Friss Ujság, 1936. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1936-02-01 / 26. szám
mm Földegyezkedést és örökbérletet ajánlott Bethlen a Házban Egymillió földéhes embert nem lehet másfélmillió hold földdel kielégíteni — fokozni kell az iparosodást a mezőgazdasági munkanélküliség csökkentése érdekében Tapsolt a kormánypárt nagy része, az ellenzék nem osztja Bethlen felfogását A hetek óta tartó hitbizományi reformvitának pénteken nagy napja volt. Bethlen István gróf volt miniszterelnök beszélt, aki Nagyatádi Szabó Istvánnal együtt földreformot hajtott végre. Politikailag érdekes és jelentőségteljes volt az állásfoglalása, amellyel határozottan szembeszegült minden földosztásnak és a hitbizomány eltörlésének. Ebben a tekintetben konzervative hitnek mutatkozott Gömbös miniszterelnöknél is és ilyen irányú nagyon határozott kijelentéseivel elsősorban a kormánypárt osztatlan tetszését és lelkesedését aratta le. Azt vallotta, hogy az egész földpolitikát a meggondolt fejlődés törvényei szerint új alapokra kell helyezni, erőteljesebb, eredményesebb gazdálkodást, hatékonyabb iparfejlesztést hirdetett. A tulajdonjog terén pedig az erőszak helyett az egyezkedést ajánlotta. Számokkal mutatta ki, hogy nincs annyi föld az országban, mint amennyi a földéhes ember. Feltűnő volt, hogy milyen erővel foglalt állást a keresztény tőkének új honfoglalási kötelessége mellett. A szikár termetű Bethlen István kétórás beszédét az egész Ház feszült figyelemmel hallgatta. A kormánypárt számtalanszor helyeselt és tapsolt. A nagy tudással, céltudatossággal, helyenkint csípős gúnnyal elmondott beszéd olyan volt, mint egy tudós tanár előadása, amelyre azok is feszülten figyeltek, akik Bethlen tételeivel nem értettek egyet. Pedig az ellenzék nagy része nem vallja Bethlen felfogásának egészét. De az a szellemi fölény, amellyel Bethlen a maga igazát védelmezte, olyan eszméket dobott fel, amelyek körül még sok vita fog lezajlani. Bethlen csatát nyert pénteken, mégpedig nem az ellenzék padsoraiban, hanem a vele szemben ülő kormánypártban, amelynek éléről a beszéd alatt hiányzott Gömbös miniszterelnök. Szociális szempontból kívánatosnak tartja, hogy legyen középbirtok és nagybirtok is. Ie kívánatos, hogy ne legyen több törpebirtokos, vagy földnélküli proletár, mint amenynyit a közép- és nagybirtok foglalkoztatni tud. A földön kiadósabb gazdálkodást kell folytatni, hogy elhelyezhető legyen a munkanélküliek tömegei. Fokozni kell a falu érdekében az iparosítást. (Nagy taps a kormánypárton.* Friedrich István: Látom, hogy nincs már semmi baj. Visszamegy miniszterelnöknek! (Derültség.) Kis területen nagy eredmény Bethlen István gróf: Nagyatádival együtt egymillió holdat osztott ki. Nagyatádi azért volt nagy ember, mert ezt az egymillió holdat nem saját fajtájának, a kisgazdáknak osztotta ki, banom a földnélküli proletároknak. Az iparosodás ellanyhult A hitelválság és a kivándorlás lehetetlensége nehezíti a helyzetet. Ezért van egyke, amely nem egyéb, mint a polgári társadalom védekezése. Tartózkodni kell minden erőszakosságtól. Csak a rosszul kezelt nagybirtokokhoz szabad hozzányúlni. Lesz és van elég föld! Elismeri, hogy a telepítés drága művelet. Kis-, közép- és nagybirtokok területeit gazdaságosan kell művelni. Meg kell változtatni az adózási rendszert, szűkíteni kell az agrárollót. Okos, bölcs, gazdaságos gazdasági politikát kell követni. Meg kell tanítani a népet,hogy kisebb területen nagyobb eredményeket érhessenek el. Meg kell tanítani a népet az ön tiltakozás a kényszerföldosztás ellen ►Szerinte csak akkor kell hozzányúlni a kötött birtokhoz, ha a hitbizományos nem hajlandó önként kivonulni a birtokból. Minden erőszakos földosztásnak ellene van. Azt ajánlotta, hogy a hitbizományi keresztény ingatlan, tőke induljon új honfoglalásra, és fektesse vagyonát ingó vagyonba, vagy más ingatlanba, házba, bányába, vagy ipari vállalkozásba, amivel el lehet érni, hogy az iparellenes antiszemita hangulatot ki lehet küszöbölni. A túloldal mindig arról beszél, hogy az ingó tőke zsidó kézen van. Itt megvan a lehetőség a keresztény tőke elhelyezkedésére. Közgazdasági szakemberekből tanácsot kellene felállítani, amely ezekben a kérdésekben a földbirtokosoknak rendelkezésére áll. Jövedelmi adókedvezményekről kell gondoskodni, ami az iparnak is érdeke. Legyen vége egyszer Magyarországon annak a gondolkozásmódnak, hogy itt kényszereszközökkel osztanak földet. Óva inti a kormányt attól, hogy megingassák a magántulajdon szentségébe vetett hitet. Felveti a kérdést, hogy miért kell a városi, állami, alapítványi stb. vagyonoknak földben lenni? A katolikus egyház hajlandó más vagyonokba vonulni. De sohasem szabad előszakkal a földhöz nyúlni, mert ám nem szabad egyezkedés alapján történik a rendezés, akkor 10 éven át minden képviselő, legyen ellenzéki, vagy kormánypárti, mindig a más földjét fogja osztani. Paraszthitbizomány helyett örökbérlet Ezután az örökbérlet kérdéséről beszélt. Elismerte, hogy az örökbérlet nem tetszik, mert nem teremt tulajdonjogot. De sok előnye van. A földet ebben a rendszerben eladásítani A családban nem okoz viszályt, mint a paraszt hitbizomány. Szerinte az örökbérlet kérdésével sokkal inkább kell foglalkozni, mint a paraszt hitbizománnyal, amely papiros megoldás és az életben sohasem fog valóra válni. Arra kérte az igazságügy minisztert, hogy hagyjon ajtót február 1. szombat FRISS ÚJSÁG Lesz-e fénylő reformcsillag a javaslatból Bethlen István gróf azzal kezdte beszédét, hogy a miniszterelnök beállítása nem volt a valóságnak megfelelő, amikor a házfeloszlatást megokolta. Gömbös azt állította, hogy a reform elgondolásait akarta a régi Ház elgáncsolni. Most itt fekszik a kormány földbirtokpolitikai elgondolásának első része, amely igen szürke alkotás. Ebből nem lesz az a fénylő csillag a politika egén, amely a fiatal reformnemzedék keleti bölcsének útmutatásul szolgálhatna, hogy megszületett a megváltó reform. Sokan, köztük a miniszterelnök is azt vallja, hogy nem a reform tartalma a fontos, hanem, hogy egyáltalán hozzányúlnak a kérdésekhez. Nem adózik csodálattal olyan reformnak, amely csak látszat, valójában csak egy későbbi nemzedékre válik időszerűvé. Farkasfalvi Farkas Géza: Vakulj magyar! (Nagy zaj.) Bethlen István gróf: Mégis meg fogja szavazni a javaslatot, hogy bebizonyítsa, hogy a régi párt (Felkiáltások: A csáklyások!) sem gáncsolta el a reformokat. Szembeszállóit Matolcsy Mátyásnak azzal az állításával, hogy Erdélyt azért vesztettük el, mert nem eszközöltünk idejében földosztást. Ebben az állításban egy szemernyi igazság sincs. Sehol Magyarországon olyan egészséges földbirtokelosztás nem volt, mint Erdélyben. Erdélyben a nagybirtok a megművelhető földeknek csak nyolc százalékát adta. Nem emiatt vesztettük el Erdélyt, hanem azért, mert ennek a kevés nagybirtoknak részeit a román parasztoknak és nem a magyarságnak javára engedték elporladni. Azt tanácsolta a Ház fiatal tagjainak, hogy ne tárgyalják szélsőséges módon a földpolitikai kérdéseket. A Nagyatádi-féle földreformot, amelyet ő hajtott végre, úgy kell felfogni, hogy azzal nagy forradalmi hullámot vezettek le. Enélkül a túloldal nem ülhetne most nyugodtan itt a Házban. A hitbizományi javaslat nem világnézeti kérdés. Jelentősége aszerint bírálandó el, hogy mennyiben vitték bele a kormány egyéb birtokpolitikai elgondolásába. Benárd Ágoston: Mi bízunk benne. (Zaj.) Négy és félmillió holdat kellene szétosztani Bethlen István gróf: A kormánytól jogunk van a kormány terveiről felvilágosítást kérni. Foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a hitbizomány fenntartandó-e? Széchenyi, Kossuth. Deák nem helyezkedtek arra az álláspontra, hogy a hitbizományt fenn kell tartani. A nagy liberális kor azonban szerinte bizonyos egyoldalúságban szenvedett, amikor csak a gazdasági erényeket vette az élet versenyének alapjául. A kötetlen verseny folytán, a korlátlan felszabadulásnak következtében elporladt a közép- és kisbirtok nagy veszteségére a nemzetnek. Így keletkezett a föld eladósodása és a földnélküli proletárság. A H7-es korszakban ezekhez a kérdésekhez már hozzá lehetett volna nyúlni. .A gépies földosztás nem visz célhoz és nem szünteti meg az okokat, amelyek a bajokat előidézték. Szerinte a legradikálisabb földreform mellett sem lehetne teljesen kielégíteni a földnélküli tömegeket. 320.000 az egy- és kétholdas gazdák száma. A cselédek, napszámosok és a teljesen földnélküliek száma 700.000 főre tehető — család nélkül. Összesen 1 millió 600.000 hold föld kellene ahhoz, hogy legalább öt holddal ki, lehessen elégíteni ezeket. Ha a Károlyiféle földosztást venné alapul, amely csak 500 hoki földet hagyna meg a nagybirtoknak, akkor öszszesen 1 millió 600.000 hold maradna szétosztásra a 4 és félmillió hold igényléssel szemben. Tehát a földnélkülieknek csak kis részét lehetne kielégíteni, míg a többi elvesztené azt a földet, amelyen eddig mint alkalmazott kenyerét kereste. tözés tudományára. Fel kell karolni az iparosodást, mert ez az egyedüli lehetőség a mezőgazdasági munkanélküliek elhelyezésére. Friedrich István: Megint a Bakonyig kell menni minisztertanácsra! MODIANO ao szivarkahüvely.................. . . fillér IKERSZŰRŐS Modiano szivarkahüvely "frCaP fillér MODIANO w szivarkapapir..................... . . . . mmm fillér i G gyártmányok versenyen kívül álló minőségéért ez az aláírás szavatol