Friss Ujság, 1933. június (38. évfolyam, 123-144. szám)

1933-06-01 / 123. szám

2 írekt a külföldi sajtó festi, akkor Jilejter Jakab nem lehetett volna miniszter és nem volna ma is egyetemi tanár. (Éljenzés, taps.) Wlassics Gyula báró elnök el­­parentálta Festetics Tasziló her­ceget, Csánky Dezsőt és Palmer Kálmánt. A közigazgatás egyszerűsítésér­­ől szóló törvényjavaslatot Tom­­psányi Móric előadó ismertette. Némethi­ Károly szerint szük­ség volt az egyszerűsítésre. He­lyesli a jogorvoslatok számának csökkentését. Bezerédy István kétségesnek látja, hogy a törvényjavaslat az államháztartás szempontjából meg­takarítást eredményezne. A vitát holnap folytatjuk. Itt az új termésrendelet Adómentességet kapnak a 20—25 holdas gazdák is­ Hetekig tartó tárgyalások után­­ megtörtént a döntés az új termés­rendelet ügyében, amely szerint a múlt évi 14 pengő 60 filléres bolettaterhet előreláthatóan a fe­lére fogják csökkenteni. A boletta tehát 7 pengő­ lesz, amelyből három pengő a baletta és négy pengő a fogyasztási adó. A mezőgazdaságot úgy akarják kedvezményben részesíteni, hogy az eddiginél nagyobb közmunka­­váltságot nyújtanak számára. Szé­lesebb körre terjed ki a földadó elengedése is. Eddig csak a 100 aranykoronás kataszteri tiszta jö­vedelemig engedték el a kisembe­rek földadóját. A jövőben ezt a kedvezményt a 150 aranykoronás kataszteri tiszta jövedelmet ki­mutató kisgazdák is igénybe ve­hetik, vagyis az új intézkedéssel földadómentességet fognak nyerni a 20—25 holdas gazdák is. A szőlő­birtok 1.800.000 pengő értékű ked­vezményt kap. A gazdák fuvardíjkedvez­ményben is részesülnek A 200 kilométernél távolabb történő szállításoknál az e távolságon túlmenő fuvar díját a kormány megtéríti. Mindezek a kedvezmények a balettaalap ter­heit megnövelik, úgy hogy a kor­mány bizonyos iparcikkeket, a textilneműeket és esetleg a szenet mérsékelt illetékkel fogja meg­terhelni, ha ennek szüksége fel­merülne. Az új balettarendeletet pünkösd után tárgyalja le a 33-as bizottság. Windischgraetz Lajos herceg letartóztatását kérik hitelezői Fittyet hány a törvényszék idézéseire Windisehgraetz Lajos herceg ellen csődöt kért néhány hitele­zője, mire a törvényszék a herce­get a vagyontalansági eskü leté­telére kötelezte. Ez máig nem tör­tént meg, mert Windisehgraetz fittyrt hány az idézésekre és sohasem jelenik meg a törvény­széki tárgyalásokon. Szerdán is tárgyalták egyik ■ügyét, de a herceg­ ezúttal sem törődött az idézéssel. Ügyvédje be­jelentette, hogy a herceg Berlin­ben tartózkodik és magánviszo­nyai nem engedik meg, hogy Bu­dapestre utazzék. Indítványozta, hogy a törvényszék keresse meg a berlini törvényszéket, hogy az vegye ki a vagyontalan­sági es­küt. Az egyik hitelező a jelenlevők legnagyobb meglepetésére bejelen­tette, hogy a herceget két héttel ezelőtt Budapesten látta, tehát módjában állott volna jelentkezni a törvényszéken. A hitelezők most már végleg megunták Windisch­­graetz törvénykijátszásait és­­ azt követelik, hogy a törvényszék a Csődtörvény értelmében tartóztassa le a herceget. A törvényszék az indítványok felett akkor határoz, ha beérkezik a herceg berlini címére kiküldött idézés vétive. FRISS U­JSÁG 1933 június 1. csütörtök Ne csökkentsék a vasúti munkások alacsony órabérét A megszűnő MÁV-közüzemek alkalmazottai nem maradnak kenyér nélkül A Magyar Vasutasok Országos Szövetsége ma tárgyalta a vas­­utasmunkások küszöbön álló óra­­bércsökkentésének kérdését. A MAVOSz értesülései szerint az új költségvetés keretében a lecsök­­kentett hitelkeretekhez fogják al­kalmazni a MÁV-munkások óra­bérét, vagyis a költségvetési év kezdetétől, július 1-től 16 százalé­kos órabércsökkentésre számíthat­nak. A b­ércsökkentéseknél az 1929-es órabéreket veszik alapul. A MAVOSz vezetősége elhatá­rozta, hogy emlékiratban és kül­döttségi­leg fordul a kereskedelmi miniszterhez és a MÁV igazgató­ságához. Rámutatnak arra, hogy 18 ezer vasúti munkást érint súlyosan az intézkedés, akiknek a keresete már eddig is igen alacsony volt. A pályafenn­tartási munkások 20—22 filléres órabér mellett dolgoznak. A poggyászhordárok órabére 43 fil­lér, az állomási kisegítőmunkások és műhelymunkások, akik szak­képzett munkaerők, 32 filléres óra­bért kapnak. Ebből a szerény ke­resetből betegségbiztosítási, nyug­bérbiztosítási és egyéb levonások történnek, úgy hogy máris rend­kívül nehéz a MÁV munkások megélhetése. A MAVOSz foglal­kozott azokkal az intézkedésekkel is, amelyek szerint a költségvetési év végétől minden vasúti épít­kezési munkát szüneteltetni kell és csak a folyamatban lévő épít­kezéseket szabad befejezni. Ez újabb keresetcsökkentést jelent. Itt említjü­k meg, hogy a MÁV háziüzemeinek megszünte­tése ügyében vasutasküldöttség járt Fabinyi Tihamér kereske­delmi miniszternél, aki megígérte, hogy az üzem megszüntetése miatt kereset nélkül maradó 400—500 fő­nyi, munkásság más irányú foglal­koztatásáról minden körülmények között gondoskodni fog. Az órabérleszálltás ügyében a VOGE munkáscsoportja Horváth Gergely vezetése alatt szerdán felkereste Samarjay Lajos MÁV elnök-igazgatót, aki kijelentette, hogy az órabérleszállításnak kény­szerítő okai vápák, de arra fog törekedni, hogy amint mód nyí­lik, megkönnyítse a munkásság életviszonyait. Káplárból huszárőrnaggyá léptette elő magát az óvadéksikkasztó szélhámos Kardcsörtetve korzózott az uceán, amikor felismerték és elfogták A déli napsütésben aranysujtá­­sos huszárőrnagyi egyenruhában őszhajú, magas, karcsú férfi kor­zózott az Üllői úton. Két elegáns nő volt az oldalán és éppen a Szvetenay utcába fordultak be, amikor szembe jött velük Weiler József detektivfelügyelő, aki a fő­­kapitányságon az óvadéksikkasz­tási ügyekkel foglalkozó detektiv­­csoportnál teljesít szolgálatot. Weiler ismerősnek találta a kard­csörtető, monoklis őrnagyot, hoz­zálépett és így szólt: — Jó napot Rédei úr! — Miféle Rédei úr? — mondotta méltatlankodva az őrnagy, majd más hangnem­be csapva át, ráför­medt a detektívre: — Kikérem magamnak, hogy egy civil megállítson az uccán. Azonnal följelentem a főkapi­tányságon, ha zavarni merészel. Weiler, derékfelügyelő elmoso­lyodott: — Na elég volt a tréfából, gye­rünk a főkapitányságra fiam, a többit ott majd elintézzük. Ezzel már karon is fogta az őr­nagy urat, a két nő pedig ijedten sietett el. Az egyik jobbra, a má­sik balra, vissza sem mertek néz­ni. Az „őrfagy“ a főkapitányság­ra került, ahol kiderült, hogy a detektív néni tévedett. A csillogó egyen­ruhájú „őrnagy" valóban Rédei Frigyes volt, a notórius szélhámos, akit óvadéksikkasztá­sok miatt ítéltek el és nemrég töl­tötte másféléves büntetését. Mind­járt megtartották a főkapitánysá­gon a rendőrbírói tárgyalást. — Volt ön katona? — kérdezte tőle a rendőrkapitány. — Igen — hangzott a válasz. — Milyen rangban volt? — Káplár voltam. Rédei, aki maga léptette elő ma­gát őrnaggyá, bevallotta, hogy nem tud élni egyenruha nélkül és feloírhatatlan kényszerből öltözik katonatiszti uniformisba. Jogta­lan egyenruhaviselésért és közve­szélyes m­unkakerülés címén 300 pengő pénzbüntetésre ítélték az egyenruha szerelmesét és közölték vele, hogy a toloncházba viszik és ott döntenek további sorsáról. ­ A magyar könyv ünnepnapja Évente egyszer könyvnapot ren­deznek a fővárosban, hogy a mos­toha sorsban lévő magyar írókat megsegítsék és könyveiket ter­jesszék. _ _ Az idén junius hónap elsejét tették meg a könyv, ünnepnapjá­nak és erre a napra a főváros forgalmasabb terein sátrakat és bódékat állítanak fel, ahol az írók személyesen árulják könyveiket. Felvételünk az Apponyi téren készült, amint a könyvbódét ép­pen felállítják. Csempész és határőrök halálos tű­zpárbaja Lesei­ Nándor burgenlandi lakos két nappal ezelőtt átjött Magyar­­országba, hogy élelmiszert csem­pésszen át osztrák területre. Éjfél után 2 óra tájban telerakott háti­zsákjával visszafelé indult. A ha­tár közelében osztrák határőrökkel találkozott, akik megállásra szólí­tották fel Leser Nándort. Leser megállás helyett revolveréből több lövést adott le a határőrök felé. Egy golyó megsebesítette az egyik határőrt. A határőrök erre sortüzet adtak a csempész felé. A golyók Leser Nándor hasába fúródtak és azonnal megölték. A nyomozás megindult. wwrjrjrwjr­rrwMjrjrw^^jVjrjrwMJrjrMM. A magyar nép megérdemli a nemzetek megértését A világsajtó képviselőinek tanácskozása A Nemzetközi Újságíró Szövet­ség zárt ülésen tárgyalta a német eseményeket. Nyilatkozatot szöve­­geztek meg, amely kimondja, hogy minden újságíró szervezetnek tel­jesíteni kell kötelességét a sajtó­­szabadság kivívása terén. Amig Németországban véglegesen­­ le nem zajlanak az ügyek, nem vág­ják el az érintkezés fonalát. A kongresszus tagjainak a tisz­teletére rendezett margitszigeti va­csorán de Tessan volt francia­­mi­niszter nagyobb beszédben kijelen­tette, hogy a magyar nép megér­demli a többi nemzetek őszinte megértését. A kongresszus részt­vevői általában a legnagyobb el­ragadtatással nyilatkoznak Buda­pest szépségeiről és a fogadtatás páratlan szívélyességéről. Szerdán délben a világsajtó képviselőit a Budapesti Napilapok Testülete látta vendégül a svábhegyi szana­tóriumban, amelyen a társadalmi élet számos kiválósága jelent meg. A vendégeket Praznovszky Iván elnök üdvözölte négy nyelven, majd Vészi József tolmácsolta a magyar újságírók jókívánságait. Az ebéden pohárköszöntőt mon­dott Stephen Valet, a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkára is, aki hitet tett Magyarország szebb és jobb jövője mellett. A külföldi vendégeket este Gömbös Gyula miniszterelnök látta vendégül a miniszterelnöki palotában. Rosszul lett az itattal, agyonverték a társai A gyilkosság után felakasztot­ták áldozatuk holttestét Rajkai István 21 éves nádor­­majori napszámos Gelencsér Kál­mán és Kárász György nevű tár­saival többet ivott a kelleténél. Midőn a kocsmából hazafelé tar­tottak, Rajkai rosszul lett, mire Gelencsér agyba-főbe verte, hogy magához térjen, a fiatal legény azonban az ütések következtében összeesett és meghalt. Erre a megijedt két társa a közeli felsőnyéki erdőbe hurcolta. Itt felakasztották egy fára, hogy ön­­gyilkosság látszatát keltsék. Tet­tük azonban kiderült. A két gyil­kost a csendőrség letartóztatta és beszállította az ügyészség fog­házába. ,\\\\\v\\\\\\\\v\\\\\\\\\vv A helyszínen győződtek meg a német diákok a magyarországi német kisebbségek helyzetéről. Az emlékezetes Bleyer-ü­gy, amely a magyar és a német diákság között kiélezte a helyzetet, arra bírta az egyetemi ifjúság Federatio Emeri­­cana csoportját, hogy a 3 nagy katolikus német diákszövetséget meghívják Budapestre, hogy sze­mélyesen győződjenek meg a ma­gyarországi német gyűlöletről ter­jesztett hírek alaptalanságáról. A kiküldöttek a helyszínen meggyő­ződtek a magyarországi kisebbsé­gek helyzetéről és nyilatkozatban megállapítják, hogy az egyetemi tüntetések nem a német kisebbség, hanem kizárólag Bleyer Jakab ta­nár, személye ellen irányultak

Next