Friss Ujság, 1933. december (38. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-01 / 273. szám
Rádió-Újság __________^ Ara 6 ffg»ér^ 273. szám Budapest, 1933 december 1, péntek -EBiee II líip • UUinSta az eianzdtesi Ar ketszera I|j Ili V§S H lUk mntifök yg Mg pfca jii feletOHSZömOh: cgy«» »Gm Arai g§ Ili il |LJ§ U fUl lliEil Sut 24-2-eS. Aul. 24-2-$% ESS".::::::ASI ■ ■ ■■w W w W Vilii »«• Óriási robbanás és tűz Megölte szerelmesét a egy győri textilgyárban pártában maradt leány Hetvenegymillió pergő ára balettát adott el már 1932-ben a posta. Jóval többet az idén. Erre a tekintélyes adójövedelemre rá kell mutatnunk akkor, amikor az adóreform tervét emlegetik. Íme az ország kenyérfogyasztó, szegény népe hetvenegymillió pengő gabonásadót fizet a betevő falat után, hogy a gabona árának szrvádását valamiképpen helyrebillentsék és a nagytermelőket kártalanítsák. Hiszen, ha a magyar földműves nép egyetemessége, a kisgazdák százezrei és milliói kapnák ezt az adópótlékot, még csak hagytán volna. De ezt a holettajövedelmet nagyobb felében csak a nagy uradalmak teszik zsebre. Az "aránytalanság tehát kirívó a boletta terhe és a boletta áldása között Nagyon kevés embernek áldás és nagyon soknak teher ez a sokmilliós adóteher, amelyet éppen a legszegényebb tömegfogyasztó nép fizet meg és kevés nagyjövedelmű ember zsebébe szivárog az állam pénztárából. Ez a kenyérdrágító balettás aránytalanság egész adórendszerünkön végighúzódik. Minden fogyasztási- és minden forgalmi adó többnyire a kisfogyasztó zsebét nyomja. A kartelek, a nagytermelők az egész vonalon megtalálják a módját annak, hogy adóterheiken könnyítsenek. A kereskedők és minden szervezetben álló adózó rétegek tudják a módját, hogy adósérelmeiket hogyan orvosoltassák és alkalomadtán hogyan juthatnak közvetlenül a miniszterek elé. De a legkeservesebb erőfeszítéssel adózó kispolgárságnak nincs módjában még a legvégzetesebb adósérelmeivel sem odaállni a sorsáról döntő hatalmak elé. Ezért szeretnénk Imrédy pénzügyminiszter törvényhozási beszédében reménytkeltő alapot látni, hogy végre pénzügyi kormányzatunk valóban megkeresi és meg is fogja találni az ország ama teherbíró rétegeit, akik idáig ravasz módon elhárították magukról a méltányos ésjogos adónak is a nagyobb felét. Az egyenlő teherviselés elve parancsolja, hogy mindenki ereje arányában viselje az ország terhét. Nem a kenyérfogyasztó kispolgárság milliói a falat után, hanem a kartelek és egyéb nagyjövedelmű rétegekvállalják erejük arányában az adóterhek nagyobb felét. ____ Lelőtte a cigányprímást a mulató vendég Megrendítő tragédia tartja izgalomban Győr lakosságát. Egy magántisztviselő mulatozás közben tévedésből lelőtte a muzsikáló cigányprímást. Körner László magántisztviselő, tartalékos főhadnagy egy barátjával késő estig mulatozott az egyik vendéglőben. Éjfél felé már igen emelkedett volt a hangulat, Petrik Lajos cigányprímás háromtagú bandájával szakadatlanul húzta a búfelejtő nótákat a vigadók fülébe. Kisidő múlva a két vendég felfogadta a cigánybandát, hogy jöjjön velük éjjeli zenét adni. Egy nádorvárosi utcában adtak éjjeli zenét, majd Körner indítványozta, hogy menjenek az ő lakására egy kis itokára. Körner László Újkapu ucca 15. szám alatti albérleti szobájában azután folytatták, ahol a kocsmában elhagyták. Ittak, a cigányok muzsikáltak, közben a tisztviselő a kályha mellé állt, elővette revolverét és játszani kezdett vele. A cigányprímás ijedten ugrott félre, mire Körner nevetve megnyugtatta a rémült embert, a pisztolyból pedig kivette a töltényeket és zsebre tette. Ezután a prímás megnyugodott, újra álla alá szorította a hegedűjét, hogy tovább húzza a nótát. Körner László ekkor a pisztolyt újra elővette, tréfásan a prímásra fogta és elcsettintette a ravaszt A fegyver eldördült és Petrik prímás kezéből kiesett a hegedű, halott halványan a szivéhez kapott és vérző mellel terült el a földön. Mint kiderült egy golyó a revolver csövében maradt, amit a tisztviselő nem vett észre. Petrik Lajos életveszélyes állapotban szállítottak kórházba. A golyó szívétől pár centiméterre fúrta át a testét és a hátán jött ki. Vizsgálat indult. Kitört a harc a közalkalmazottak rendelőintézete körül! Meg kell hagyni a szabad orvosválasztás jogát Rendelőintézet felállítását tervezte az Országos Tisztviselői Betegápolási Alap, melynek érdekkörébe az összes közalkalmazottak be vannak vonva. E célra megvásárolták a Gyermekvédő Liga Trefort utcai palotáját s ott rövidesen üzembe is akarják helyezni a rendelést. A rendelőintézet felállítása azt jelenti, hogy az a tisztviselő és közalkalmazott, aki például Kispesten lakik, betegsége esetén a jövőben nem fordulhat kispesti orvoshoz, hanem be kell jönnie a fővárosi rendelőbe, miután a szabad orvosválasztás joga a rendelő felállítása után megszűnik. A közalkalmazottak körében vegyes érzelmeket váltott ki a rendelő felállításának terve. Az a kisfizetésű állami tisztviselő, minisztériumi hivatalnok és alkalmazottaki fizetéséből nem tudja a drága gyógykezelés költségeit viselni minden bizonnyal jobb helyzetbe kerül, ha a rendelőben kiváló orvosok kezelése alá kerül, mint az Országos Betegápolási Alap tagja. Ebben az értelemben véve a rendelő hasznos, mert egy olyan társadalmi réteget juttat megfelelő orvosi kezelés alá, mely nem tudja magának a gyakorlott orvos-specialistát és a legjobb kezelést vagy operációt megengedni. A másik vonatkozásban azonban, mely a szabad orvosválasztás jogát a rendelő felállítása után meg akarja szüntetni, az új rend hátrányos és célszerűtlen. A legszegényebb társadalmi osztálynak is joga van, hogy szabadon válassza meg orvosát, mert az orvosválasztás kérdése nemcsak gyógyulási, hanem bizalmi kérdés is. Az pedig, hogy Pestkörnyékről minden tagnak be kell járnia a központi rendelőbe, egyenesen a beteg érdekei ellen van.