Friss Ujság, 1934. május (39. évfolyam, 97-121. szám)
1934-05-01 / 97. szám
1984 május 1, tedd FRISS ÚJSÁG Tizenöt munkás szörnyű tűzhalála A nagyarányú erdélyi erdőtűz áldozatai Brassóból jelentik, hogy a zernesti havasokban elterülő erdőségekben a nagy hőségben veszedelmes tűz keletkezett, mely a hirtelen támadt szélben félelmetes erővel tovább terjedt. A tűz fészke a zernesti Fatermelő Szövetkezet erdejében volt, de a lángok csakhamar átterjedtek a szomszédos Tamási Fakitermelő rt. erdőterületére is. Harminc munkás dolgozott az erdőben, de alig kísérelték meg a tűz oltását, amikor minden oldalról körülfogták őket a lángok, úgyhogy életveszélyes helyzetbe jutottak. Hat munkásnak sikerült egy közeli patakot elérni és ott eloltani égő ruhájukat. Ezek a munkások is súlyos égési sebeket szenvedtek, de még volt annyi erejük, hogy Zernestig eljussanak. Később további nyolc munkás is meg tudta menteni életét, de a többi sorsa megpecsételődött. A tűz oltására később Brassóból és Fogarasból katonaság érkezett. A katonák rövidesen nyolc férfi munkás és hét női munkás szénné égett holttestét találták meg öz pernye között. Hat munkás eltűnt, illetve minden valószínűség szerint szintén szénné égett. A tűz főfészkét a borzalmas forróság miatt nem lehetett megközelíteni. Nehezíti az oltási műveleteket az is, hogy a lángban álló erdőség olyan terepen fekszik, amelyet semmiféle járművel nem lehet megközelíteni, csak gyalog, vagy öszvérháton. A tüzet most két század katona árkolással igyekszik eloltani, de a hatalmas szélben munkájuk eredménytelen. Ha a szél tovább is tart, a tűz menthetetlenül átterjed a szomszédos szebeni és fogarasi erdőségekre és beláthatatlan következményei lehetnek. Román adókötvényeket hamisítottak Budapesten Letartóztattak egy nyomdászt és egy trafikost A budapesti főkapitányságra érkezett jelentés szerint Romániában nagyarányú adócsalásoknak jöttek nyomára. Ott ugyanis kötvényekkel, úgynevezett adóbonokkal is lehet adót fizetni. A kötvényeket hamisították és az adóhivatali tisztviselőkkel összejátszva hamis kötvényekkel fizették az adót, amivel a román államnak 40—50 millió lej kárt okoztak. A román adóhivatalok, amelyek be voltak avatva a csalásokba, a készpénzzel befizetett adót is ezekkel a hamis kötvényekkel számolták el. A főkapitányság megállapította, hogy Budapesten is készültek román adókötvény-hamisítványok. A hami látványokat, a jelek szerint azok rendelték meg, akiket a román hatóságok lelepleztek. Az egyik kisebb budapesti nyomdában megtalálták a sokszorosítókőre rajzolt hamisított román kötvénymintát. A rendőrség letartóztatta Glaser Lajrs 45 éves nyomdászt és Hanics Vilmos 53 éves trafikost, mert az a gyanú, hogy a kötvényhamisítók társaságához tartoznak. Társaikat keresik. f|P Mim mmSSm Ul ■ nilsl&iBPl vógyitó hírneves ANDRÁSSY ÚT 51. MT Yl&Mettil] teljes gyógyulás, után is. flzafflsto, IUBIWELÉS reggel 8 órától e*te 7 órallt. Bombát helyeztek el Hetényi főkapitányhelyettes lakása előtt Keresik a zuglói bombagyártók bűntársait • Május elseje rendjét erélyes intézkedésekkel biztosították A zuglói bombagyártó-műhely leleplezése után vasárnap délelőtt robbanóanyagokkal töltött, bombává átalakított ágyúgolyót találtak az Almássy téren. A rendőrség összefügést lát a bombagyártók leleplezése és az Almássy téri bomba között. Az Almássy tér 15. számú házban lakik Hetényi Imre főkapitányhelyettes, a politikai nyomozóosztály főnöke, aki évek óta erélyes és kíméletlen harcot folytat a szélsőséges, felforgató elemekkel és egymásután hiúsította meg a nyugalom és rend felbontására irányuló terveiket. A 9 centiméteres, bombává átalakított gyalogsági ágyúhoz való lövedéket Hetényi Imre főkapitányhelyettes lakásának közelében, nyilvánvalóan megfélemlítés céljából helyezték el, hogy ezzel is figyelmeztessék a rendőrséget, hogy a zuglói bombaműhely leleplezésével nem szűnt meg akciójuk. Az ekrazittal töltött ágyúgolyót a főkapitányságra vitték, a rendőrség pedig megindította a nyomozást a bomba elhelyezőinek kézrekerítésére. A szombaton letartóztatott bombagyártókat: Tákó Ferenc lakatost, Féjas János szerelőt és Rácz Géza villanyszerelőt, akik Zuglóban a Lipótvár utca 47. szám alatt lévő telken egy bódéban rendezték be bombakészítő műhelyüket, hétfőn újra kihallgatták. Bevallották, hogy Schiess József mázolósegéd baráti köréhez tartoztak és amiikor Schiesst sorozatos pokolgépes merényletei után elfogták és letartóztatták, elhatározták, hogy ők folytatják barátjuk akcióját. Az volt a tervük, hogy merényleteket követnek el a közéleti férfiak ellen és sorozatos pokolgépes merényletekkel felforgatják a társadalmi rendet. A rendőrség folytatja a nyomozást, hogy kézrekerítse társaikat, mert az a gyanú, hogy a bombagyártó bűnszövetkezetnek még több tagja bujkál a városban. A politikai osztály razziaszerű nyomozással összefogdosta a gyanús egyéneket, hogy május elsejére teljes rendet és nyugalmat biztosítson. A bombakészítőknek ugyanis az volt a szándékuk, hogy május 1-én kezdik meg merényletsorozatokkal a polgárság nyugtalanítását. Ebben a bódéban készültek a leleplezett bombagyártók pokolgépei. Győzött a szegény vájár igaza az OTI ellen Havi segélyt és kártalanítást ítélt meg a Tábla a Salgótarjáni Kőszénbánya rokkantjának A salgótarjáni kőszénbánya Albert aknájában súlyos szerencsétlenség történt a közelmúltban és a katasztrófának Dénes László vájár testi épsége esett áldozatul. A szerencsétlenség a hivatalos megállapítás szerint így történt: Az akna alatt levő siklón dolgoztak Dénes László és Dénes Sándor vájárok. Egy megrakott csillét toltak az úgynevezett osztó felé. A csille megakadt és a két vájár ki akarta szabadítani. Dénes Sándor a csille hátsó részét megemelte egy emelőrúddal, ugyanekkor pedig Dénes László a csille elejét hátával befelé nyomta, hogy ezzel megakadályozza a csillének a sínekről való lecsúszását. Ahol Dénes László állott, paladarabok hevertek. Az erőkifejtés következtében Dénes László lába alatt a lejtős talajon megcsúsztak a paladarabok és a szegény vájár egyensúlyát vesztve, nekiesett a csillének, amely közben kiszabadult és teljes sebességgel gurult lefelé, eközben pedig Dénes Lászlót az akna falához préselte. Dénes László borzalmas sérüléseket szenvedett, hetekig élet-halál között lebegett, amikor pedig felépült, béna emberré lett, aki régi munkaképességének jó, felét elvesztette. Dénes László ezek után bejelentette baleseti kártalanítási igényét az Országos Társadalombiztosító Intézetnek és noha a salgótarjáni bányakapitányság elismerte az üzemi szerencsétlenség megtörténtét, sőt rendészeti intézkedéseket is tett, hogy elhárítsa az ilyen balesetek megismétlődését, az OTI mégsem ismerte el jogosnak Dénes baleseti segélyre való igényét Az OTI arra az álláspontra helyezkedett, hogy Dénes László kereső 3 képessége nem a baleset következtében csökkent le. A szegény vájár a budapesti járásbírósághoz fellebbezett, amely előtt dr. Lőwy Ödön ügyvéd képviselte. A bíróság elismerte a vájár igazát és az OTI-t baleseti járadék fizetésére kötelezte. Most azonban az OTI fellebbezett, de sikertelenül, mert a Tábla most megtartott tárgyalásában elutasította a fellebbezését és kimondotta, hogy mivel az orvosszakértői vélemény szerint a vájár elvesztette munkaképességének 50 százalékát, az OTI köteles Dénes Lászlónak élete végéig havonta 60 pengő baleseti járadékot fizetni. Ezenkívül pedig a baleset óta lejárt időre egy összegben 2166 pengőt tartozik kifizetni Dénes László vájárnak, mégpedig a legrövidebb időn belül végrehajtás terhe alatt. Aki mosolyogni tud, az az erősebb Miben különböznek a japán erkölcsök az európaitól? Az európai és a japán erkölcsöket hasonlította össze Kinpeli Sheba japán író feljegyzéseiben. „Ha az európaiak — írja a japán író — valamelyik hatalmas nagy emberükkel találkoznak, „hurrát, éljent“ kiáltanak. A japán ember kitör az útjából és eltakarja az arcát, ezzel azt jelzi, nem méltó arra, hogy rátekintsen Európában a hegyek csúcsait és a dombok tetejét teleépítik büszke palotákkal és kastélyokkal. Japánban még a templomok is szerényen, a völgyekbe húzódnak. Az európai olvadéz a szerelemben az esküvő előtt és az esküvő után rövid idő múlva hamu lesz a nagy lángolásból. A japánoknál lassan ébredezik a szerelem. Nagyon gyakran csak az esküvő után, mert a férfiak és a nők nagyon jól tudják, nem elég egymást látni, hanem meg is kell ismerni ahhoz, hogy a szeretet virrasszon. Európában a vendéglőknek ilyen nevük van: „Vendéglő az ökörhöz, A szarvashoz, Az utolsó fillérhez, A vaddisznóhoz“ és így tovább. Japánban így nevezik őket: „Vendéglő a rózsaszínű felhőhöz, A barackhoz, A cseresznyeághoz". Európában nagyon gyakran találkozunk olyan nőkkel, akik a szerelem hazugságából élnek. A japán gésa megtanítja nevetni a férfi szívét. Az európai feleség nagyon gyakran csak keserű ostorozója küzködő férjének. A japán feleség férfias lélekkel vesz részt urának szellemi életében is. Európában vannak nők, akiket megvetnek és nem beszélnek velük. Japánban a gésából sokszor feleség lesz. Az európaiak verekednek, erőszakoskodnak és leütik egymást. A japán, ha erre kerül a sor, finom dzsiudzsicu-fogásokkal intézi el ellenfelét. Japánban vannak olyan vidékek, ahol a háziorvos csak akkor kapja meg a tiszteletdíját az év végén, ha a családban egész esztendőben nem betegedett meg senki. Az egészségből élnek az orvosok és nem a betegségből. Japánban nagyon ritkán büntetik meg a gyermeket testi fenyítéssel. Azt tartják, hogy a gyermek pajkosságánál sokkal durvább az a pofon, amit a felnőtt ad a gyermeknek. A japán özvegy fehér ruhát visel. A részvétlátogatók előtt sohasem sír. A részvétlátogatók gyászolnak a könnyeikkel, az özvegynek mosolyognia kell. Mikor Kondo asszonyt, a híres japán írónőt megkérdezték, mit tenne, ha megtudná, hogy férje másik asszonyhoz ment, ezt felelte: — Megnézném, hogy van-e a tárcájában elég pénz és hozzátette — aki mosolyogni tud akkor, amikor tulajdonképpen haragudnia kellene — az mindig erősebb marad.