Friss Ujság, 1936. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

Mas Kisemberek Hozatja Ara 6 fillér 41» évfolyam, 26. szám___________________________Budapest, 1936 február 1. szombat • POLITIKAI NAPILAP flHHH H B H flj­­J Miwra , * , 1 P 4­1 !B ffl 9Bj .« jaKT­M' jBBj palBl MerktititiM fes i­fer 1 IsSTIWffl* - 4 P jajratads Pa 48a, fijn Sarki 1S38, MBl urnapo­st kéméért ■BR KBUIL IS S§1]SJ 18; M ■ »ui­« mi. 4 Egyes szám Ér** §| |1 I || « 1 Jjk ÓL MM VCCA * 1 értelinsítBB» * » * . • B H « B BÜB sflp BÚB BÉöFflP® BbB i?*sán»s . ..... 1* ■ ■ ■■ m felelőn:* *4­___________________________________ 1 Halálos családi dráma a Kazinczy uccában Baltával agyonverte apját a leitatott fiú A pesti polgár­ ­ csodálkozva hallgatja, hogy sza­nálásnak keresztelték a köz­szolgáltatások általános meg­drágítását. Eddig úgy tudtuk, hogy a szanálás talpraállítást, gyógyítást jelent. Segítséget ott, ahol valaki bajba jutott.­­ " Most pedig a főváros a saját polgárai tönkretételével akarja­­­ szanálni magát. Március else­jére dönteni akarnak a villa­mos és a többi közszolgáltatá­sok egységárának a felemelésé­ről. Ebből ugyan soha gyógy­u­­lás, soha szanálás nem lesz. Az országot és a fővárost fenn­tartó kispolgárság megélhetése máris borotvaélen táncol, csak nélkülözésekkel, folytonos le­mondásokkal, költségvetéscsök­ken­téssel tengődik éppen az a népréteg, amelynek egészséges gyermekeket kellene nevelni és a termelő munkát kell végeznie. Ez a dolgozó réteg, bármilyen erőfeszítéssel küszködik helyzete javításáért, egyebet sem kap évek óta, mint bércsökkentést, közterhek emelését, élelmiszer­drágulást és most, mint szanáló nagymester, a főváros akarja betetőzni a pesti polgárság nyomorúságát a közlekedés és a közszolgáltatások megdrágí­tásával. Reméljük, ez a régen kifőzött veszedelem mégsem zú­­dulhat ránk. Végre talán mégis megszólalnak a polgárság kép­viselői pártkülönbség nélkül a városházán és megértetik, hogy a fővárosi közlekedés, valamint a többi közszolgáltatások nem lehetnek jövedelemfokozó ala­pok. Ezek az üzemek éppen az­zal a rendeltetéssel jutottak nagy áldozatok árán a főváros birtokába, hogy senki emberfia uzsorát ne kezdhessen velük. Lehetetlen az, hogy a főváros költekezéseinek hiányait a kül­telken lakó és munkába siető kisemberrel fizettessék meg. Ez nemhogy gyógyuláshoz vezetne, hanem olyan tömeges leromlást, általános drágulást, közegész­ségi visszaesést, a közlekedés további züllését vonná maga után, ami kétszer annyi bajt okoz, mint amennyi most vár szanálásra. Elvárjuk, hogy a február derekán összeülő sza­nálási bizottság megtalálja a jobb lelkiismeretét és mégegy­­szer mérlegre teszi, hogy az általános bérviszonyok romlása és a közélelmezés drágulása idején megkockáztathatja-e va­laki Budapesten, hogy a villa­mosközlekedés és a villany árát re mainál drágábbá tegye! Tanulnak a szakácsnők A főváros iskolánkbvü­li nép­oktatásának keretében hathetes tanfolyamot tartanak a Batthyány utcai iskolában a szakácsnők ré­szére. A tanfolyamon nemcsak a már működő szakácsnők vehetnek részt, hanem azok a háztartási al­kalmazottak is, akik az egyszerű főzésben jártasak és a szakács­nőkkel együtt magasabb fokú ki­képzést akarnak nyerni. A tanu­lás minden szerdán délután 5-től 8-ig tart. Elméleti és gyakorlati kiképzést kapnak a tanulók. A tandíj 5 pengő, ebben bennfoglal­­tatik a gyakorlati oktatáshoz szük­séges élelmiszeranyag árának megtérítése is. Viszont nagyon jó ez az iskola már azért is, mert ide nem kell a növedékeknek uzsonnát hozni, az elkészített éte­leket mind m­árt meg is ehetik. Na­gyon hasznos ez az iskola, mert arra képesíti a­ szakácsnőket, hogy a legegyszerűbb ételeket is minél gazdaságosabban, ízesebben és táp­lálóbban tudják elkészíteni és a legmagasabb fokú igényeknek is meg tudjanak felelni. Nagyon ter­mészetes, hogy az ilyen képzett­ségű szakácsnők sokkal jobb el­helyezkedést találnak, nagyobb fizetést kapnak és ha férjhez men­nek, akkor saját háztartásukban is sokkal jobban meg tudnak fe­lelni a háziasszonnyal szemben tá­masztható követelményeknek. Ké­pünk az elméleti tanításnak azt a jelenetét ábrázolja, amikor a szor­galmas tanulók nagy figyelemmel jegyzik le a különböző ételrecep­tet. VIII. Ed­várd, a békekirály Meg akarja oldani a dunai kérdést — Döntő tárgyalások kezdőd­tek Európa sorsáról — Ottó királyfi és Starhemberg találkozása V. György király temetésén találkoztak Európa vezető kül­­politikusai és a szomorú alkalom nagyjelentőségű megbeszélések ki­indulópontja lett. A tárgyalásokba bevonták a Londonban időző Kánya Kálmán magyar külügy­minisztert is, aki emiatt meg is hosszabbította londoni tartózko­dását. A legnagyobb jelentőségű az, hogy VIII. Edvárd király is belekapcsolódott a külpolitikai tanácskozásba. Ez azzal függ össze, hogy a király megkoroná­zása után végig akarja­­ utazni a hatalmas angol birodalom min­den részét, hogy mindenütt sze­mélyesen jelen legyen uralkodóvá való kihirdetésénél. Már eddig is az európai megegyezés hívének vallotta magát és most nagy súlyt helyez arra, hogy utazásakor már egy meg­­békült Európát hagyjon itt. A tárgyalásokat Eden angol kül­ügyminiszter vezette és elsősor­ban a középeurópai helyzetet vi­tatták meg. Bevonták a tanács­kozásokba Litvinov szovjet nép­biztost is. Ez volt az első eset, hogy szovjet, államférfit, hivatalo­san fogadtak az angol királyi palotában. Feltűnést keltett, hogy az új angol király szokatlanul hosszú, ideig beszélgetett Kánya Kálmán magyar külügyminiszter­rel, amivel újabb bizonyítékát adta Magyar­­ország iránti rokonszenvének. Minthogy a dunai államok sorsá­ról van elsősorban szó, a meg­beszéléseken nagy szerep jutott Starhemberg osztrák alkancellár­­nak­ is. Károly román és Boris bolgár király a temetésről való elutazásuk után Parisban tovább tanácskoztak és Starhemberg her­ceget is a francia fővárosba vár­ják a legközelebbi napokban. Az alkancellár különben még­ előbb elutazik Steenackerzeelbe, hogy Ottó királyfival találkozzék. Ezen a találkozón jelen lesz lovag Wiesner Frigyes, az osztrák csá­­szárpártiak egyik vezére is. Star­hemberg herceg tudomására akar­ja hozni Ottó királyfinak, hogy a Habsburgoknak az osztrák trónra való visszahelyezése még évekig nem időszerű, mert a Duna völgyét csak úgy lehet rendbehozni, ha az utódálla­mok is részt vesznek a nagy béke­­munkában. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha Ausztria megmarad mai független helyzetében. A írsz-

Next