lim-lomok, a töredezett egy és két szoba-konyhás bútorzat szinte el sem bírta a ragyogó má­jusi nap világítását. A ki- és be­költözés időpontja körül még sok vita van és az érdekek összeüt­közése a perek és közelharcok özö­nét indította meg. A nagy hur­­colkodási hullám, amely május el­sején érte el tetőpontját, előrelát­hatólag egész héten át tartani fog. Az eg­yik szekér megy, a másik jön, viszi és hozza a szegényedő főváros lakásberendezéseit. Telepítéssel kell megszüntetni a nincstelenek és munka­­nélküliek vergődését 10 év alatt 30 ezer telephelyet lehet létesíteni A rosszul sikerült földreform és annak tanulságai mind erősebben késztetik a vezető köröket arra, hogy a magyar föld aránytalan­ el­osztását kijavítsák. A telepítés gondolata egyre nagyobb tért hó­dít. A szűkreszabott költségvetés azonban a telepítés megvalósítását igen megnehezíti. A hatalmas gon­dolatnak szószólója akadt most Albrecht főhercegben, aki maga is kidolgozott egy érdekes és ügye­­temreruéltó telepítési tervet, ame­lyet vasárnap délelőtt nagy érdek­lődés mellett ismertetett az Aka­démia dísztermében. A hallgató­ság soraiban nagy számmal lát­tuk a­ vidékről feljött kisgazdákat és­ a magyar ifjúság képviselőit. Albrecht főherceg szerint az óriási mezőgazdasági munkanél­küliség és a megdöbbentő arányú földkínálat teszi szükségessé a te­lepítés céltudatos és gyors megva­lósítását. Az eladásra felajánlott földterület csaknem 3 millió katasztrális holdat tesz ki. Ugyan­ekkor a mezőgazdasági munkanél­küliek száma a félmilliót is eléri. Ezek az adatok megdöbbentően vi­lágítanak bele a mezőgazdasági munkások nyomorába. A földre­form sem segített ezen, mert egész­ségtelenül megnövelte a törpe bir­tokosok számát. A mezőgazdasági nyomoron csak a telepítés segít­het. Ezzel egy csapásra meg lehet­ne oldani a földmunkáskérdést is. Az eladósodott nagybirtokokból, a községi és állami földakfcól évente

Next