Friss Ujság, 1936. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1936-03-01 / 51. szám
■löflzetésl art ______ _____ __ ___ ___ ___ ___ • POLITIKAI NAPILAP (Helyben H| ______ legyedéi?TM I I ! 4 t 4° jC Bjt I K* Ki 1 % gE ÉP® Merhessed esK.aod....... r : “'..r moil NAG“UCCi * Vasárnap ..... . 12 fillér ■ U ■ ■ mBp ^a^B Telefon: *24-2-9® umyuiuwfifo Mát Színes regénymelléklet és Friss Gyermekújság Ára 12 fillér, hétköznapon 6 fillér 41. évfolyam, 51. szám Budapest, 1936 március 1. vasárnap Parancsra végeztek magukkal a japán zendülők Dunába dobta a gondjaira bízott gyermeket Beteg és orvos egyre több van az országban. De egyre ritkábban találkozhatnak. Közibük nőtt a szegénység. A belügyminiszter hiába ápolgatja az ország közegészségének valamennyi intézményét, ha az élen álló legnagyobb népegészségügyi intézményünk, az OTI leépíti orvosait. A nyomorúsággal együtt jár a betegség. A munkahiány és a nélkülözés szaporítja a betegek számát, a Társadalombiztosító pedig hónapról-hónapra újabb és újabb rendeletekkel nehezíti, hogy a betegek orvos szeme elé kerülhessenek, de különösen nehezíti, hogy megfelelő szakorvosi kezeléssel gyorsan gyógyulást is találjanak. Már hónapokkal ezelőtt tervbe vették, hogy 96 szakorvost elbocsásson az OTT. Most az érdekelt biztosított munkásság a belügyminiszter elé készülődik. Meg fogják kérdezni, hogy váljon az ország érdekében történik-e az és összeegyeztethető-e a népegészség országos védelmével, hogy különböző színű cédulák kitöltögetésére kényszerítsék a gyógyításra hívatott orvosokat s ezek nélkül a gyógyulást kereső beteg szakorvos szeme elé ne is kerülhessen. Ezekért a cédulákért pedig 2—3 napig egyik orvostól a másikig szaladgál a beteg akkor is, ha minden késedelmes óra az életébe kerülhet. Mindez a takarékosság jelszavával történik, azért, hogy 96 szakorvost feleslegessé tegyenek. Azért, hogy röntgenvizsgálatra és fénykezelésre valahogy az OTI- beteg háromszori válogatás nélkül be ne kerülhessen. Mi azt hisszük, hogy nemcsak nekünk, de a belügyminiszternek is alapos aggodalma lesz atekintetben, hogy erre a takarékosságra nem fizet-e rá kétszeresen az ország. A társadalombiztosítás intézményét azzal a rendeltetéssel hívták életre, hogy lehetőleg egyetlen dolgozó ember se maradjon gyógyítatlanul. Most pedig addig válogatják a betegeket, míg az orvosi rendelők üresen nem maradnak, az orvosok feleslegessé nem válnak, míg az ország meg nem telik gyógyítatlan beteggel és keresetnélküli koldus orvosokkal. Ez volna a magyar közegészségügy sokat emlegetett védelmének hatékonyabb megszervezése. Nem hisszük. De reméljük, hogy a miniszter sem fogja annak elfogadni. Tűzoltók és kéményseprők (Gáspár Antal rajza a Friss Ifjság részére.) Mivelhogy a tűzrendészet minálunk már állami, Kéményseprőknek se lehet más alapon állani, Állami már majdnem minden kályha, kémény, háztető, Füstfaragás tehát csakis egységesen űzhető. Ellenzéki kéményseprők tisztogatni akarnak, De már tudják, hogy hiába söpörnek és vakarnak, A tűzoltófőparancsnok ajkáról hangzik a szó: — Kinevezett kéményseprő jobban irányítható. iimiiimMmmmmiimiimiiimiimiimmiiiiiiiiiiiiimiiiii)iiiimimmimiiiiiimmiiiiiiii Csődbe futott a népélelmezés A burgonyadrágaság lavinája még a népkonyhák költségvetését is felborította . Veszedelmesen visszaesett a fogyasztás A főváros népe már hónapok óta nyögi a burgonyadrágaságot. Az utóbbi héten a burgonya ára ismét drágult. A vidék szintén nyög a drágaság súlya alatt. Az alföldi vármegyékben kifogytak a földművelők készletei és most már ők is drága burgonya beszerzésére vannak utalva. Az alföldi városokban működő népkonyhák és jótékony kifőzések a burgonyadrágaság folytán súlyos gondokkal küzdenek. Költségvetéseikben a múlt évi áraknak megfelelően 5—6 filléres burgonya szerepel, most pedig már hónapok ótacsak 12—16 fillérjével tudják beszerezni a másodrendű burgonyát. Költségvetéseik egyensúlya így felborult és a vezetőségek pótbefizetésre hívják fel az akciók segélyezőit. A pénzszűke folytán a konyhák leszállították az adagok mennyiségét, amely körülmény érzékenyen sújtja az ínségeseket. A vidéken különösen a földművesek szenvednek a burgonyadrágaság miatt, mert az alföldi zsírhiány és drágaság mellett nagyon hiányzik a tápláló burgonya, amelynek fogyasztásához kevés zsír kell. A fővárosban a piaci árusok a burgonyafogyanstán újabb gfiszt szaeséséről panaszkodnak. Egy év előtt a piaci árusok naponként 150—250 kg.-nyi burgonyát mértek ki, most alig adnak el 40—60 kg.-ot. De a többi cikkek sem fogynak, úgyhogy az árusok már a helybéreket sem tudják fizetni s igy egész sereg piaci árust fenyegeti a felmondás és a kitelepítés veszélye a piacokról. Az egyes vidékeken fellépett burgonyahiány és országos drágaság leküzdésére ugyan a kormány most a burgonya kivitelét egyelőre beszüntette, azonban az árak további képződésére is befolyást kell gyakorolnia oly módon.