Friss Ujság, 1936. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1936-02-01 / 26. szám
Mas Kisemberek Hozatja Ara 6 fillér 41» évfolyam, 26. szám___________________________Budapest, 1936 február 1. szombat • POLITIKAI NAPILAP flHHH H B H fljJ Miwra , * , 1 P 41 !B ffl 9Bj .« jaKTM' jBBj palBl MerktititiM fes ifer 1 IsSTIWffl* - 4 P jajratads Pa 48a, fijn Sarki 1S38, MBl urnapost kéméért ■BR KBUIL IS S§1]SJ 18; M ■ »ui« mi. 4 Egyes szám Ér** §| |1 I || « 1 Jjk ÓL MM VCCA * 1 értelinsítBB» * » * . • B H « B BÜB sflp BÚB BÉöFflP® BbB i?*sán»s . ..... 1* ■ ■ ■■ m felelőn:* *4___________________________________ 1 Halálos családi dráma a Kazinczy uccában Baltával agyonverte apját a leitatott fiú A pesti polgár csodálkozva hallgatja, hogy szanálásnak keresztelték a közszolgáltatások általános megdrágítását. Eddig úgy tudtuk, hogy a szanálás talpraállítást, gyógyítást jelent. Segítséget ott, ahol valaki bajba jutott. " Most pedig a főváros a saját polgárai tönkretételével akarja szanálni magát. Március elsejére dönteni akarnak a villamos és a többi közszolgáltatások egységárának a felemeléséről. Ebből ugyan soha gyógyulás, soha szanálás nem lesz. Az országot és a fővárost fenntartó kispolgárság megélhetése máris borotvaélen táncol, csak nélkülözésekkel, folytonos lemondásokkal, költségvetéscsökkentéssel tengődik éppen az a népréteg, amelynek egészséges gyermekeket kellene nevelni és a termelő munkát kell végeznie. Ez a dolgozó réteg, bármilyen erőfeszítéssel küszködik helyzete javításáért, egyebet sem kap évek óta, mint bércsökkentést, közterhek emelését, élelmiszerdrágulást és most, mint szanáló nagymester, a főváros akarja betetőzni a pesti polgárság nyomorúságát a közlekedés és a közszolgáltatások megdrágításával. Reméljük, ez a régen kifőzött veszedelem mégsem zúdulhat ránk. Végre talán mégis megszólalnak a polgárság képviselői pártkülönbség nélkül a városházán és megértetik, hogy a fővárosi közlekedés, valamint a többi közszolgáltatások nem lehetnek jövedelemfokozó alapok. Ezek az üzemek éppen azzal a rendeltetéssel jutottak nagy áldozatok árán a főváros birtokába, hogy senki emberfia uzsorát ne kezdhessen velük. Lehetetlen az, hogy a főváros költekezéseinek hiányait a kültelken lakó és munkába siető kisemberrel fizettessék meg. Ez nemhogy gyógyuláshoz vezetne, hanem olyan tömeges leromlást, általános drágulást, közegészségi visszaesést, a közlekedés további züllését vonná maga után, ami kétszer annyi bajt okoz, mint amennyi most vár szanálásra. Elvárjuk, hogy a február derekán összeülő szanálási bizottság megtalálja a jobb lelkiismeretét és mégegyszer mérlegre teszi, hogy az általános bérviszonyok romlása és a közélelmezés drágulása idején megkockáztathatja-e valaki Budapesten, hogy a villamosközlekedés és a villany árát re mainál drágábbá tegye! Tanulnak a szakácsnők A főváros iskolánkbvüli népoktatásának keretében hathetes tanfolyamot tartanak a Batthyány utcai iskolában a szakácsnők részére. A tanfolyamon nemcsak a már működő szakácsnők vehetnek részt, hanem azok a háztartási alkalmazottak is, akik az egyszerű főzésben jártasak és a szakácsnőkkel együtt magasabb fokú kiképzést akarnak nyerni. A tanulás minden szerdán délután 5-től 8-ig tart. Elméleti és gyakorlati kiképzést kapnak a tanulók. A tandíj 5 pengő, ebben bennfoglaltatik a gyakorlati oktatáshoz szükséges élelmiszeranyag árának megtérítése is. Viszont nagyon jó ez az iskola már azért is, mert ide nem kell a növedékeknek uzsonnát hozni, az elkészített ételeket mind márt meg is ehetik. Nagyon hasznos ez az iskola, mert arra képesíti a szakácsnőket, hogy a legegyszerűbb ételeket is minél gazdaságosabban, ízesebben és táplálóbban tudják elkészíteni és a legmagasabb fokú igényeknek is meg tudjanak felelni. Nagyon természetes, hogy az ilyen képzettségű szakácsnők sokkal jobb elhelyezkedést találnak, nagyobb fizetést kapnak és ha férjhez mennek, akkor saját háztartásukban is sokkal jobban meg tudnak felelni a háziasszonnyal szemben támasztható követelményeknek. Képünk az elméleti tanításnak azt a jelenetét ábrázolja, amikor a szorgalmas tanulók nagy figyelemmel jegyzik le a különböző ételreceptet. VIII. Edvárd, a békekirály Meg akarja oldani a dunai kérdést — Döntő tárgyalások kezdődtek Európa sorsáról — Ottó királyfi és Starhemberg találkozása V. György király temetésén találkoztak Európa vezető külpolitikusai és a szomorú alkalom nagyjelentőségű megbeszélések kiindulópontja lett. A tárgyalásokba bevonták a Londonban időző Kánya Kálmán magyar külügyminisztert is, aki emiatt meg is hosszabbította londoni tartózkodását. A legnagyobb jelentőségű az, hogy VIII. Edvárd király is belekapcsolódott a külpolitikai tanácskozásba. Ez azzal függ össze, hogy a király megkoronázása után végig akarja utazni a hatalmas angol birodalom minden részét, hogy mindenütt személyesen jelen legyen uralkodóvá való kihirdetésénél. Már eddig is az európai megegyezés hívének vallotta magát és most nagy súlyt helyez arra, hogy utazásakor már egy megbékült Európát hagyjon itt. A tárgyalásokat Eden angol külügyminiszter vezette és elsősorban a középeurópai helyzetet vitatták meg. Bevonták a tanácskozásokba Litvinov szovjet népbiztost is. Ez volt az első eset, hogy szovjet, államférfit, hivatalosan fogadtak az angol királyi palotában. Feltűnést keltett, hogy az új angol király szokatlanul hosszú, ideig beszélgetett Kánya Kálmán magyar külügyminiszterrel, amivel újabb bizonyítékát adta Magyarország iránti rokonszenvének. Minthogy a dunai államok sorsáról van elsősorban szó, a megbeszéléseken nagy szerep jutott Starhemberg osztrák alkancellárnak is. Károly román és Boris bolgár király a temetésről való elutazásuk után Parisban tovább tanácskoztak és Starhemberg herceget is a francia fővárosba várják a legközelebbi napokban. Az alkancellár különben még előbb elutazik Steenackerzeelbe, hogy Ottó királyfival találkozzék. Ezen a találkozón jelen lesz lovag Wiesner Frigyes, az osztrák császárpártiak egyik vezére is. Starhemberg herceg tudomására akarja hozni Ottó királyfinak, hogy a Habsburgoknak az osztrák trónra való visszahelyezése még évekig nem időszerű, mert a Duna völgyét csak úgy lehet rendbehozni, ha az utódállamok is részt vesznek a nagy békemunkában. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha Ausztria megmarad mai független helyzetében. A írsz-