Friss Ujság, 1936. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

mm Földegyezkedést és örökbérletet ajánlott Bethlen a Házban Egymillió föld­éhes embert nem lehet másfélmillió hold földdel kielégíteni — f­okozni kell az iparosodást a mező­­gazdasági munkanélküliség csökkentése érdekében Tapsolt a kormánypárt nagy része, az ellenzék nem osztja Bethlen felfogását A hetek óta tartó hitbizományi reform­vitának pénteken nagy napja volt. Bethlen István gróf volt miniszterelnök beszélt, aki Nagyatádi Szabó Istvánnal együtt földreformot hajtott végre. Politi­kailag érdekes és jelentőségteljes volt az állásfoglalása, amellyel határozottan szembeszegült min­den földosztásnak és a hitbizo­­m­ány eltörlésének. Ebben a tekin­tetben kon­ze­rva­t­i­ve hitnek mutat­kozott Gömbös miniszterelnöknél is és ilyen irányú nagyon hatá­rozott kijelentéseivel elsősorban a kormánypárt osztatlan tetszését és lelkesedését aratta le. Azt val­lotta, hogy az egész földpolitikát a meggondolt fejlődés törvényei szerint új alapokra kell helyezni, erőteljesebb, eredményesebb gaz­dálkodást, hatékonyabb iparfej­lesztést hirdetett. A tulajdonjog terén pedig az erőszak helyett az egyezkedést ajánlotta. Számokkal mutatta ki, hogy nincs annyi föld az országban, mint amennyi a földéhes ember. Feltűnő volt, hogy milyen erővel foglalt állást a ke­resztény tőkének új honfoglalási kötelessége mellett. A szikár termetű Bethlen István kétórás beszédét az egész Ház fe­szült figyelemmel hallgatta. A kormánypárt számtalanszor helye­selt és tapsolt. A nagy tudással, céltudatossággal, helyenkint csípős gúnnyal elmondott beszéd olyan volt, mint egy tudós tanár elő­adása, amelyre azok is feszülten figyeltek, akik Bethlen tételeivel nem értettek egyet. Pedig az ellenzék nagy része nem vallja Bethlen felfogásának egészét. De az a szellemi fölény, amellyel Bethlen a maga igazát védelmez­te, olyan eszméket dobott fel, ame­lyek körül még sok vita fog le­zajlani. Bethlen csatát nyert pén­teken, még­pedig nem az ellenzék padsoraiban, hanem a­­ vele szem­ben ülő kormánypártban, amely­nek éléről a beszéd alatt hiányzott Gömbös miniszterelnök. Szociális szempontból kívánatosnak tartja, hogy legyen középbirtok és nagybirtok i­s. I­e kívánatos, hogy ne legyen több törpebirtokos, vagy földnélküli proletár, mint ameny­­nyit a közép- és nagybirtok fog­lalkoztatni tud. A földön kiadó­­sabb gazdálkodást kell folytatni, hogy elhelyezhető legyen a munka­nélküliek tömegei. Fokozni kell a falu érdekében az iparosítást. (Nagy taps a kormánypárton.* Friedrich­ István: Látom, hogy nincs már semmi baj. Visszamegy miniszterelnöknek! (Derültség.) Kis területen nagy eredmény Bethlen István gróf: Nagyatádi­val együtt egymillió holdat osztott ki. Nagyatádi azért volt nagy em­ber, mert ezt az egymillió holdat nem saját fajtájának, a kisgaz­dáknak osztotta ki, banom a földnélküli proletároknak. Az iparosodás ellanyhult A hitel­válság és a kivándorlás lehetetlen­sége nehezíti a helyzetet. Ezért van egyke, amely nem egyéb, mint a polgári társadalom véde­kezése. Tartózkodni kell minden erőszakosságtól. Csak a rosszul ke­zelt nagybirtokokhoz szabad hozzá­nyúlni. Lesz és van elég föld! Elismeri, hogy a telepítés drága művelet. Kis-, közép- és nagy­birtokok területeit gazdaságosan kell művelni. Meg kell változtatni az adózási rendszert, szűkíteni kell az agrárollót. Okos, bölcs, gazda­ságos gazdasági politikát kell kö­vetni. Meg kell tanítani a népet,hogy kisebb területen nagyobb ered­ményeket érhessenek el. Meg kell tanítani a népet az ön­­ tiltakozás a kényszer­földosztás ellen ►Szerinte csak akkor kell hozzá­nyúlni a kötött birtokhoz, ha a hit­­bizományos nem hajlandó önként kivonulni a birtokból. Minden erő­szakos földosztásnak ellene van. Azt ajánlotta, hogy a hitbizomá­­nyi keresztény ingatlan, tőke in­duljon új honfoglalásra, és fektes­se vagyonát ingó vagyonba, vagy más ingatlanba, házba, bányába, vagy ipari vállalkozásba, amivel el lehet érni, hogy az iparellenes antiszemita hangulatot ki lehet kü­szöbölni. A túloldal mindig arról beszél, hogy az ingó tőke zsidó kézen van. Itt megvan a lehetőség a keresztény tőke elhelyezkedésé­re. Közgazdasági szakemberekből tanácsot kellene felállítani, amely ezekben a kérdésekben a földbir­tokosoknak rendelkezésére áll. Jö­vedelmi adókedvezményekről kell gondoskodni, ami az iparnak is érdeke. Legyen vége egyszer Magyar­országon annak a gondolko­zás­m­­ódnak, hogy itt kényszer­eszközökkel osztanak földet. Óva inti a kormányt attól, hogy megingassák a magán­tulajdon szentségébe vetett hitet. Felveti a kérdést, hogy miért kell a városi, állami, alapítványi stb. vagyonok­­­nak földben lenni? A katolikus egyház hajlandó más vagyonokba vonulni. De sohasem szabad elő­szakkal a földhöz nyúlni, mert ám nem szabad egyezkedés alapján történik a rendezés, akkor 10 éven át minden képviselő, legyen ellen­zéki, vagy kormánypárti, mindig a más földjét fogja osztani. Paraszthitbizomány helyett örökbérlet Ezután az örökbérlet kérdéséről beszélt. Elismerte, hogy az örök­­bérlet nem tetszik, mert nem te­remt tulajdonjogot. De sok előnye van. A földet ebben a rend­szerben eladásí­tani A családban nem okoz viszályt­, mint a paraszt hitbizomány. Szerinte az örök­bérlet kérdésével sokkal inkább kell foglalkozni, mint a paraszt hitbi­zománn­­yal, amely papiros­ megoldás és az életben sohasem fog valóra válni. Arra kérte az igazságügy minisztert, hogy hagyjon ajtót február 1. szombat FRISS ÚJSÁG Lesz-e fénylő reformcsillag a javaslatból Bethlen István gróf azzal kezdte beszédét, hogy a miniszterelnök be­állítása nem volt a valóságnak megfelelő, amikor a h­ázfeloszla­tást megokolta. Gömbös azt állí­totta, hogy a reform elgondolásait akarta a régi Ház elgáncsolni. Most itt fekszik a kormány föld­birtokpolitikai elgondolásának el­ső része, amely igen szürke alko­tás. Ebből nem lesz az a fénylő csillag a politika egén, amely a fiatal reformnemzedék keleti böl­csének útmutatásul szolgálhatna, hogy megszületett a megváltó re­form. Sokan, köztük a miniszter­­elnök is azt­ vallja, hogy nem a reform tartalma a fontos, hanem, hogy egyáltalán hozzányúlnak a kérdésekhez. Nem adózik csodálat­tal olyan reformnak, amely csak látszat, valójában csak egy ké­­sőbbi nemzedékre válik időszerűvé. Farkasfalvi Farkas Géza: Va­kulj magyar! (Nagy zaj.) Bethlen István gróf: Mégis meg fogja szavazni a javaslatot, hogy bebizonyítsa, hogy a régi párt (Felkiáltások: A csáklyások!) sem gáncsolta el a reformokat. Szembe­szállóit Matolcsy Mátyásnak azzal az állításával, hogy Erdélyt azért vesztettük el, mert nem eszközöl­tünk idejében földosztást. Ebben az állításban egy szemernyi igaz­ság sincs. Sehol Magyarországon olyan egészséges földbirtokelosztás nem volt, mint Erdélyben. Erdélyben a nagybirtok a meg­művelhető földeknek csak nyolc százalékát adta. Nem emiatt vesz­tettük el Erdélyt, hanem azért, mert ennek a kevés nagybirtok­nak részeit a román parasztoknak és nem a magyarságnak javára engedték elporladni. Azt tanácsol­ta a Ház fiatal tagjainak, hogy ne tárgyalják szélsőséges módon a földpolitikai kérdéseket. A Nagy­atádi-fé­le földreformot, amelyet ő hajtott végre, úgy kell felfogni, hogy azzal nagy forradalmi hullámot vezettek le. Enélkül a túloldal nem ülhetne most nyugodtan itt a Házban. A hitbizományi javaslat nem világ­nézeti kérdés. Jelentősége asze­rint bírálandó el, hogy mennyi­ben vitték bele a kormány egyéb birtokpolitikai elgondolásába. Benárd Ágoston: Mi bízunk ben­ne. (Zaj.) Négy és félmillió holdat kellene szétosztani Bethlen István gróf: A kor­mánytól jogunk van a kormány terveiről felvilágosítást kérni. Foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a hitbizomány fenntar­tandó-e? Széchenyi, Kossuth. Deák nem helyezkedtek arra az állás­pontra, hogy a hitbizományt fenn kell tartani. A nagy liberális kor azonban szerinte bizonyos egy­oldalúságban szenvedett, amikor csak a gazdasági erényeket vette az élet versenyének alapjául. A kötetlen verseny folytán, a kor­látlan felszabadulásnak következ­tében elporladt a közép- és kisbirtok nagy veszteségére a nemzetnek. Így keletkezett a föld eladósodása és­ a földnélküli proletárság. A H7-es korszakban ezekhez a kérdé­sekhez már hozzá lehetett volna nyúlni. .A gépies földosztás nem visz célhoz és nem szünteti meg az okokat, amelyek a bajokat elő­idézték. Szerinte a legradikálisabb földreform mellett sem lehetne teljesen kielégíteni a földnélküli tömegeket. 320.000 az egy- és két­­holdas gazdák száma. A cselédek, napszámosok és a teljesen föld­­nélküliek száma 700.000 főre tehető — család nélkül. Összesen 1 mil­lió 600.000 hold föld kellene ahhoz, hogy legalább öt holddal ki, lehes­sen elégíteni ezeket. Ha a Károlyi­­féle földosztást venné alapul, amely csak 500 hoki földet hagyna meg a nagybirtoknak, akkor ösz­­szesen 1 millió 600.000 hold ma­radna szétosztásra a 4 és félmillió hold igényléssel szemben. Tehát a földnélkülieknek csak kis részét le­hetne kielégíteni, míg a többi elvesztené azt a földet, amelyen eddig mint alkalma­zott kenyerét kereste. tözés tudományára. Fel kell ka­rolni az iparosodást, mert­­ ez az egyedüli lehetőség a mezőgazda­sági munkanélküliek elhelyezésére. Friedrich István: Megint a Ba­konyig kell menni miniszter­tanácsra! MODIANO ao szivarkahüvely.................. . . fillér IKERSZŰRŐS Modiano szivarkahüvely "frCaP fillér MODIANO w szivarkapapir..................... . . . . mmm fillér i G gyártmányok versenyen kívül álló minőségéért ez az aláírás szavatol­

Next