Friss Ujság, 1934. március (39. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-08 / 54. szám

1934 március 8. csütörtök FRISS ÚJSÁG Megölte és feldarabolta gyermekét egy bestiális anya Kimggatta a csecsemő karját és lábait, a törzset pedig szilánkokká vagdosta össze — A csatornanyilásba gyömö­szölte a hullarészeket — A perkátai mindenesleány ideg­rázó borzalmas vallomása Lemetszett gyermekfej a ruháskosárban Kegyetlenül véghezvitt gyermek­­gyilkosságot lepleztek le szerdán délelőtt a Dohány ucca 69. számú házban. A második emelet 27. sz. alatt lakó trager Mór csillárkeres­kedőnél szolgált öt hónap óta Ba­lázs Mária 23 éves perkátai szüle­tésű háztartási alkalmazott. A barnahajú magas leány szorgal­masan végezte a munkáját és gaz­dái meg voltak vele elégedve. A házban lakó háztartási alkalma­zottak is megkedvelték a vig­ge­­rtélyű­ leányt és senki sem hitte volna el róla, hogy milyen borzal­mas bűncselekményre képes. Szer­dán nagy­ mosás volt Bayeréknál. Balázs Mária már korán reggel le­ment a mosókonyhába és a teknő mellett dolgozott. Bayerné ezalatt átnézte a kisszobában a leány hol­miját. Bayerné időnként afféle razziákat szokott tartani, hogy nem tévedt-e valamilyen hol­mija a leány dolgai közé. Felnyi­totta Balázs Mária szalmafonatú nagy ruháskosarát és a leány ru­haneműi között kezdett kotorászni. Egyszer csak egy papírdobozban akadt meg a keze. Az az érzése volt, mintha valami kerek kemény tárgy lenne a dobozban. Kivette a ruha közül a dobozt és felnyi­totta. A borzalomtól megtántoro­­dott Bayerné, rémülten tette le a dobozt és sikoltozva szaladt ki a második emelet folyosójára: -„ Szent Isten, levágott gyermek, fejet találtam! Segítség! •— kiáltozta az asszony. A házbe­­­iek kiszaladtak a lakásaikból és körülvették Bayernét, aki az izga­lomtól félájultan mondotta el, hogy mit talált a leány szobájában. Többen azonnal leszaladtak a mosókonyhába Balázs Máriáért és megmondták neki, hogy azonnal jöjjön fel a lakásba. A leány el­­sápadt, mert sejtette, hogy miről van szó és bizonytalan léptékkel támolyogva ment fel a második emeletre. Bayerné bevezette a leányt a szobába, rámutatott a le­vágott gyermekfejre és így szólt: — Az Istenért, mit csinált Mariska, hogyan került magá­hoz ez a szörnyűség? — Balázs Mária zokogni kezdett, némán nézett maga elé, azután bi­zonytalan hangon így felelt: — A Kati barátnőmnek, aki már járt itt nálunk és akit tetszik is ismerni, gyermeke született. Félt, hogy bajba kerül, ha ki­tudódik a dolog, ezért bánt így el a gyermekével. A gyerek fejével nem tudott mit kezdeni, ideadta nekem, hogy rejt­sem el, én szívességből lestem el a fejet a holmijaim között. A konyhába és a kis szobába ek­kor már többen bejöttek a házbe­liek közül és hitetlenkedve, meg­döbbenéssel hallgatták a leány sza­vait. Többen oda is vágták a leánynak: — Gyilkosság ez, Mária! Ilyet nem szabad titokban tartani. Most maga is bajba fog kerülni. A házbeliek azonnal rendőrt hív­tak, aki előtt töredelmes vallomást tett Balázs Mária. Anélkül, hogy a rendőr vallatni kezdte volna, eze­ket mondotta a könnyező, zokogó leány: — Bevallom, hogy amit az előbb mondtam, az nem volt igaz. A gye­reket én hoztam a világra. A múlt év tavaszán megismerkedtem egy fiatalemberrel, azt mondta, hogy gyári tisztviselő. Bokát volt mik együtt és azt is ígérgette, hogy legyek hozzá bizalommal, mert feleségül akar venni. A fiatalember Kovács Géza néven mutatkozott be és azt mondta, hogy Újpesten lakik az Árpád ut­­cában a 117. számú házban. Ami­kor bajba jutottam, elmaradtak a találkozások, én meg elmentem Új­pestre az Árpád uccába, de ott a megadott címen nem ismerték Ko­vács Gézát. Kétségbe voltam esve, február 24-én pedig éjszaka 12 óra tájban szülési fájdalmak leptek meg és a kis szobában világra hoz­tam a gyereket. Fia volt. — Élt, mikor a világra jött? — kérdezte a rendőr. — Nem élt, felelte Balázs Mária. — Azután így folytatta: megrémülten, nem tudtam, mit tegyek. Már van egy gyermekem odahaza Perkátán és az apám már azért is nagyon ha­ragudott rám, azzal fenyegetett, hogy kitagad. Ezért határoztam el, hogy gyer­mekemet eltüntetem, pedig na­gyon fájt a szívem érte. Hússzeletelő bárddal vágta apróra az újszülöttet A rendőr ezután Balázs Máriát a hetedik kerületi kapitányságra kísérte be, ahol Vajda Árpád dr. rendőrfogalmazó megkezdte a ki­hallgatását. A leány most már izgalom nélkül, hidegvérrel szá­molt be borzalmasan kegyetlen cselekedetéről: — Amikor a gyermekem a vi­lágra jött, én magam csupa vér voltam. Először is ezt a vért mostam­ fel a szoba kövezetéről. Fájt , minden tagom, de nem sza­bad volt késlekednem. Lábujjhe­gyen kimentem a konyhába és vi­gyázva felcsavartam a villanyt. Ezután kivettem a konyhaszek­rény fiókjából a húsvágó bárdot és ezzel akartam szétszeletelni a gyermeket, aki nem sírt, nem lélegzett és akin látszott, hogy halott. Féltem azonban, hogy a bárd le­zuhanását, vagy ütéseket meghall­ják a gazdáim. Ezért a nagy kony­hakést vettem elő és ezzel lemet­szettem tör­péről a kisgyerek fe­jét. A vért tepsiben fogtam fel, most azután a gyenge kis­gyermek lábait és kezeit, hogy ne csapjak lármát, leszaggattam a törzséről. Tovább nem tudtam folytatni, mert már kimerült voltam és a sok vér látványa is megborzasz­­tott. Mindent beleraktam a tepsi­be, bevittem a szobámba és azt ágy alá tettem. Papirossal és kendők­kel takartam le és elhatároztam, hogy másnap, amikor gazdáim már nem lesznek odahaza, foly­tatni fogom „a dolgot“. A bestiális leány azután el­mondotta, hogy amikor délelőtt a gazdái már nem voltak odahaza, miközben ebédet főzött, a­ konyhaasztalon újra hozzálátott a­ gyermekholttest felapr­tásához. A törzset, a karokat és lábakat tel­jesen apró szeletekre vagdosta szét. Amikor a rendőrtisztviselő megkérdezte tőle, hogy mekkorák voltak ezek az apró szeletek, irtó­zás nélkül felelte: — Mintha gulyáshúst aprítot­tam volna! — Mire való volt ez a kegyetlen­kedés! — kérdezte tőle. — Arra, hogy a mellékhelyiség­be be tudjam dobálni a kis hús­szeleteket Balázs Mária az apróra felsze­letelt holttestet saját bevallása szerint a félreeső hely csészéjébe dobálta és nagy vödrökben öntöt­te rá a vizet, hogy a víz le vigye a csatornába a holttestdarabokat. A­mikor így sem sikerült a dolog, a kályha piszkáló vasúval gyömö­szölte be a húsrészeket a csatorna­nyilásba. A gyermek fejével azon­ban nem tudott mit kezdeni. Többször lesújtott a bárddal a kis koponyára, de nem boldo­gult vele. Rémüldözött is, amikor egy-egy ütésre véletlenül kinyitottak az ár­tatlan gyermekfej megüvegesedett szemei. Elhatározta, hogy a levá­gott fejet kiviszi a Dunához és ott beledobja a vízbe. Erre azonban már nem került a sor, mert lelep­leződött a kegyetlen leányanya vé­res bűncselekménye. Balázs Má­riát szörnyű vallomása után le­tartóztatták. A rendőrség nyomo­zást indított az apa felkutatására. A holttestrészeket felboncolják, hogy megállapítsák, hogy csak­ugyan holtan jött-e a világra a boldogtalan­­ csecsemő. Az­ a gya­nú ugyanis, hogy a gyermek élve született meg, a kegyetlen anya azonban megfojtotta és ezután darabolta fel gyermekének holttestét Ssalázs Mária a szalmafonatú koffer­rel, amelyben a levágott gyermek­fejet találták. Ügyes csiszolósegédek (ringlerek) felvételnek, üveggyár, V., Sas ucea 25. 3 Nem leh­et megmenteni egy úszó jégtábla orosz hajótöröttjeit A jég elrepedt s rövidesen mindannyian elmerülnek Az orosz Cseljuszkin-expediciót hajótöröttjeinek helyzete napról-* napra reménytelenebb. A jégtábla lassan olvadozik s most már köz-* vellénü­l a táborhely alatt is széles repedés képződött- A jég pontosan a tábor szü­kségkonyhája alatt re­pedt meg, úgyhogy a konyha tel­jesen tönkrement s a már amúgy is csekély élelmiszerkészletek egy­­része a jeges vízbe esett és elsüly­­lyedt. A m­entőexpedicióra kivezé­nyelt hajók és repülőgépek min­dent megkísérelnek, hogy elérjék az északkeleti irányba sodródó jég­­táblát, amióta azonban Ljapitev­­szki pilótának sikerült óriásgépe fedélzetére venni a tábor tizenkét asszonyát és gyermekét, nem tud­ták többé megközelíteni a szeren­csétleneket. .vvvvvxvvvxxvvvvvvxvvvvm.vk Hock Jánost a Kúria is egyévi börtönre ítélte Ügyére nem lehet a feledés fátyolét borítani — mondotta a koronaügyész Hock János volt országgyűlési képviselő, az egykori kőbányai aranyszájú pap a Károlyi forra­dalom idején a Nemzeti Tanács elnöke lett, majd a forradalom­ után elmenekült Magyarország­ról. Tíz évig élt önkéntes szám­űzetésben és ez alatt több cikket irt, amelyekben súlyosan megsér­tette a magyar nemzetet és az ak­kori kormányokat. Tavaly önként hazajött és a bíróság elé állt, hogy tisztázza magát s az ősz pap ügyét a törvényszék soronkivül ki is tűzte tárgyalásra. A számta­lan vádpont közül a törvényszék csak egyrendbeli nemzetrágalma­zás bűntettében mondotta ki bű­nösnek és ezért Hock Jánost egyévi börtönbüntetéssel sújtotta. A Tábla a bűnösség kérdését mó­dosította ugyan, de az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Kúria végső fokon most foglalkozott a testileg és lelkileg megtört ősz pap ügyével. A koronaügyész azt hangoztatta, hogy Hock az össze­omlás után azoknak az élére állt, akik Magyarországot a külföld előtt lehetetlenné akarták tenni, de az emberk könnyen felednek és sokan erre az ügyre is a feledés fátyolát szeretnék borítani, de az igazságszolgáltatásnak felednie nem szabad, a bűn megtorlatlanul nem­ maradhat s ezért súlyosabb büntetést kér­ Hock Jánosra. A védő szerint Hock János nem követett el nem­­zetgyalázást s az országban egyet­len ember sincs, aki a vádlott tisztalelkűségét kétségbe vonhat­ná. A Kúria ezután a bejelentett semmisségi panaszokat elutasítot­ta és az egyévi börtönbüntetést helybenhagyta, amely tehát jog­erőre emelkedett. A közigazgatás januári kiadásai több mint egymillióval haladták meg a bevételt. A Magyarország pénzügyi helyzetére vonatkozó 1931. évi január havi pénzügyminiszteri közlemények szerint januárban az állami közigazgatás kiadása 59.5 millió pengő, bevétele pedig (a kölcsönkezelési bevétel nélkül) 58.4 millió pengő volt. Az állami köz­­igazgatás kiadásai 1.1 millió pen­gővel haladták meg a bevételeket. Ezenkívül az előlegkezelésben az államvasutaknak 5 millió pengőt, az állami vasgyáraknak pedig 1.1 millió pengőt utaltak át. A köl­csönből fedezendő beruházásokra januárban 0.9 millió pengőt fordí­tottak. A nagyobb üzemekre vonat­kozó kimutatási táblázatok szerint a forgalom az előző évvel szemben januárban az államvasutaknál emelkedést, a postánál viszont ál­talában csökkenést mutatott­.

Next