Friss Ujság, 1936. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

■löflzetésl art ______ _____ __ ___ ___ ___ ___ • POLITIKAI NAPILAP (Helyben H| ______ legyedéi?TM I I ! 4 t 4° jC Bjt I K* Ki 1 % gE ÉP® Merhessed esK.a­od....... r : “'..r m­oil NAG“UCCi * Vasárnap ..... . 12 fillér ■ U ■ ■ mBp ^a^B Telefon: *24-2-9® umyui­uwfifo Mát Színes regén­ymelléklet és Friss Gyermekújság Ára 12 fillér, hétköznapon 6 fillér 41. évfolyam, 51. szám Budapest, 1936 március 1. vasárnap Parancsra végeztek magukkal a japán zendülők Dunába dobta a gondjaira bízott gyermeket Beteg és orvos egyre több van az országban. De egyre ritkábban találkozhat­nak. Közibük nőtt a szegénység. A belügyminiszter hiába ápol­­gatja az ország közegészségé­nek valamennyi intézményét, ha az élen álló legnagyobb nép­egészségügyi intézményünk, az OTI leépíti orvosait. A nyomo­rúsággal együtt jár a betegség. A munkahiány és a nélkülözés szaporítja a betegek számát, a Társadalombiztosító pedig hó­­napról-hónapra újabb és újabb rendeletekkel nehezíti, hogy a betegek orvos szeme elé kerül­hessenek, de különösen nehe­zíti, hogy megfelelő szakorvosi kezeléssel gyorsan gyógyulást is találjanak. Már hónapokkal ezelőtt tervbe vették, hogy 96 szakorvost elbocsásson az OTT. Most az érdekelt biztosított munkásság a belügyminiszter elé készülődik. Meg fogják kér­dezni, hogy váljon az ország érdekében történik-e az és össze­egyeztethető-e a népegészség or­szágos védelmével, hogy külön­böző színű cédulák kitöltögeté­­sére kényszerítsék a gyógyításra hívatott orvosokat s ezek nélkül a gyógyulást kereső beteg szak­orvos szeme elé ne is kerülhess­­en. Ezekért a cédulákért pedig 2—3 napig egyik orvostól a másikig szaladgál a beteg akkor is, ha minden késedelmes óra az életébe kerülhet. Mindez a takarékosság jelszavával törté­nik, azért, hogy 96 szakorvost feleslegessé tegyenek. Azér­t, hogy röntgenvizsgálatra és fénykezelésre valahogy az OTI- beteg háromszori válogatás nél­kül be ne kerülhessen. Mi azt hisszük, hogy nemcsak nekünk, de a belügyminiszternek is ala­pos aggodalma lesz atekintet­­ben, hogy erre a takarékosságra nem fizet-e rá kétszeresen az ország. A társadalombiztosítás intézményét azzal a rendeltetés­sel hívták életre, hogy lehetőleg egyetlen dolgozó ember se ma­radjon gyógyítatlanul. Most pe­dig addig válogatják a betege­ket, míg az orvosi rendelők üre­sen nem maradnak, az orvosok feleslegessé nem válnak, míg az ország meg nem telik gyógyí­­tatlan beteggel és keresetnélküli koldus orvosokkal. Ez volna a magyar közegészségü­gy sokat emlegetett védelmének hatéko­­nyabb megszervezése. Nem hisszük. De reméljük, hogy a miniszter sem fogja annak el­fogadni. Tűzoltók és kéményseprők (Gáspár Antal rajza a Friss Ifjság részére.) Mivelhogy a tűzrendészet minálunk már állami, Kéményseprőknek se lehet más alapon állani, Állami már majdnem minden kályha, kémény, háztető, Füstfaragás tehát csakis egységesen űzhető. Ellenzéki kéményseprők tisztogatni akarnak, De már tudják, hogy hiába söpörnek és vakarnak, A tűzoltófőparancsnok ajkáról hangzik a szó: — Kinevezett kéményseprő jobban irányítható. iimiiimMmmmmiimiimiiimiimiimmiiiiiiiiiiiiimiiiii)iiiimimmimiiiiiimmiiiiiiii Csődbe futott a népélelmezés A burgonyadrágaság lavinája még a népkonyhák költségvetését is felborította . Veszedelmesen visszaesett a fogyasztás A főváros népe már hónapok óta nyögi a burgonyadrágaságot. Az utóbbi héten a burgonya ára ismét drágult. A vidék szintén nyög a drágaság súlya alatt. Az alföldi vármegyékben kifogytak a földművelők kész­letei és most már ők is drága burgonya beszerzésére vannak utalva. Az alföldi városokban működő nép­konyhák és jótékony kifőzések a burgonyadrágaság folytán súlyos gondokkal küzdenek. Költségveté­seikben a múlt évi áraknak meg­felelően 5—6 filléres burgonya sze­repel, most pedig már hónapok óta­­csak 12—16 fillérjével tudják beszerezni a másodrendű burgo­nyát. Költségvetéseik egyensúlya így felborult és a vezetőségek pót­­befizetésre hívják fel az akciók segélyezőit. A pénzszűke folytán a konyhák leszállították az ada­gok mennyiségét, amely körül­mény érzékenyen sújtja az ínsége­seket.­­ A vidéken különösen a földműve­sek szenvednek a burgonyadrága­ság miatt, mert az alföldi zsír­­hiány és drágaság mellett nagyon hiányzik a tápláló burgonya, a­melynek fogyasztásához kevés zsír kell. A fővárosban a piaci árusok a b­urgonyaf­ogy­an­stán újabb gfiszt szae­séséről panaszkodnak. Egy év előtt a piaci árusok naponként 150—250 kg.-nyi burgonyát mértek ki, most alig adnak el 40—60 kg.-ot. De a többi cikkek sem fogynak, úgyhogy az árusok már a hely­­béreket sem tudják fizetni s igy egész sereg piaci árust fenyegeti a felmondás és a kitelepítés veszélye a piacokról. Az egyes vidékeken fellépett burgonyahiány és országos drá­gaság leküzdésére ugyan a kor­mány most a burgonya kivitelét egyelőre beszüntette, azonban az árak további képződésére is befo­­lyást kell gyakorolnia oly módon.

Next