Friss Ujság, 1934. december (39. évfolyam, 272-294. szám)
1934-12-02 / 272. szám
POLITIKAI NAPILAP___________ M fiennes *tes«t es Htacetimtak .BWBk ■ ■ n BB A BUDAPEST, Fp, uZ?..r.ti«CDIPP Hl l^AP NAOT—cicca5 ir li i mitIEgyes szárazra : B B H H H/slj fj|3jUH| fllJjK ESI IlajM HAJH Auf. 24-295. Alt. 24-2-8A, Hétköznapon..................6 Öllé: B I i| BV W 'BB WlWM Aut 24‘2S1- A,lf- 24-2-&6. Tasárnan.........................12 fillér TM TM TM — TM --------- Ant 24-2-99 Ma: Szirtes regénymeríttetés Friss Gyermekujság Ára 12 fillér, hétköznapon 6 fillér 41, évfolyam, 272. szám________________________Budapest, 1934 december 2. vasárnap Sebős asszony szörnyű tűzhalála a bányatelepen nem emlékszik rémtettére a gyilkos rézműves A kivert. kilakoltatott, otthontalan hajléktalanság sokáig a világvárosok szomorú szégyene volt. Sajnos, ma már a valaha zsíros Debrecen és az egész Nagyalföld ismeri az otthontalan, hajléktalan bujdosó magyart. December ködös és dércsípett éjszakáin a híres debreceni Nagyerdő meleg forrásának az iszapjába menekülnek a hajléktalanok a hideg elől. Pesten a gyártelepek, környéki csatornák melegvízzel teli öblébe rejtőznek a menhelyekről kiszorult hajléktalanok. És nincs az emberi képzeletnek olyan mélysége és olyan találékonysága, mint ezeknek a szegény embereknek, akik a dermesztő éjszakák kínszenvedése elől menekülnek. Mi lesz itt, ha leesik a hó! Egyedül Budapesten nyolcezer ember menhelyi elhelyezéséről kellene gondoskodni. Szanaszét az országban pedig tízezrével bujdosnak a kereset nélküli, otthontalan szegény emberek, ruha és melegedőhely nélkül. Egy ideig, egy-két éjszakán a csatorna iszapja és a debreceni melegforrás is menedék, de ez a rejtek és ez a menedékhely magában hordozza a pusztulás mérgét. Tavaly Budapesten tél közepén borult ki a túlzsúfolt éjjeli menedékhelyek minden emberi képzeletet meghaladó zsúfoltságának botránya. Most még ezt a világvárosi méreteket is megszégyeníti a debreceni eset. Ha a társadalom lelkiismerete úgy érezte, hogy szociális és emberi kötelessége az ínségeseknek meleg ételt adni, akkor fedélről, melegedőszobákról, menhelyekről is gondoskodnia kell idejében. Lehetetlen az, hogy az otthontalan nyomorgók ezreit a téli pusztulás örvényében hagyjuk. Az ingyenleves és az ingyenkenyér intézményét éppen úgy, mint a hajléktalanok menedékhez juttatását országosan, szervezetten, válogatás nélkül minden hajléktalan számára biztosítani kell sürgősen, halogatás nélkül, mert benne vagyunk a hideg télben és mert a hajléktalanság ma nem ritka, szórványos nyomorúsága az országnak, hanem tízezrekre nőtt csapatok válnak a járványok és a pusztulás terjesztőivé, ha intézményesen nem biztosítunk mindenki számára egy zugot, ahol gémberedett testét éjszakára megpihentethesse. Jön a Mikulás Kispolgárkák fővárosban, kisgazdácskák Pestkörnyéken Hogy mit hoz a jó Mikulás, meglátjátok még a héten. Szereti a csemetéket, hát titeket ne szeretne? Nyulacskáknak törvényt csinált, nektek szól a rendeletje. (Gáspár Antal rajta a Friss Újság részére.) Úgy jön, mintha végre száraz kenyerünkre vajat kenne. Mintha hozna, mintha adna, de köszönet lesz-e benne? Milimári-engedélyt is mintha dugna a csizmába. Csak az a baj, hogy nagyon is kilátszik a krampusz lába. Újabb tömeges munkáselbocsátások a tél küszöbén A sörkartel több mint 300 munkást tett kenyörtelenné A Fővárosi Serfőző nemrég a Dreher-Haggenmacher sörgyár részvénytársaság tulajdonába került. Az átruházás megdöbbentette a Fővárosi Serfőző összes alkalmazottait és munkásait és az események azt mutatják, hogy erre valóban ok is volt. A Fővárosi Serfőzőben a tisztviselőkön és szakmunkásokon, segédszemélyzeten kívül átlag 300—350 munkás dolgozott, akiknek egy része a közeli tömpékről járt be a gyárba, de voltak közöttük budapesti munkások is. Amikor a vásárt nyélbeütötték, megkezdődött a munkáselbocsátás. Kisebb-nagyobb csoportoknak felmondtak s a legutolsó csoport, mintegy 30—40 ember, mostanában vett búcsút a gyártól, amely eddig, ha szerény, de mégis, biztos kenyeret adott nekik. Még a két régi portást is elbocsátották. Még egy pár tisztviselő búslakodik az irodákban, a gyár■iöü azonban folyik a munka, de nem a sörgyártás, hanem a leszerelés, amit a Dréher-gyárból ideküldött munkások végeznek. Leszerelik a gépeket és viszik át a Bréher-gyárba. Az utolsó munkáscsoportok már nem is a gyártásnál dolgoztak, hanem csak a raktáron lévő sört fejtették. Ez a nagyvállalati vásár azonban nemcsak a sörgyárat szünteti meg, hanem a Frigor hűtőházat is, amely a Fővárosi Serfőző telepén még üzemben van ugyan, de már lecsökkentett személyzettel. Hat kazán mellett hat sütő helyett most már csak egy van alkalmazva. Úgy látszik a Frigor-hűtőház gépeivel a Dreher-telep hűtőházát akarják kibővíteni. A Frigor megszűnésével most már csak két hűtőház marad a kartelben, ami nemcsak a munkanélküliek szapor